Előfizetés

A szállodahajó fedélzetén többen is látták a Hableány segítségért kiáltozó utasait

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.05.31. 06:38

Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP
„Láttam, hogy a hajó felborul, emberekkel a fedélzetén. Talán 10-15 másodperc lehetett az egész” – mondta a Viking Sigyn egyik utasa.
A baleset túlélői, illetve a mentésben résztvevő többi hajó utasa után csütörtökön a nemzetközi sajtónak nyilatkozott több olyan utas is, aki a Hableány nevű városnézőhajóval ütköző Viking Sigyn szállodahajó fedélzetén utazott – vette észre az Index.  Az AFP nemzetközi hírügynökségnek Ginger Brinton, a Viking Sigyn 66 éves amerikai utasa azt mondta:
„A balkonunkon voltunk és embereket láttunk a vízben, akik kétségbeesetten kiabáltak segítségért.”

„Nem éreztünk semmit, nem tudtunk róla, hogy mi történt, de egyszerre azt vettük észre, hogy emberek vannak a vízben. Rettenetes volt.”

– tette hozzá.

A Viking egy másik amerikai utasa arról számolt be, hogy a Hableány milyen gyorsan tűnt el a víz alatt. A 62 éves Clay Finley azért tartózkodott a fedélzeten – miközben a legtöbben még vacsoráztak –, mert a Parlamentet akarta fotózni. A vélhetően az orrhoz közel tartózkodó Finley fényképezés közben volt szemtanúja a balesetnek.
„Láttam, hogy a hajó felborul, emberekkel a fedélzetén. Talán 10-15 másodperc lehetett az egész, és vége volt. Senkit sem láttam felbukkanni.”

A szintén amerikai Denise Hingorany, aki férjével, illetve testvérével és sógorával utazott a hajón, a WPRI Eyewitness News nevű amerikai tv-csatorna honlapjának telefonon arról beszélt, hogy a rossz időjárás miatt a legtöbb utas az erkélyről, illetve az alsóbb szinteken lévő teraszokról nézte a várost, és ő is azt mondta, hogy a hajón semmit sem éreztek az ütközésből. Egy házaspár viszont a legfelső fedélzeten volt, amikor a baleset bekövetkezett. Ők arról számoltak be a többi utasnak hogy látták a fedélzetről, hogy
a hajó, amint utaztak négy vagy öt vízbe került ember mellett haladt el. A pár a vízbe kerültek segélykiáltásait is hallotta.

Hingorany azt is elmesélte, hogy ezt követően a hajó váratlanul megállt, majd körülbelül magyar idő szerint szerda este 22:30-kor az eset helyszínétől nagyjából egy mérföldre (1,8 kilométerre) kikötöttek, és a nyomozók kikérdezték a kapitányt, illetve az utasokat is. Akik aludtak, azokat a rendőrök felkeltették.
A szerda este 35 fővel a fedélzetén elsüllyedt városnéző hajót maga alá gyűrő Viking Sigyn kapitányát csütörtökön őrizetbe vették. A tragédiában hét ember életét vesztette, és 21 eltűnt.

