Louisianában a nemi erőszak áldozatainak is tiltja a törvény az abortuszt

Publikálás dátuma
2019.05.31. 07:49

Fotó: Shutterstock
John Bel Edwards a demokrata párti kormányzók közül elsőként iktatott be az abortuszt tiltó törvényt.
 Az abortuszt a terhesség hatodik hetétől megtiltó törvényt írt alá Louisiana állam demokrata kormányzója, John Bel Edwards, csatlakozva lépésével az Egyesült Államok több más közép-nyugati és déli államának konzervatív vezetőjéhez.   
John Bel Edwards a demokrata párti kormányzók közül elsőként iktatott be az abortuszt tiltó törvényt, ezzel kiváltva párttársai haragját.

Aláírásával Louisiana lett - Mississippi, Kentucky, Ohio és Georgia után - az Egyesült Államok ötödik olyan állama, amely a magzat első szívdobbanásától tiltja a művi terhességmegszakítást. Alabama ennél is messzebb ment, törvényen kívül helyezve gyakorlatilag minden abortuszt. Mindegyik jogszabályt idén fogadták el. 
A louisianai törvény nem tesz kivételt sem a nemi erőszakból, sem a vérfertőző kapcsolatból fogant terhességgel, viszont egyelőre nem korlátozza az államban működő három abortuszklinika tevékenységét.

Hatályba léptetésével pedig megvárják, hogy a szomszédos Mississippi államban hozott, de egy bíró által felfüggesztett hasonló intézkedést jóváhagyja-e az a szövetségi fellebbviteli bíróság, amelynek hatásköre Louisianára is kiterjed. A republikánus többségű louisianai képviselőház nagy többséggel, 79-23 arányban szavazta meg szerdán a tervezetet, amely csakis akkor engedélyezi a terhesség megszakítását, ha az anya élete veszélyben van, ha fennáll a veszélye annak, hogy visszafordíthatatlanul lebénul vagy ha nagy a valószínűsége annak, hogy a babát nem lehet élve világra hozni.
A törvényt megszegő orvos akár kétévi szabadságvesztéssel és praktizálási engedélyének bevonásával is sújtható. A

tervezetet sok demokrata párti képviselő is megszavazta, és - a párt országos vezetőitől eltérően - John Bel Edwards kormányzó kezdettől támogatta. A szintén republikánus többségű szenátus már korábban megszavazta a jogszabályt. Elemzők általában arra számítanak, hogy a törvényt civil szervezetek megtámadják bíróságon. Amerikai sajtóinformációk szerint azonban az abortuszt ellenzők valószínűleg éppen erre várnak. Ezzel ugyanis az ügy az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elé kerülhet és
a Donald Trump által kinevezett két új bírával konzervatív többségűvé vált testület törvényen kívül helyezheti az 1973-ban született, úgynevezett Roe/Wade-döntést, amely a nők abortuszhoz való jogát biztosította az Egyesült Államokban.

