Zöld utat kapott Albánia és Észak-Macedónia

Publikálás dátuma
2019.05.29. 18:35
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A már egyeztetéseket folytató Szerbiának és Montenegrónak pedig további erőfeszítéseket kell tennie, hogy 2025-re taggá válhasson.
Az EU tagállamai megkezdhetik a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával – ezt javasolja az Európai Bizottság szerdán elfogadott országjelentéseiben, amelyben a taggá válni szándékozó nyugat-balkáni országok felkészültségét értékeli. Az uniós testület megítélése szerint mindkét ország jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy megfeleljen a feltételeknek. Albánia különösen az igazságszolgáltatási átalakításában ért el eredményeket, Észak-Macedónia előtt pedig azért nyílt meg a sokáig eltorlaszolt út a csatlakozás felé, mert sikerült rendeznie névvitáját északi szomszédjával, Görögországgal. A megbeszélés-sorozat elindításáról az EU28-aknak egyhangúan kell dönteniük. A már tagsági tárgyalásokat folytató Szerbiának és Montenegrónak további erőfeszítéseket kell tennie, hogy 2025-re taggá válhasson. A tagállamok elsősorban a jogállam tiszteletben tartása terén és a korrupció, valamint a szervezett bűnözés elleni harcban várnak eredményeket. Az Észak-Koszovó körül kialakult szerb-koszovói feszültségről Federica Mogherini külügyi főképviselő azt mondta sajtótájékoztatóján, hogy a feleknek mihamarabb vissza kell térniük a tárgyalóasztalhoz, hogy egy átfogó és kötelező erejű megállapodást hozzanak tető alá a kapcsolataik normalizálásáról. Szerinte ennek első lépése a vámháború befejezése Koszovó és Szerbia között. Az Európai Unió minden közvetítői és egyéb segítséget megad a megbékélési folyamathoz – tette hozzá. Bosznia-Hercegovina csatlakozási kérelméről az állapította meg az Európai Bizottság, hogy még jelentősen javítania kell a teljesítményét ahhoz, hogy megfeleljen az előírásoknak. Brüsszel most egy részletes ütemtervet tett le az asztalra, amely a kulcsterületeken végrehajtandó reformokat tartalmazza. Johannes Hahn bővítési biztos megemlítette, hogy Kína igyekszik befolyást szerezni a nyugat-balkáni térségben, ami „önmagában nem jelent problémát”, de a harmadik országoknak tiszteletben kell tartaniuk az EU versenyjogi és egyéb szabályait. A bizottsági közlemény leszögezi, hogy a régió 2018-ban több mint 1,1 milliárd euró uniós pénzügyi támogatásban részesült. Az Európai Unió 2018 júniusában befagyasztotta a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, mert az egyre inkább eltávolodott a közösség demokratikus értékeitől. Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy ebben nem történt változás, így Ankarával nem folytatódnak a megbeszélések.
Frissítve: 2019.05.31. 11:13

Bezárja irodáját és visszavonul Robert Mueller

Publikálás dátuma
2019.05.29. 17:45

Fotó: Ting Shen / Picture-Alliance/AFP
„Az iroda írott munkája önmagáért beszél” – hangsúlyozta a különleges ügyész.
Bezárja irodáját és visszavonul Robert Mueller különleges ügyész, aki azt vizsgálta, hogy Donald Trump amerikai elnök kampánycsapata összejátszott-e Oroszországgal, illetve az elnök akadályozta-e az igazságszolgáltatást – írja a CNN. Mueller ezt szerdán az igazságügyi minisztériumban jelentette be, két évvel ezelőtti kinevezése óta első nyilvános sajtónyilatkozatában.
„Az iroda írott munkája önmagáért beszél”