Megpróbál visszanavigálni az EPP-be a Fidesz

Kósa András Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2019.05.31. 06:00
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a Fidesz EP-listavezetője, Trócsányi László
Fotó: Népszava
A kormány, vélhetően a nemzetközi bírálatok hatására, határidő nélkül elhalasztja a közigazgatási bírósági rendszer, 2020. január 1-től tervezett bevezetését.
A döntés alighanem szorosan összefügg a Fidesz Európai Néppárti tagságával. Gulyás Gergely a nemzetközi nyomásra és az ország érdekeire hivatkozott a kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, noha a kormány szerint az elfogadott jogszabály megfelel a jogállamiság követelményeinek, a közigazgatási bíráskodás bevezetése olyan nemzetközi vita kereszttüzében áll, amely – a kabinet szerint alaptalanul – megkérdőjelezi a bírói függetlenséget. Amíg ezek a viták megnyugtatóan nem zárhatók le, javasolják a rendszer bevezetésének elhalasztását, amiről indítványt nyújtottak be a Háznak. A köztársasági elnököt pedig arra kérték, ne jelöljön elnököt a Közigazgatási Felsőbíróság, a közigazgatási bírósági rendszer tervezett legfőbb szerve élére.
Áder Jánosnak a törvény szerint legkésőbb május 31-ig, azaz máig meg kellett volna megtennie személyi javaslatát az elnöki posztra, s a parlamentnek június 15-ig meg kellett volna választania az államfő által jelölt személyt. Arról, hogy miért pont az EP-választások után néhány nappal döntöttek a halasztásról, Gulyás azt mondta: a bevándorlást ellenző országoknak el kell szenvedniük a jogállamisággal kapcsolatos állandó aggályokat, s a kormány el akarta kerülni, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt Lengyelországhoz hasonlóan kötelezettségszegési eljárás indítsanak az ország ellen. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a lépésnek nincs jelentősége a Fidesz Európai Néppárti (EPP) tagsága szempontjából.
Pedig a valódi indokokat valahol itt kell keresni. A Fidesz EP-listavezetője, Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki saját gyermekeként tekint a közigazgatási bírósági rendszerre, például maga kérte a Velencei Bizottság (VB) vizsgálatát. Úgy tűnik azonban, hiába mentek elébe a VB kritikáinak és módosították a törvényt, az uniós aggodalmakat nem sikerült eloszlatni. Az ügy a Fidesz néppárti tagságának kontextusába is bekerült, Trócsányi nem sokkal a Fidesz tagságának felfüggesztése előtt a Frankfurter Allgemeine Zeitungban magyarázkodott a közigazgatási bíróságok miatt. A Fidesz EP-listavezetője, a leendő magyar uniós biztos, aki a legfőbb összekötővé lépett elő az utóbbi hetekben a Fidesz és az EPP vezetése között, a jelek szerint nem tudta meggyőzni uniós partnereit a közigazgatási bíróságok ügyében, így a kormány inkább a meghátrálás mellett döntött.
Fleck Zoltán egyértelműen politikai okokat lát a meghátrálás mögött. "Most nem hazudtak, valóban a nemzetközi bírálatok hatására vonták vissza a törvényt" – mondta lapunknak az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti tanszékének vezetője, hozzátéve: ahogy az önálló közigazgatási bíráskodás bevezetésének, úgy a mostani elhalasztásának sem voltak szakmai indokai. Fleck épp a Fidesz néppárti tagságát, illetve Trócsányi uniós biztosi posztját említette a halasztás valószínű indokaként. A Trócsányihoz köthető közigazgatási bíróságok miatt akár a miniszter uniós biztosi posztja is veszélybe kerülhetett, bár Fleck szerint Trócsányi sok egyéb bűnt is elkövetett a jogállam lebontása során. A Néppárt kapcsán azt mondta, "remélem nem nyalják be a halasztást." A Fidesz most egyetlen törvényben sűrítené össze a bűneit, amit látványos elhalaszt, miközben a közigazgatási bíráskodás bevezetése csupán egyetlen elem a jogállam, a jog uralmának leépítésében. Úgy vélte, a Néppárt az elmúlt egy-két évben már rájött, hogyan működik a Fidesz, találgatni azonban nem akart arról, hogy a kormánypárt néppárti tagságát a visszavonás hogyan érinti. Kérdésünkre, hogy a törvényt miként érinti a néppárti tagság, azt felelte: az autoriter rendszerek teljesen kiszámíthatatlanok. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a törvény jó néhány rendelkezését már végrehajtották – például az eddigi közigazgatási bíráknak már nyilatkozniuk kellett, hol folytatnák munkájukat –, amivel káoszt teremtettek a bíróságokon.
Az új közigazgatási bírósági rendszer 2020. január 1-től indult volna, ennek érdekében a parlament tavaly decemberben két sarkalatos törvényt is elfogadott, de már nyáron módosította az Alaptörvényt is a bevezetés érdekében. A Fidesz "házi bíróságaként" is emlegetett, önálló közigazgatási bíróságokra terelték volna át az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvitát, az adó-, építéshatósági, választási ügyektől egészen az adatkérési- és sajtóperekig. Az aggályok egy része abból fakadt, hogy az új bírósági rendszer igazgatási feladatait a mindenkori igazságügyi miniszter látná el, ő döntene a bírói pályázatokról, de a költségvetési ügyekről is. Súlyos bírálat érte a rendszert amiatt is, hogy bár az összes mai közigazgatási bírót átvennék az új rendszerbe, a közigazgatási bírák egy részét az államigazgatásból toboroznák, ahol a fő szempont nem a bírói függetlenség, hanem a kormány iránti lojalitás. A Velencei Bizottság mellett már a törvény elfogadásakor bírálta a rendszert az Európa Tanács, amely közelmúltbeli  jelentésében is aggályait hangoztatta, de az alaptörvény-módosítást már a Sargentini-jelentés is megemlíti. Kifogásait hangoztatta Diego García-Sayán, az ENSZ bírók és jogászok függetlenségével foglalkozó különmegbízottja is.

Őrizetbe vették a Hableányt legázoló szállodahajó kapitányát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.05.30. 21:46

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Gyanúsítottként hallgatták ki a 64 éves C. Yuriy odesszai lakost, majd őrizetbe vették, és hamarosan le is tartóztathatják.
Őrizetbe vették a szerda este 35 fővel a fedélzetén elsüllyedt városnéző hajót maga alá gyűrő Viking Sigyn kapitányát, derül ki a rendőrség csütörtök este közleményéből. A vízi baleset körülményeinek tisztázása érdekében a Budapesti Rendőr-főkapitányság igazságügyi hajózási nautikai szakértő bevonásával nyomozást rendelt el, írja a közlemény. A nyomozók szemlét tartottak, tárgyi bizonyítási eszközöket foglaltak le. A nyomozás során beszerzett személyi és tárgyi bizonyítékok alapján felmerült a személyre szóló megalapozott gyanú, ezért
a szállodahajó ukrán állampolgárságú kapitányát a nyomozók halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés veszélyeztetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

A 64 éves C. Yuriy odesszai lakost kihallgatását követően őrizetbe vették és előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására.