Hamarosan az OLAF vizsgálhatja a fóti gyermekközpont felszámolásának ügyét

Publikálás dátuma
2019.05.30. 13:39

Fotó: Népszava
A kormány megmagyarázni sem tudja, miért ürítenék ki a fóti a kastélyparkot – a botrányos terv most több uniós szerv látókörébe került.
Uniós szervekhez, köztük az uniós pénzekkel való visszaéléseket vizsgáló Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordult Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, hogy indítsanak vizsgálatot a fóti Károlyi István Gyermekközpont ügyében. Szerinte ugyanis a kormány a sérült, beteg gyerekek érdekeit figyelmen kívül hagyva használ fel uniós pénzeket a gyermekközpont kiürítéséhez. Megírtuk: a kormány több mint két éve nem állt elő olyan részletes szakmai anyaggal, amivel indokolni tudnák a gyermekközpont bezárását. Annyit lehet tudni, hogy a központ felszámolása annak a „kitagolási” folyamatnak a része, amelyben megszüntetik a nagy, „tömegszerű” szociális intézményeket. Csakhogy Fóton szó sincs tömegszerűségről: a gyermekközpontnak a Károlyi-kastély ad otthont, de magában a kastélyban nem élnek gyerekek, ellátásuk már most is kis létszámú, az ősfás kastélyparkban kialakított lakóotthonokban történik. Ennek ellenére a speciális és különleges szükségletű gyerekeket, valamint a kísérő nélküli (menekült) kiskorúakat olyan intézményekbe „telepítenék” át, amelyek már ma is túlzsúfoltak – mindezt uniós forrásból. 
„A gyermekotthonok kiváltására, korszerűsítésére és hiányzó gyermekotthoni kapacitások létrehozására szánt uniós pályázatból csak olyan projekteket lehetett volna támogatni, amivel a gyermekek jobb helyzetbe kerülnek. Vagy úgy, hogy kisebb lakásotthonokba költöznek, vagy hogy a speciális férőhelyek bővítésével többen juthatnak hozzá az állapotuknak megfelelő ellátáshoz. A fóti pályázatnál egyik cél sem valósul meg” – mutatott rá Szél Bernadett. Szerinte intézménykiváltás helyett intézményi koncentráció történik: az országban öt speciális gyermekotthon működik, de ha a fóti megszűnik, már csak négy lesz – a gyerekek száma viszont nem csökken, sőt egyre hosszabbak a várólisták a speciális férőhelyekre. Bár a fóti gyerekek új otthonának kiszemelt kalocsai és zalaegerszegi otthonban létrehoztak új lakóegységeket, ezekkel csak a Fóton megszűnő férőhelyeket pótolják. Szél Bernadett az OLAF mellett Vera Jourová jogérvényesülésért is felelős uniós biztos, Marianne Thyssen szociális ügyekért is felelős uniós biztos, továbbá az Európai Bizottság gyermekjogi koordinátora figyelmét is felhívta a fóti eseményekre. A témában született cikkeinket ide kattintva találják meg.
Szerző

Még nem fenyeget áradás, de a következő hetekben gondok lehetnek

Publikálás dátuma
2019.05.30. 13:00

Fotó: Népszava
Bár egyelőre nem veszélyesen magas a folyók szintje, nem kizárt, hogy a következő hetekben jöhet olyan árhullám, amely problémákat okozhat.
Több hazai folyón tartanak fokozott figyelőszolgálatot a vízügyi szakemberek, miután a jelentős mennyiségű esőzések nyomán emelkedett a vízszint. Mint azt néhány hete megírtuk, igazi nagy árvízveszély akkor fenyeget, ha az Alpokban leesett nagyobb mennyiségű hó olvadása jelentős esőzésekkel jár együtt. Vaszkó András, az Országos Meteorológiai szolgálat munkatársa lapunknak ismét megerősítette, valóban sok volt a csapadék az elmúlt napokban. Ezért péntek-szombatra ismét várható, hogy a Duna szintje Nagybajcsnál – Győrtől északra – újra megközelíti, esetleg meghaladja a másodfokot. Az előrejelzések alapján a Tiszán nem számítanak lényeges változásra a következő napokban, az esőzések azonban változtathatnak ezen. A folyón már levonult egy kisebb hullám, Tiszabecsnél haladta meg az első fokot a készültség, de csökkent a vízszint, amely nem vagy csak alig fog emelkedni, mert a vízgyűjtő területeken nincs nagy csapadék. Az Alpokban viszont még a novembert idéző májusban is hullott jó néhány centi hó, hogy ott hogy alakul az olvadás, azt még meg kell várni. Mivel legutóbb 2013-ban sújtotta komolyabb dunai árvíz hazánkat, talán sokan elfeledkeztek róla, mit tehetnek azért, hogy csökkentsék a károkat, mit is fedez akár több éve kötött biztosításuk. A mentett, vagyis a gáttal, magasparttal védett oldalon keletkezett károkat téríti a biztosító, amennyiben a tulajdonos rendelkezik lakásbiztosítással – erősítette meg a Magyar Biztosítók Szövetsége. A MABISZ kommunikációs vezetője, Lambert Gábor lapunknak elmondta, ez valóban azt jelenti, hogy a gátakon, töltéseken túli területekre vonatkoznak a szerződések, vagyis azokat a károkat térítik a biztosítók, amelyek akkor keletkeznek, ha ezeken átcsap a víz, esetleg gátszakadás következik be. A biztosítók az ár, illetve hullámterületeken lévő ingatlanokra jellemzően nem is kötnek szerződést, vagy ha igen, akkor az árvízkárokat kiveszik a fedezetek köréből. Érdemes folyamatosan átnézni a régi, esetenként tíz éves szerződéseket, hiszen nem árt tudni, pontosan miről szólnak. Az utóbbi években sok újabb lehetőség is megjelent a biztosítók kínálatában, döntő részük csatlakozott a MABISZ 2013-ban elkészített standard lakásbiztosítási termékvázlat-szabályozásához. Ez a szerződések összehasonlíthatóságát, áttekinthetőségét segíti. 16-32 -féle elemi kár ellen is védhetnek a lakásbiztosítási szerződések, mint például a földrengés, beázás, viharkár, vagy éppen az árterületeken kívüli árvizek. A károkat az ártéren belül is lehet mérsékelni, veszély esetén érdemes például áramtalanítani az elektromos hálózatot, s elzárni a gáz- és vízvezetékrendszer főelzáró csapját.
Szerző

Korábban már korlátozták volna a nagy szállodahajók közlekedését, de győzött az ezeket üzemeltető cégek lobbiereje

Publikálás dátuma
2019.05.30. 12:06

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Nem segít a dunai közlekedési helyzeten, hogy botrányosan rossz a hazai hajós szakemberképzés.
Szalma Botond, Magyar Hajózási Országos Szövetség korábbi elnöke, a Mahart volt vezérigazgatója, jelenleg a Plimsoll Zrt. ügyvezetője szerint önmagában nem kellett volna problémát okozni, hogy esős, időben indultak neki a városnéző hajók a Dunának, ahogy a vízen lévő hajók nagy száma sem jelenthetne közvetlen balesetveszélyt. Szerinte a szerda esti balesetet rengeteg minden előidézhette, rossz radarhasználat, hozzá nem értés, a kormány, a hajó főgépének a meghibásodása, pillanatnyi figyelmetlenség, rossz, elhibázott manőver. Ezzel kapcsolatban mindenképpen meg kellene várni, mire jutnak a hatóságok, majd le kell vonni ebből a szakmai konzekvenciákat, illetve milyen rendszerszintű változásokra lehet majd szükség. Az egyik ilyen, megválaszolandó kérdés, hogy jó-e a Dunán a nagy szállodahajók a belvárosi szakaszon történő esti áthaladása? Szalma Botond elmondta: korábban ő maga is tett olyan javaslatot a kormányzatnak, hogy az ilyen nagy hajókat Újpesten, illetve a Szabadság-híd alatt kössenek ki és a köztes területen az utasokat a kisebb hajókat üzemeltető magyar vállalkozások vigyék el várost nézni. Végül azonban a nagy szállodahajókat üzemeltető társaságok lobbiereje győzött, így a nagy méretű szállodahajókat beengedték a belvárosi folyószakaszra. A másik kérdés, hogy szükség van-e önálló ágazati szakpolitika kialakítására. Így Szalma Botond szerint ma ilyen lényegében nincsen, de még a Közlekedési Minisztériumot is megszüntették 2006-ban, ami Európában mindenképpen egyedülálló. Mivel a balesetben emberi hiba is szerepet játszhatott, rákérdeztünk, hogy jelenleg milyen a hazai szakemberképzés. Szalma Botond úgy fogalmazott: "botrányosan rossz". A középfokú képzés kifejezetten gyengének minősíthető, kvázi afféle gyorstalpalókon kerülnek ki a hajós szakemberek. A jelenlegi gyakorlatban 5 év alatt lehet valakiből hajóvezető, holott Szalma szerint ehhez legalább 10 éves gyakorlatra lenne szükség, ráadásul úgy, hogy a jelölt végigjárja a szakmai szamárlétra minden fokát, így matróztól, kormányoson át másodkapitányig és csak utána lehessen hajókapitány.