– utalt arra a beszámolóra, melyet márciusban adtak át William Barr igazságügyi miniszternek. Hozzátette, hogy ennél többet nem szándékozik mondani, és a kongresszus előtt sem szeretne beszélni. Mueller kijelentette: Donald Trump megvádolása nem egy olyan opció, ami egyáltalán felmerülhetett volna, hiszen az Igazságügyi Minisztérium rendeletei tiltják ezt, tehát bizottságát „kötötte a politika”. Vizsgálata tárgyát egyébként „kiemelten fontosnak” nevezte, és kiemelte: Oroszország többszöri, szisztematikus erőfeszítése arra, hogy beavatkozzon a 2016-os elnökválasztásba, minden amerikaitól figyelmet érdemel. Ha biztosak lettek volna abban, hogy az amerikai elnök nem követett el bűncselekményt, leírták volna, de azt sem állították, hogy elkövetett valamit. A Robert Mueller irányította vizsgálóbizottság a Trump és kampánya munkatársainak a 2016-os elnökválasztási kampány idején oroszokkal történt esetleges összejátszását volt hivatott feltárni, és vizsgálta azt is, hogy vajon Trump már elnökként akadályozta-e az igazságszolgáltatást. A márciusban William Barr igazságügyi miniszternek átadott, és a tárcavezető által áprilisban – részlegesen, szerkesztett változatban – nyilvánosságra hozott jelentés nem talált bizonyítékot Trump kampánycsapata és az oroszok összejátszására. Feltárta viszont, hogy az amerikai elnök megpróbálta ellenőrzése alá vonni a vizsgálatot, és kikényszeríteni Mueller távozását, hogy megszűnjön az igazságszolgáltatás esetleges akadályozása ügyében ellene indult vizsgálat.

Trump: Semmi sem változott

Mueller sajtónyilatkozatára reagálva Donald Trump Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy „semmi sem változott, az ügy lezárult. Ha nincs elegendő bizonyíték, országunkban egy ember ártatlan”. Nancy Pelosi demokrata párti képviselőházi elnök azt mondta, hogy a kongresszus továbbra is napirenden tartja a Trump elnök ellen hatalommal való visszaélés miatt folyó vizsgálatot, de nem említette az elnök elleni alkotmányos vádemelési eljárás (impeachment) megindítását. Mueller nyilatkozata után több vezető demokrata politikus szólított fel erre, akik a kongresszusnak intézett közvetlen üzenetként értelmezték a vizsgálóbírónak azt a kijelentését, hogy egy hivatalban lévő elnök helytelen magatartása miatt az igazságszolgáltatás keretein kívül kell (alkotmányos) eljárást indítani. Jerry Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának demokrata párti elnöke sajtóértekezletén azzal vádolta Trumpot, hogy hazudott a Mueller-jelentésről, és kijelentette, hogy ezek után a kongresszusra hárul Trump „bűncselekményeinek, hazugságainak és egyéb gaztetteinek” kivizsgálása, minthogy Mueller képtelennek bizonyult erre. Azonban kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy megindítana-e egy alkotmányos vádemelési eljárást. Csak annyit mondott, hogy „minden opció az asztalon van, semmit sem lehet kizárni”. (MTI) 

Szerző
Frissítve: 2019.05.29. 21:32

Bíróság elé kell állnia Boris Johnsonnak

Publikálás dátuma
2019.05.29. 13:31

Fotó: IAN KINGTON / AFP
Az eljárás központi elemét képezi az hivatalosan is cáfolt állítás, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 350 millió fontjába kerül.
Bíróság elé kell állnia Boris Johnson volt brit külügyminiszternek, a keményvonalas Brexit-tábor zászlóvivőjének, Theresa May egyik utódjelöltjének a brit EU-tagságról rendezett népszavazás kampányában tett kijelentéseiért.   
Az eljárást egy magánvádló kezdeményezte Johnson ellen a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága előtt, közhivatali tisztséget betöltő személy által elkövetett visszaélés címén.

Az eljáró bíró szerdán kihirdetett végzésében úgy rendelkezett, hogy Johnsonnak meg kell jelennie a magisztrátusi testület előtt, és utána az ügy magasabb, koronabírósági szintre kerül tovább. Az eljárás központi elemét képezi az a sokat bírált és hivatalosan is cáfolt állítás, hogy „Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 350 millió fontjába (130 milliárd forint) kerül”. Ez szerepelt hatalmas betűkkel Johnson világszerte ismertté vált kampánybuszának oldalán is.
Szerző