Kamu határozat: a kormány is belezavarodott a Fót körüli kavarásba

Publikálás dátuma
2019.04.15. 15:29

Fotó: Puffancs / Indafotó - Wikipedia
Az Emmi államtitkárának ötlete sem volt, hogy a fóti Gyermekváros fenntartója miért egy nem létező kormányhatározattal próbálta magyarázni az intézmény bezárását.
Fogalma sincs Rétvári Bencének, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkárának, miért hivatkozott a bezárásra ítélt fóti Károlyi István Gyermekközpont – ismertebb nevén Gyermekváros – fenntartója egy nem létező kormányhatározatra az intézmény jövőjével kapcsolatban. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot (SZGYF) azt követően kereste Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, hogy az Emmi közölte: tíz évre titkosították a gyermekotthon felszámolásának tervét. 

Be kell zárni - hogy miért, az titkos

Szél hétfőn személyesen is találkozott Rétvárival, az államtitkár azonban nem tudott mit mondani az Emmi alatt működő SZGYF kínos válaszlevelére. Azt azonban kijelentette: a tervek titkosítása szerinte jogos. Mindeközben speciális és különleges szükségletű, állami gondozott gyerekek és nevelőik várják a legnagyobb bizonytalanságban május végét – a Gyermekváros felszámolása júniustól kezdődhet. 
- A tanítás június 15-én ér véget, úgy tűnik, még azt sem várják meg, hogy a gyerekek befejezzék az iskolát – mondta Szél. A politikus szerint tűrhetetlen, hogy a kormány már beteg gyerekeken is képes átgázolni céljai eléréséért. Jelen esetben pedig a cél nem más, mint a fóti Károlyi-kastély és a hatalmas kastélypark megszerzése, melynek területén működnek a gyermekközpont létesítményei is, mint például a kis létszámú, családias lakóotthonok. A képviselő emlékeztetett: semmilyen előzetes felmérés nem készült az intézmény bezárásának szükségességéről, eddig sem Rétvári, sem Fülöp Attila szociális államtitkár nem tudott valós szakmai indokot mondani a Gyermekváros bezárása mellett. 
semmilyen előzetes felmérés nem készült az intézmény bezárásának szükségességéről, eddig sem Rétvári, sem Fülöp Attila szociális államtitkár nem tudott valós szakmai indokot mondani a Gyermekváros bezárása mellett.

- Egyértelmű, hogy csak az ingatlanra pályáznak. Ezért vannak zavarban, ha kérdezzük őket – fogalmazott a független képviselő, aki a hétfői találkozón egy 2019-es naptárat is átadott Rétvárinak, amit a fóti gyermekközpont készített.

Levél Rétvárihoz: védje meg a kilakoltatás előtt álló családokat!

Levélben kéri Rétvári Bence államtitkárt A Város Mindenkié (AVM) Csoport és az aHang Platform csapata: védje meg a kilakoltatástól a gyerekes családokat. A levélben – amit az aHang weboldalán bárki elküldhet Rétvárinak – azt írják: a folyamatosan növekvő albérletárak miatt sok magyar dolgozó és családja veszti el lakhatását, április 30-án pedig lejár a kilakoltatási moratórium. Az AVM törvénytervezetet dolgozott ki a gyermekes családok kilakoltatása ellen, ám az Emmi december óta semmit sem lépett. „A szociális bérlakásrendszer kibővítése megoldást jelenthetne a lakhatási gondokkal küzdő családok számára, de olyan presztízsberuházásokra mennek el ellenőrizetlenül milliárdok, mint a Várkert Bazár” - írták. 

Szerző
Frissítve: 2019.04.15. 15:36

Legyen meg az ő akaratuk: továbbra is a kétharmad mondja meg, mi számít egyháznak

Publikálás dátuma
2019.04.15. 14:34
Semjén Zsolt, egyházügyekért felelős miniszterelnök helyettes és Erdő Péter bíboros társaságában
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Hiába szabták át az alkotmányellenes, uniós jogokat sértő egyháztörvényt, új formájában is teret ad a politikai önkénynek – figyelmeztet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
Hétfőn lép hatályba az egyháztörvény átfogó módosítása, aminek elvileg az eddigi jogsértő szabályozást kellene helyrehoznia. A Társaság A Szabadságjogokért szerint azonban az új törvény egy olyan egyházszabályozást vezet be, ami továbbra is súlyosan csorbítja a vallásszabadságot, az egyházak egyenlőségét és az állam semlegességét.A jogvédő szervezet emlékeztet, égető szükség volt a 2012 óta hatályos egyháztörvény módosítására. Az Alkotmánybíróság többször is alaptörvény-ellenesnek ítélte, határidőket szabott a törvény módosítására, de a kormányzat a kifogásolt szabályokat vagy beleírta inkább az Alaptörvénybe, vagy egyszerűen elszabotálta a jogalkotási kötelezettségét.