Szerző
Témák
abortusz

Szabad szemmel – Sokaknak csípte a szemét, hogy Orbán szélsőségesekkel kokettál

Publikálás dátuma
2019.05.31. 07:21

Nemzetközi sajtószemle, 2019. május 31.
Politico A populistákat támadta az ENSZ főtitkára, amikor Aachenben beszédet mondott a Nagy Károly-díj átvételekor. Guterres kiemelte, hogy egyetlen állam sem képes egymaga szembeszállni korunk kihívásaival. Ám sajnálatos módon az emberi jogok háttérbe szorulnak a nacionalista programokkal szemben. Sokan befelé fordulnak, egy olyan aranykor felé, amely valószínűleg sosem létezett – hangsúlyozta, a populistákra, vallási szélsőségesekre és nacionalistákra utalva. A korábbi portugál miniszterelnök aláhúzta, hogy az EU-nak nincs alternatívája. Mert erős Európára van szükség, ha multilaterális világrendet akarunk, és ha szeretnénk elkerülni, hogy új formában kiújuljon a hidegháború. Ám ha kudarcot vallana az unió, az egyben annak a világnak a fiaskója volna, amelyben érvényesülhet a jogállam – fűzte hozzá. Arra hívott fel, hogy a földrész birkózzon meg az olyan feladatokkal, mint a migráció és a klímaváltozás. Mint mondta, túl gyakran feledésbe merül, hogy a világszervezet Menekültügyi Egyezménye 1951-ben azért született, hogy segítsen mindazon millióknak, akik földönfutóvá váltak Európában. Egyben szolidaritásra szólított fel napjaink migránsai kapcsán. Úgy fogalmazott, hogy csakis összefogással lehet orvosolni a tömeges emberáradat okait, megvédeni a menedékkérők jogait és méltóságát. 
Reuters A magyar kormány váratlanul meghatározatlan időre felfüggesztette az adminisztratív bíróságok bevezetését, vagyis visszalépett egy olyan kérdésben, amely aggályokat vetett fel az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán és vörös posztó volt Brüsszel szemében. Gulyás Gergely el is ismerte, hogy a lépés hátterében a kedvezőtlen nemzetközi reakció áll, bár azt állította, hogy nincs kapcsolat a döntés és a párt EPP-tagsága között. Ezzel együtt úgy vélte, hogy a visszakozás kedvezően hat Magyarország helyzetére az unióban. Az EU úgy véli, hogy Orbán Viktor egyes reformjai a jogállamot és a demokráciát fenyegetik. A magyar fél tett egy másik nyilvánvaló gesztust is az európai szövetségesek megbékítésére: most először, de szinte teljesen kizárta, hogy a Fidesz Salvini euroszkeptikus frakciójához csatlakozik. Gulyás okként említette meg, hogy abban van több olyan párt is, amelyekkel magyar részről nem kívánnak együttműködni. A konzervatív pártcsaládon belül sokaknak csípte a szemét, hogy a miniszterelnök szélsőségesekkel kokettál, köztük a Liga vezérével. 
Die Zeit Megfigyelők szerint Orbán Viktor azért vezényelt hátraarcot a közigazgatási bíróságok ügyében, mert nem úgy sült el az európai választás, ahogyan remélte. A kormányfő arra számított, hogy sokkal jobban megerősödnek a szélsőjobbos, populista pártok. Így most újból a konzervatívoknál próbálkozik. Maradni akar a Néppártban, ám azt követeli, hogy az működjön együtt a bevándorlás-ellenes erőkkel. A hatalom nem kívánja megkockáztatni, hogy hasonló szerződésszegési eljárás induljon ellene, mint amilyen Lengyelország ellen már folyamatban van. A közigazgatási bíróságok egyébként politikailag kényes ügyekben ítélkeztek volna. 
Independent Elég legyen a felhajtásból, mert Európa „szélsőjobbos sírásói” egyáltalán nem annyira sikeresek, mint amilyennek látszanak. Erre figyelmeztet a Blair-kormány korábbi EU-minisztere. Denis MacShane emlékeztet arra, hogy mindenféle szakértők hónapokon át riogattak a keményen EU-ellenes pártok előretörésével. Hogy akár a helyek egyharmadát is elhódíthatják az olyanok, mint Salvini, Le Pen, Wilders, vagy az AfD, illetve az FPÖ. Aztán a vége egészen más lett. Bannon hiába kilincselte végig a földrészt jó sok szélsőjobbos amerikai pénzzel, hogy bevándorlás-, iszlám- és EU-ellenes hálózatot hozzon tető alá. A kép meglehetősen vegyes. A Liga nyert ugyan az olaszoknál, de a gazdaság egyre ingatagabb, mert a végeláthatatlan populista ígéretek újabb és újabb hiteleket tesznek szükségessé, miközben az ország korszerűsítése elmarad. A franciáknál szoros volt a befutó, úgy tűnik, Le Pen elérte a plafont. Magyarországon győzött a Fidesz, amely vitában áll Brüsszellel. Orbán a Néppártban akar maradni, ami aligha az unióellenesség jele. De a lényeg, hogy a zöldek sokkal nagyobb képviselői csoportot alkotnak Strasbourgban, mint a kemény jobb. A parlamenti erőviszonyok töredezettebb váltak. Lehet, hogy az üzleti világnak most új iránytűt kell beszereznie. A voksok többségét olyan pártok kapták, amelyek nem akarják elhagyni ez EU-t, noha nem mindenben értenek egyet Brüsszellel. Pórul jártak Európa sírásói. 
