Rosszabbul viselik és többet is árt a "pacsirtáknak" az éjjeli munka

Publikálás dátuma
2019.05.30. 18:18

Fotó: Shutterstock
A "pacsirtákat" jobban megterheli az éjszaka végzett munka, mint a "baglyokat". A mesterséges fény megzavarja a bioritmust, befolyásolja a melatoninszintet, és ezzel növeli a krónikus betegségek kialakulásának veszélyét is.
Régóta ismert, hogy a változó műszakban végzett munka egészségtelen. Megzavarja több testfunkció természetes ritmusát, ezáltal magasabb lesz a cukorbetegség vagy a rák kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik rendszeresen napközben dolgoznak - közölte a Bécsi Orvostudományi Egyetem (MedUni). 
Ennek hátterében valószínűleg a melatonin nevű hormon termelődésének megzavarása áll, ebből ugyanis mesterséges fénynél nem keletkezik elegendő. A mesterséges fény az éjszaka dolgozóknál egyfajta jetlaget (a kelet-nyugati irányú repülőutak során fellépő, időzóna-átlépések okozta fáradtságot) idéz elő, mert felborítja a nappal-éjszaka ritmusát - állapították meg a tudósok. A zavar mértékére a kronotípus, azaz az a fizikai jellegzetesség, amely meghatározza, hogy az illető reggel vagy este aktív, hatással van.
A 1989 óta zajló amerikai kutatás 130 résztvevőjének speciális adatait elemzésekor egy műszer hét napon át mérte a résztvevő nők retinájára beeső fényt. Emellett ellenőrizték a vizeletmintákban a melatonintartalmat, valamint figyelték az alvás minőségét és megállapították a kronotípust. Kimutatták, hogy az éjszaka dolgozókat lényegesen nagyobb dózisú fény érte éjszaka, mint nappal, a melatoninszintjük pedig szabálytalan.  
A pacsirták melatoninritmusát az éjszakai körülmények jobban befolyásolták, mint a baglyokét, és számukra nagyobb egészségi kockázatot is jelent a terhelés. A kutatást vezető tudós korábban már feljegyezte, hogy az éveken át tartó éjszakai munka a pacsirták esetében megnöveli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
 A Nurses' Health-Study II (Ápolónők egészségügyi tanulmánya II.) című, hosszú távú kutatás eredményeit Eva Schernhammer, a MedUni tudósa és munkatársai a Cancer, Epidemiology, Biomarkers and Prevention című szaklapban publikálták.
Szerző

Az űrinternet erős fényű műholdjai zavarják a csillagászokat

Publikálás dátuma
2019.05.30. 11:11

Fotó: HO / AFP
Veszélyeztethetik a világűr kutatását a SpaceX Starlink nevű internetprojektjének műholdjai csillagászok szerint.
A jelenleg 60 műholdból álló hálózat néhány év alatt 12 ezer műholddal fog működni, ami akadályokat gördíthet a világűr megfigyelése, az új tudományos felfedezések elé. 
A SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat csütörtökön sikeresen Föld körüli pályára állította a Starlink nevű globális műholdas internetszolgáltatásához használandó első hatvan műholdját. Egy holland csillagász a hét végén közzétette felvételeit az égen fényesen világító műholdakról, amelyek puszta szemmel is láthatók. Nagy riadalmat keltett a csillagászok körében az, hogy az első napokban ilyen fényesen ragyogtak a műholdak, igaz mostanra már nem fénylenek annyira - mondta Jonathan McDowell, a Harvard és a Smithsonian közös asztrofizikai központjának csillagásza.
Ha 12 ezer műhold lesz a magasban, akkor több száz lesz a horizont fölött minden pillanatban - magyarázta, hozzátéve, hogy a probléma súlyosbodik az év bizonyos időszakaiban és az éjszaka egyes pontjain. Az éjszakai égbolton drámai lesz a látvány, ha a városoktól távol, egy sötét helyről nézi az ember, és minden bizonnyal problémákat fog okozni a csillagászati megfigyelésekben - hangsúlyozta. Számítások szerint ha ebben az új mega konstellációban lévő sok-sok műhold állandóan ilyen erősségű fényt bocsát ki, 20 év múlva vagy még korábban 
az éjszaka nagy részén bárhol a világon emberi szemmel több műhold lesz látható, mint csillag

- fejtegette az AFP hírügynökségnek Bill Keel, az Alabamai Egyetem csillagásza.

