Az ország délkeleti felén közepesen és erősen felhős időszakok váltják egymást, az északi megyékben kevesebb felhőre, több napsütésre lehet számítani. A déli és keleti megyékben több helyen várható zápor, zivatar, szombaton a déli határvidéken tartós eső is előfordulhat.
Északnyugat felé haladva azonban csökken a csapadék kialakulási esélye. Az északi, északkeleti szél gyakran megélénkül, reggelig az Alpokalján és a Zempléni-hegység tágabb környezetében, szombaton nagyobb területen megerősödik.
Szombaton zivatarok környezetében viharos lökések is előfordulhatnak.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 10 és 16 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton többnyire 20 és 26 fok között valószínű, az alacsonyabb értékek délen, délnyugaton várhatók.
Időjárási helyzet Európában
Szárazföldünk északi vidékein egymást követik a ciklonok nyugatról kelet felé gyorsan mozgó frontjai, amelyek mozgalmas, csapadékos, szeles időjárást okoznak az említett térségekben. A Kelet-európai-síkság fölött fokozatosan gyengülő frontálzóna húzódik, az általa szállított nedvesebb, labilisabb levegőben záporok, zivatarok pattannak ki. Magassági hidegörvény található a Balkán-félsziget fölött, így ott és a Kárpát-medencében is gyakran felhős az ég, szórványosan záporeső, néhol zivatar alakul ki.
Kontinensünk nyugati, délnyugati területein, valamint a Fekete-tengertől kissé északra magasnyomású légköri képződmény az uralkodó, így azokon a vidékeken szinte zavartalan a napsütés. A leghidegebb a Skandináv-félszigeten van, ahol a hőmérséklet csúcsértéke többnyire 6 és 14 fok között alakul, de helyenként Közép-Európában is előfordulnak 15 fok alatti csúcsértékek.
A szárazföld keleti harmadán, valamint az Ibériai-félszigeten szinte mindenütt 25 fok fölé melegszik fel a levegő, sőt Portugáliában 34-36 fokot is mérnek. Szombat estig a nyugat-európai anticiklon, valamint a fentebb említett hidegörvény együttesen alakítja a Kárpát-medence időjárását: elsősorban az ország délkeleti felén csapadékra is számítani kell.