Le Monde Nincs jó állapotban az európai demokrácia, sőt, válság sújtja. Még akkor is, ha a populisták, illetve a szélsőjobbosok már nem akarják bedönteni az uniót, mert tanultak a Brexitből, és eszükbe sem jut, hogy megkockáztassanak egy népszavazást az EU-tagságról, vagy arról, hogy országuk kiváljon az euroövezetből. De ebbe főként az játszik bele, hogy a radikális nacionalisták immár a jogállamot tekintik fő célpontjuknak. A liberális képviseleti demokrácia az öreg földrész védjegye, miközben a világban egyre jobban terjed a tekintélyelvűség. Európa vonzereje a demokratikus hagyományokban rejlik, az olyan államokkal szemben, mint Kína, Oroszország, Törökország, Brazília, sőt, az USA. Ám az európai demokrácia vitatott, fenyegetéseknek van kitéve, sőt akad, ahol már tönkre is ment. Számolni kell azokkal az erőkkel, amelyek illiberális szellemben akarják újra meghatározni a demokráciát. Mint Orbán Viktor, aki a szélsőjobb zászlósfigurája lett a kontinensen. Ultrakonzervatív rendszert alakított ki, amelyben a jogállam csupán formálisan maradt fenn. A médiát megzabolázták, a parlament szerepe névleges, az igazságszolgáltatás nem önálló. Az ellenzéket megfélemlítették, a hagyományos, illetve vallási értékeket eszközként használják fel. Lengyelország utánozza Orbánt, Salvinit elbűvöli az erős emberek helyzete. További jellemző a földrészen, hogy lejáratódott a hagyományos elit. Így nem tud mit kezdeni azzal az árokkal, amely a főként a környezetvédelem veszélyeire összpontosító városiak, illetve a peremre sodródott vidéki lakosság között húzódik. Utóbbi úgy érzi, magára hagyták a globalizációval szemben. 
Daily Telegraph Magyarországon a félelem légköre uralkodik, miközben az EU támogatása mellett haldoklik a demokrácia. A tétel igazolására a kifejezetten jobboldali lap megemlíti, hogy nemrégiben az uniós demokrácia helyzetéről akart többpárti vitát Budapesten az Európai Föderalisták Uniója nevű szervezet, ám mivel a Fidesz lemondta a részvételt, sorra lépek vissza a lehetséges helyszínek. A civil csoport vezetője úgy gondolja: a történtek nagyon is beleillenek abba, hogy fokozatosan sorvad a jogállam. Nagy Eszter megállapítja, hogy általános a rettegés, és nem lehet tudni, ha valaki nemet mond, hogy azt azért teszi, mert a Fidesz figyelmeztette, vagy netán azért, mivel nem akar bajba kerülni. De az eredményt tekintve mindegy is. Ez a tapasztalat meglehetősen általános manapság magyar földön. De Cseh Katalin a Momentumtól azt mondja, a helyzet még rosszabb vidéken. Ott a polgármesterek ellenőriznek mindent és ők hűségesek a kormánypárthoz. Senki sem mer ujjat húzni velük. A fővárosban pedig a Fidesz érvényesíti erejét. A hanyatló demokrácia viszonyai közepette egyre több a panasz, hogy a feltételek nem egyenlőek a hatalom, illetve az ellenzék számára. Orbán, az összeférhetetlen miniszterelnök nyíltan élvezi az illiberális demokráciát. Csak éppen egyre gyakoribb a vád ellene, hogy oligarchái bevetésével mind szemtelenebbül foglyul ejti a sajtót és civil társadalmat. A lakájok célja saját gazdagodásuk és a politikus uralmának bebetonozása. Az uniós pénz jóvoltából járadékélvező állam jön létre, a közigazgatás mind több és több alaphoz jut, miközben feladata egyre inkább az, hogy fenntartsa a Fidesz hatalmát. Épp ezért az ellenzék sürgeti, hogy az ország csatlakozzon az új Európai Ügyészséghez. Cseh Katalin fontosnak tartja, hogy közvetlenül a címzettek juttassák el a forrásokat és azokat tegyék függővé a jogállami feltételek betartásától. Mostanában új korlátokba ütközik a demokrácia és a sajtószabadság. Otilia Dhand, a londoni Teneo elemző intézet szakértője szerint bevált módszer, hogy Orbán bizonyos bíráló cikkekkel akarja igazolni: semmi baj sincs a szabad médiával. Ám egy alapba vonta össze csaknem 500 kormány közeli orgánumot. A sajtót szinte teljes mértékben foglyul ejtették a kormánybarát vállalkozók, az elfogulatlan anyagok nem jutnak el az emberek tömegeihez. Egyelőre az ellenzék nem kényszerült térdre, az csak ezután jön, mert a kormányellenes erők nem tudnak hiteles alternatívát felkínálni. Független újságírók azonban máris attól tartanak, hogy most keményebb módszerek következnek ellenük, lásd a HVG-címoldal kiplatákolásának leállítását. A hetilap főszerkesztője úgy értékeli, hogy ez újabb támadás a sajtószabadság ellen, a cenzúra minősített esete. Hozzátette, hogy az önálló média elszigetelt gettókba szorul vissza. A közszférában fokozódik a politika befolyása. Névtelenül nyilatkozó alkalmazottak elmondták, hogy az új szabályok révén egyre jobban ki vannak szolgáltatva a főnökség szeszélyeinek, bármikor elbocsáthatják őket. A hangulat egyre rosszabb, mert bár formálisan minden törvényes, de mindenki érzi, hogy bármit meg lehet tenni velük. A teljes engedelmességet várják el tőlük, továbbá, hogy ne tegyenek fel felesleges kérdéseket. Az ilyen körmönfont reformok ellen az EU csak nehezen tud bármit is tenni. És nem sok jele van annak, hogy Orbán egyhamar engedne a szorításból. Ily módon egyre mélyebb a Fidesz kapcsolata a választóival, akik vidéken ösztönösen rokonszenveztenk a hagyományos, kulturálisan homogén, keresztény Európa védelmével.
Szerző

