Ha tavaly sokan sírtak, idén többen zokogni fognak a tokaji borvidéken: számos kistermelő a napokban kapta kézhez az állami tulajdonban lévő Grand Tokaj Zrt. levelét, amelyben arról értesítik őket, hogy a társaság nem kívánja tőlük felvásárolni az idei termést. Sok családnak az így szerzett bevétel jelentette a túlélést: ezen a vidéken nincsenek nagy ipari üzemek, az utolsó ilyenre, a szerencsi cukorgyárra a 2000-es évek közepén lakat került.
Mindez tovább erősíti a helyiekben azt az érzetet, hogy az itteni kistermelőket állami segítséggel akarják ellehetetleníteni, hogy aztán néhány kézben koncentrálódjanak a birtokok. Az egyik legtekintélyesebb „kéz” Mészáros Lőrincé: megvásárolta a bodrogkeresztúri Dereszla Pincészetet és a Henye Borászatot, övé lett az ötcsillagos tarcali Andrássy Rezidencia Hotel – mindeközben pedig elindult a szállodafejlesztésre kiírt állami Kisfaludy-program, amelynek első kedvezményezett térsége éppen Tokaj-Hegyalja lett. Később jelentős területeket vásárolt fel a bodrogkisfaludi kikötő mellett – nem sokkal ezután jelentette be Révész Máriusz, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos, hogy állami lakóhajó-program indul, amely fellendítheti az itteni vízi turizmust.
A kormány az elmúlt időszakban folyamatosan egyfajta „sikertörténeti lehetőségként” kommunikálta Tokajt, azt sugallva, mintha a világörökség részét képező borvidék fellendítése segíthetne az egyre inkább elöregedő, s az elvándorlás miatt mindinkább elnéptelenedő észak-kelet-magyarországi térségnek. Meghirdettek egy nyolcvan milliárdos turisztikai programot, ám a helyiek, sőt, az ide látogató turisták is azt tapasztalják, hogy a hangzatos ígéretek eddig nem váltak tettekké.
Mindeközben a hagyományos értelemben vett szőlőművelők kiöregszenek, az utánuk következők kedvét pedig épp az állami felvásárló cég veszi el a további munkától. Két éve abból kerekedett nagy botrány, hogy tíz forintot akartak adni egy kiló szőlőért, idén pedig a napokban kézhez kapott, már a felvásárlás lehetőségével sem kecsegtető levél okozott sokakban mély depressziót. A Grand Tokaj Zrt. ebben azt írja: a termés mennyisége tavaly mind Tokaj-Hegyalján, mind Magyarország többi borvidékén a szokásostól átlagosan harminc százalékkal nagyobb, azaz kiemelkedően magas volt, miközben a világ legnagyobb bortermelő országaiban is rekord mennyiségű szőlőtermést szüreteltek. A tartályok tele vannak, a borértékesítés visszaesett. - A fentiek miatt a Grand Tokaj Zrt. az átlagos szüreti mennyiségekhez képest most 20 százalékkal kevesebb szőlőtermés átvételére tud szerződéses vállalást tenni 2019-ben, előnyben részesítve a kistermelőket – írják a levélben. Ennek ellentmond, hogy a napokban épp kistermelők tucatjai kapták meg az elutasító levelet az állami cégtől, miközben tudomásuk szerint a nagyok továbbra is értékesíthetik a szőlőiket a kereskedőháznak.
– A részvénytársaság a mi pénzünkből kap állami milliárdokat, hogy fejlessze a tárolási lehetőségeket és igyekezzen eladni a tokaji bort, segítve az itt élők megélhetését. Ehelyett most épp a kenyerünket veszi el tőlünk – panaszkodott az egyik érintett termelő a Népszavának.
Kerestük a Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatóját, de nem sikerült elérnünk. Molnár Péter, a tokaji hegyközségi tanács elnöke szerint ez most egy „tüneti” probléma, s az eredendő okokat egy új stratégia kidolgozásával kívánják megoldani, amelynek végén – kettő, öt vagy nyolc év múlva – ideális állapotban éppenséggel nem többlet, hanem hiány mutatkozik majd a tokaji szőlőből. Hozzátette: az állami felvásárlónak is figyelemmel kell lennie az aktuális piaci helyzetre, s szavai szerint a Grand Tokaj még így is igyekszik a hozzá integrált termelők érdekeinek megfelelni.
A kereskedőház a hivatalos levélben egyébként azzal „biztatta” a kistermelőket, hogy értesülései szerint az Agrárminisztérium külön kerettel ösztönzi majd a zöld-szüretet, vagyis a termés érés előtti megsemmisítését. A helyiek szerint ennél már az is sokkal okosabb megoldás lenne, ha a felesleget állami segítséggel magas ásványi-anyag és vitamintartalmú szőlőlé formájában feldolgoznák, s az iskolákban, kórházakban beépítenék a közétkeztetésbe: elvégre nem véletlenül kezelték hajdan gyógyszerként ennek koncentrált formáját, a tokaji esszenciát, az aszúsodott szőlő kicsöpögő levét. Beszédes, hogy az előremenekülő komlóskai szociális szövetkezet hiába pályázott ilyen jellegű feldolgozógépre támogatásért, egy fillért sem kapott.