Politikusok döntenek hitéleti kérdésekben

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei nyomán a százmilliós nagyságrendű kártérítést is állniuk kellett az adófizetőknek, a kormánypártok mégsem változtattak a jogsértő törvényen. Végül az átfogó módosítást a botrányos 2018. december 12-i ülésén fogadta el az Országgyűlés. A TASZ hiába figyelmeztette már a törvényjavaslat benyújtása után a képviselőket, hogy azt nem szabad megszavazniuk, ma mégis hatályba lép az egyháztörvény módosítása. A TASZ részletesen elemezte az újraszabott egyháztövényt, és álláspontja szerint az nem számolja fel a 2012 óta tartó jogfosztást és privilegizálást, és nem előzi meg a további jogsérelmeket.
• A törvény megszaporítja a kivételezett egyházi státuszok körét: a vallási egyesület mellett a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház státuszát vezeti be, és továbbra is számtalan előjogot és mentességet biztosít a magasabb rendű egyházaknak. • A törvény csak részben tesz eleget annak a jogállami elvárásnak, hogy az egyházzá válásról független bíróság döntsön. A legmagasabb rangú bevett egyházi státuszról továbbra is a parlamenti többség fogja kimondani a végső szót, és tovább erősödik közjogi, politikai státuszuk, ami ellentmond az állam és az egyház elválasztásáról szóló követelménynek. • Vallásnak és vallási tevékenységnek továbbra sem azt tekinti a törvény, amit a hívők annak tartanak, azaz tartalmi értékelés alapján megtagadhatja egy vallástól az egyházi jogállást. A hitélet támogatását is szolgáló politikai megállapodások legalizálásával a mindenkori kormány önkényesen válogathatja meg, mely vallásokat támogatja, és melyeket nem. • A törvény ugyan végre minden egyházat feljogosít a személyi jövedelemadó egyházi 1%-nak gyűjtésére, de az adótörvényeket nem módosította a jogalkotó, így például mindeddig nem kaptak technikai számot az adóhatóságtól a jogfosztott egyházak. • A jogállásuktól még 2012-ben megfosztott egyházak helyzetét sem oldja meg a törvény, mert csak úgy kaphatnák meg azt a státuszt, ami a tényleges működési idejük alapján megilletné őket, ha lemondanak arról, hogy közcélú tevékenységükre bármilyen támogatást igénybe vegyenek. Így továbbra is a csak a legalacsonyabb, egyesületi státusz elérhető a számukra.
A TASZ közleménye szerint az országnak olyan egyháztörvényre van szüksége, ami az állam semlegességét, az állam és az egyház elválasztását, valamint az egyházak jogegyenlőségét tartja tiszteletben, és gátat szab annak, hogy a mindenkori kormányzat egyes egyházakat a saját kegyenceivé tegyen, más egyházakat pedig ellehetetlenítsen. Olyan törvényre, mely szerint a vallási közösségek azonos egyházi jogállást élveznek, és az állam bármelyikükkel azonos feltételek mellett köthet közcélú - nem hitéleti célú - megállapodást.
„Egyháztörvényünk a módosítás után is alkotmányellenes marad, csak új köntösbe öltözteti a jogsértő, diszkriminatív szabályozást, így borítékolhatóak a további perek, a marasztaló ítéletek, és az újabb kártérítési kötelezettségek.”

Megrendítő, hogy éppen egy konzervatívnak mondott kormányzat szolgáltatja ki a vallást és az egyházakat a poltikai önkénynek” - mondta Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének munkatársa.
Miközben több, el nem ismert kisegyház az adó egyszázalékokhoz sem fér hozzá, a kormány eközben tejben-vajban füröszti a bevett egyházakat: a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül tavaly is közpénz-tízmilliárdok jutottak hazai és határon túli egyházi beruházásokra, de idén is sikerült 6,3 milliárd forintot biztosítani templomfelújításra vagy ingatlanbevásárlásra, 14 projekt keretében.
Szerző

Szijjártó most a svéd miniszterelnököt leplezte le és oktatta ki

Publikálás dátuma
2019.04.15. 12:22

Fotó: Burger Zsolt / MTI/KKM
Stefan Löfven csökkentené a Magyarországnak jutó EU-támogatásokat.
A svéd miniszterelnök közismerten bevándorláspárti politikus, aki Magyarországra is rá akarja kényszeríteni az illegális bevándorlókat, és meg akarja büntetni a magyarokat, mert nemet mondtak a kötelező betelepítési kvótára - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében Stefan Löfven svéd miniszterelnöknek Magyarország migrációs politikáját elmarasztaló nyilatkozatára reagálva. A Dagens Nyheter című svéd balliberális országos napilap internetes felületén Stefan Löfven svéd miniszterelnök nyilatkozatában azt mondta: ha valaki nem kész arra, hogy felelősséget vállaljon, akkor annak ára kell, hogy legyen. "Ekkor nem lehet az EU támogatásaiból ugyanolyan módon részesedni, mint ma. Magyarország az egyik olyan tagállam, amely a legtöbbet kapja. És nem tartható, hogy az a tagállam, amely a legtöbb forrásban részesül az EU-tól, azt mondja, hogy nem, mi nem vállalunk felelősséget a migráció tekintetében." Szijjártó Péter a nyilatkozattal kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország valódi felelősséget vállal az illegális bevándorlással kapcsolatban, hiszen a magyar kerítések védik Európa nyugati és északi részét is. Az uniós források pedig nem könyöradományok, hanem az uniós megállapodások alapján járnak Magyarországnak, amiért megnyitottuk a piacainkat a nyugat-európai vállalatok előtt, amelyek jelentős profitra tesznek szert Magyarországon - fűzte hozzá.
Szerző