Trump vámmal kényszeríti Mexikót a fal kifizetésére

Publikálás dátuma
2019.05.31. 07:21

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
A kivetett vámtarifát minden hónap 1-jétől újabb 5 százalékkal emeli majd az Egyesült Államok
Donald Trump bejelentette, hogy június 10-től 5 százalék vámot fog kivetni minden mexikói árura, hogy ezzel kényszerítse rá az országot az Egyesült Államok déli határára egyre nagyobb számban érkező közép-amerikai illegális bevándorlók feltartóztatására.   
„A vámtarifa fokozatosan növekedni fog, amíg nem találnak megoldást az illegális bevándorlásra, s ha ez megtörténik, eltöröljük”

– közölte Trump egy Twitter-bejegyzésben. Az ügyről a Fehér Ház által kiadott elnöki nyilatkozat leszögezi, hogy a kivetett vámtarifát minden hónap 1-jétől újabb 5 százalékkal emeli majd az Egyesült Államok, így október 1-jétől a vámteher már 25 százalékot tehet majd ki.  „Mexikó hallgatólagos együttműködése, amellyel lehetővé teszi ezt a tömeges behatolást, vészhelyzetet teremt, és rendkívüli fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára és gazdaságára nézve” – áll Trump nyilatkozatában. „Mexikónak nagyon szigorú bevándorlási törvényei vannak, és könnyedén megfékezhetné az illegális bevándorlók áradatát, sőt visszajuttathatná őket saját hazájukba” – idézték az elnök szavait. Lépését Trump egy olyan pillanatban jelentette be,
amikor kormánya éppen azon dolgozik, hogy aláírjanak egy amerikai-mexikói-kanadai kereskedelmi egyezményt, amely a megszűnt Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) helyébe lépne.

Előzőleg, csütörtök reggel az amerikai elnök arról írt, hogy a Mexikóval közös határ amerikai oldalán, a texasi El Pasónál a hatóságok 1036 illegális határátlépőt tartóztattak fel, amely az eddigi legnagyobb ilyen csoport. Trump később újságíróknak azt mondta, hogy fontos bejelentést készül tenni a határokról és hozzátette, hogy nem a határ lezárását fogja elrendelni.
Szerző
Témák
Trump vám