Bárki lesz is az Európai Bizottság elnöke, azok a várakozások, hogy a francia Michel Barnier esetleges megválasztásával az Európai Bizottság az eddigieknél barátságosabb lesz majd Orbán Viktorral, aligha valósulnak meg. Kivált, ha a liberálisok valóban csatlakoznak a néppárti-szociáldemokrata koalícióhoz.
Manfred Weber
A kedd esti uniós csúcstalálkozón kiderült, hogy Angela Merkel továbbra is ragaszkodik az Európai Néppárt nevében a német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusának megválasztásához, igaz, meghagyta a lehetőségét az esetleges kompromisszumnak. Emmanuel Macron francia elnök viszont továbbra sem akar beállni Weber mögé, így a hétvégi választás mit sem változtatott a helyzeten. Pedig a német uniópártok történelmien gyenge eredményt értek el 28 százalékkal, és Weber hiába magyarázza azt másoknak, hogy ez a CDU, s nem a CSU különösen gyenge szereplése miatt volt így. Igaz, Macron sem dicsekedhet a voksolás eredményével, hiszen listája Marine Le Pen pártja mögé szorult.
Weber mellett szól, hogy az Európai Parlament ragaszkodik a „spitzenkandidat” rendszer életben tartásához. Az Európai Néppárt (EPP) listavezetője rendkívül szorgos volt a kampányidőszakban. Lényegében a status quo embere, ha ő lenne a bizottsági elnök, nagy változás nem lenne a brüsszeli testület munkájában. Sok jóra Magyarország semmiképpen sem számíthat. Több ízben bírálta a magyar kormány antidemokratikus intézkedéseit, amit Orbán azzal „honorált”, hogy alkalmatlan vezetőnek minősítette. A magyar kormányfő számítása nem jött be, a populista erők nem arattak átütő sikert az EP-választáson, ráadásul az EPP a Fidesz nélkül is a legerősebb pártcsaládot alkotná, így Weber még keményebben léphet fel a nacionalisták ellen. Már csak amiatt is, mert el kell nyernie a liberálisok támogatását. Weber rögtön a választás után kijelentette: megvédik Európát a nacionalistáktól.
Michel Barnier
Bár a jelenlegi uniós Brexit-főtárgyaló pártja, a francia Republikánusok rendkívül gyengén szerepeltek, a keddi EU-csúcson kiderült, még nem került le a napirendről a neve a jelöltek listájáról, mert Emmanuel Macron jó kompromisszumos jelöltnek tartaná. A Süddeutsche Zeitung egyik cikkében találóan „nem hivatalos elnökjelöltnek” minősítette. Kompromisszumokra kész személyiségnek tartják, aki mindenkivel jó viszonyt ápol. Vérbeli diplomata, 15 éve hazája külügyminisztere volt, 2010-2014 között pedig uniós belsőpiaci biztos. Az Európa jövőjét érintő elképzelései nem sokban különböznek Weberétől. Igazi „européer”, aki szerint meg kell erősíteni az uniót, csak így állhat ellen a nemzetközi kihívásoknak. Szívén viseli a környezetvédelem sorsát, biztonsági szempontból is meg akarja erősíteni az EU-t, ami ugyan nem a Macron által követelt uniós hadsereg felállítását jelentené, de a tagállamok szorosabb védelmi együttműködését feltételezi. Barnier mindemellett jövőorientált gazdaságot akar, fontosnak tartja például, hogy az európaiakkal jobban megértessék, mire is jó a mesterséges intelligencia. Barnier eddig – Weberrel szemben – valóban nem bírálta nyíltan a magyar kormányt, mivel azonban koalíciós kabinet élén állna, Orbánéknak vele sem lenne könnyebb dolga.
Margrethe Vestager
A liberálisok nagyon kitartanak amellett, hogy a dán politikus legyen a következő bizottsági elnök, aki szerintük nagyon is alkalmas a posztra. Az EU versenyjogi biztosa korábban a Venstre nevű szociálliberális párt élén állt. Elsősorban azokkal a cégekkel foglalkozott, amelyek tiltott állami támogatásban részesültek. Az ő nevéhez fűződik az is, hogy az Európai Bizottság gigabírságot szabott ki az Apple-re és a Google-ra a versenyszabályok megsértése miatt. Őt tartják a még hivatalban lévő bizottság egyik legkeményebb és leghozzáértőbb tagjának. Akaratát igyekszik keresztülvinni, nem véletlenül nevezik a bizottság terminátorának. A magyar kormányt is sikerült térdre kényszerítenie a reklámadó és az élelmiszerlánc-felügyeleti díj progresszív változata kapcsán. Politikai témákkal biztosként ritkán foglalkozott, inkább szakértőként közelítette meg a kérdéseket.
Frans Timmermans
A szociáldemokraták jelöltje sem esélytelen, hiszen kompromisszumos jelöltként még akár be is futhat. Bár túlzás lenne azt állítani, hogy a spitzenkandidatok vitájának közvetítése nézettségi rekordokat döntött volna Európában, a holland listavezető kimondottan jól szerepelt. Két dolgot tart fontosnak: meg akarja menteni az EU-t és a szociáldemokráciát. A klímavédelmet is a szívén viseli, széndioxid-adót vetne ki Európa-szerte. Az Orbán Viktorhoz fűződő viszonya közismerten rendkívül rossz. Budapesti fellépései alatt is többször bírálta élesen a magyar kormányt.