A Satellite Industry Association adatai szerint jelenleg 2100 műhold kering a Föld körül. A Starlink műholdjainak fényessége csökkent tájolásuk stabilizálása után, illetve ahogyan elfoglalták végső pályájukat 550 kilométer magasan.
A csillagászok felvetésére Elon Musk Twitter-üzenetben ígéretet tett arra, hogy csökkenteni fogják a műholdak tükröződését. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a műholdas rendszer semmilyen hatással nem lesz a csillagászati kutatásokra, mondván, amúgyis fel kell küldeni a teleszkópokat a világűrbe. Hangsúlyozta, hogy szolgáltatása több milliárd hátrányos helyzetű embernek biztosít nagysebességű internet-hozzáférést, ami "jobban szolgálja a közjót".
Szerző
Témák
SpaceX Elon Musk
Frissítve: 2019.05.30. 13:35

Kígyóbűvölő furulyaszó segíti a koraszülöttek agyának fejlődését

Publikálás dátuma
2019.05.30. 09:09
Illusztráció
Fotó: Xiao yu/Imaginechina / AFP
Újszülöttek számára írt zenével serkentik a koraszülöttek agyának fejlődését svájci kutatók, akik az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban bemutatták, hogy jobban fejlődnek az ilyen zenét hallgató koraszülöttek neurális hálózatai, különösen az a hálózat, amely az érzékelésben és észlelésben játszik szerepet.
A Genfi Egyetemi Kórház újszülött intenzív osztályán évente mintegy 80 koraszülöttet gondoznak. Többségüknek jó esélyük van a túlélésre, ám a koraszülöttek mintegy felénél később neuropszichológiai rendellenességek, tanulási nehézségek, figyelem- és érzelmi zavarok alakulnak ki. 
"Születésükkor ezeknek a babáknak fejletlen az agyuk. Az agyfejlődésnek ezért az intenzív osztály inkubátorában kell folytatódnia, nagyon különböző feltételek között, mint az anyaméhben. Az agy fejletlensége a nyugtalanító környezettel párosulva megmagyarázza, hogy miért nem fejlődnek normálisan a koraszülöttek neurális hálózatai" - magyarázta Petra Hüppi, a genfi egyetem professzora, a kutatás vezetője.
A genfi kutatók kiindulási alapja az volt, hogy kellemes ingerekkel kell gazdagítani az újszülötteket körülvevő, részben ingerszegény, részben stresszes környezetet. Mivel a hallórendszer korán kifejlődik, a zenehallgatást jó megoldásnak találták. "Fontos volt, hogy ez a zenei inger összefüggjön a baba állapotával, hogy zene kísérje ébredésüket, álomba szenderülésüket, és ébrenlétükre is hatással legyen a zene" - idézte Lara Lordier neurológust a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A genfi kutatók Andreas Vollenweider zeneszerzővel dolgoztak együtt, aki már foglalkozott sérülékeny emberekkel. Hogy kiválassza a legmegfelelőbb hangszereket, Vollennweider többféle hangszeren játszott a csecsemőknek. A legtöbb reakciót az indiai kígyóbűvölők által használt furulya, a punji váltotta ki belőlük. A nagyon izgatott gyerekeket megnyugtatta szinte azonnal, figyelmük a zenére terelődött. A zeneszerző három nyolcperces zeneművet írt punjira, hárfára és harangokra.
A kicsinyek agyfejlődését vizsgáló kutatásban a kontrollcsoport zenét nem hallgató koraszülöttekből és olyan újszülöttekből állt, akik kilenc hónaposan jöttek világra. Funkcionális MRI-vizsgálatokat végeztek valamennyi csoportnál. A zenét nem hallgató koraszülötteknél rosszabb volt az agyterületek közötti összeköttetés, mint a kilenc hónapra születetteknél, ami a fejletlen agyra jellemző. A zenét hallgató koraszülöttek neurális hálózatai viszont jól fejlődtek.
A tanulmányba bevont első gyerekek már hatévesek, ebben a korban válnak érzékelhetővé a kognitív problémák. A kutatók most bevonják őket egy teljes kognitív, emocionális, társas felmérésbe, és megfigyelik, hogy igazolhatók-e azok a pozitív eredmények, amelyeket a kicsik első heteiben mértek.
Szerző
Frissítve: 2019.05.30. 12:42