Pápalázban ég Románia

Publikálás dátuma
2019.05.31. 19:28

Fotó: ANDREI PUNGOVSCHI / AFP
Ferenc pápa a rá jellemző egyszerűséggel és közvetlenséggel lopta be magát ismét milliók szívébe. Lehúzott ablakú Daciaban utazott és lényegi kérdésekről beszélt a román fővárosban.
Megállt a forgalom a Henri Coanda nemzetközi repülőtérről Bukarestbe vezető főúton, az arra autózók kiszálltak járműveikből, hogy köszönthessék az elhaladó római katolikus egyházfőt. Három napos romániai látogatását péntek délelőtt megkezdő Ferenc pápát egy Dacia Logan vitte a repülőtérről az elnöki palotáig, miközben Klaus Johannis államfő egy Mercedes S-el kísérte őt. Az egyszerű, nem páncélozott Daciat az egyházfő választotta, útközben az ablakait is lehúzta, hogy integethessen az őt köszöntő tömegnek. A bukaresti helyszínek közötti közlekedésre korábbi jelentések szerint egy Dacia Dustert készültek pápamobillá alakítani, de végül egy Isuzun jelent meg az egyházfő. A román főváros élete a fejére állt a szigorú biztonsági intézkedések, lezárt utcák, terek, korlátozott, módosított tömegközlekedési miatt, de az ortodox többségű város így is ünnepként élte meg Ferenc pápa látogatását. Még a Waze is készült a nagy vizitre, külön, erre az alkalomra létrehozott applikációval segítette a helyiek célba jutását. Ferenc pápa mindenben igazolta a hozzá fűzött reményeket. A vizit előtt megszólaló vezető politikusok közül is többen hangsúlyozták, hogy a belső társadalmi, politikai békétlenség, a megosztottság enyhítését várják a pápától, aki valóban minden megszólalásában a toleranciát, az együttműködés fontosságát hangsúlyozta. (Romániában több mint két éve állandósult a politikai káosz, a kormány és az államfő közötti háború, a kormány elleni utcai tiltakozások. Jelenleg is bizalmatlansági indítványra készül az ellenzék, amely az EP-választásokon legyőzte a kormánypártokat.) Noha az ortodox többségű országba tett látogatás nyilván elsősorban egyházdiplomáciai jellegű, a vallási, nemzeti kisebbségeknek sem kellett csalódniuk. Ferenc pápa csíksomlyói útja a magyar kisebbség felé tett gesztus, a vizit utolsó napjára tervezett nagyszebeni találkozója a roma közösség tagjaival pedig a kisebbségi létben, kirekesztettségben és szegénységben élőkkel való szolidaritás jele. Alessandro Gisotti vatikáni szóvivő a romániai látogatás kapcsán előre jelezte, hogy „A Szentatya természetesen szem előtt tartja az ország multietnikus jellegét, és azt a sokmillió románt, aki különböző európai országokban keresi a boldogulást.” Hogy mennyire fontos téma a pápa számára a Romániából emigrált 4 millió lakos, az is jelzi, hogy mielőtt Bukarestbe repült volna, vatikáni rezidenciáján fogadott 15, Rómában élő romániai hajléktalant. Az elnöki hivatalban elhangzott beszédében a pápa Isten áldását kérte Romániára. Elismerően szólt azokról a lépésekről, amelyeket az ország tett a demokratizálódás útján II. János Pál 1999-es bukaresti látogatása óta. A demokrácia intézményeinek megszilárdítására bátorította hallgatóságát, arra kérve, dolgozzanak azon, hogy a román nép kihasználhassa a potenciálját. Hangsúlyozta, szeretettel kell gondolni azokra, akik elmentek. „Elsősorban a kivándorlásra gondolok, ami több millió embert érintett, akik elhagyták otthonukat és hazájukat, hogy új munkalehetőségeket és emberhez méltó életet keressenek. (...) Gondolok a sok elnéptelenedett falura, amely megélte, hogy néhány év alatt lakóinak jelentős része elhagyta. Gondolok azokra a következményekre, amivel mindez járhat az életminőségre nézve, és arra, hogy meggyengülnek a kulturális gyökerek, amelyek életet adtak a nehéz időkben” – idézte az egyházfő beszédét az Agerpres hírügynökség. Délután már ökuménikus jelleget öltött a bukaresti vizit. Ferenc pápa az ortodox egyház vezetőivel találkozott, majd a nemrég felszentelt új, a parlament melletti ortodox katedrálisban közösen imádkozott a görög-keleti főpapokkal. Ezt követően a téren összegyűlt mintegy 30 ezer embert köszöntötte. A rendezvény színhelyére csak azok léphettek be, akik előre regisztráltak és igazolták személyazonosságukat. Ők mindnyájan kis sárga zsákocskát kaptak, benne esőkabáttal, sapkával, egy kis zászlót, amelynek egyik felén a vatikáni, másikon a román nemzeti színekkel díszítettek, információs és imádságos, egyházi énekes szórólapok, illetve egy rózsafüzér. A biztonságiak mellett 300 önkéntes dolgozott, ruhájukon azzal a felirattal „Ferenc pápa önkéntese vagyok”. A szervezők szerint az katolikus egyházfő illetve az ökumenikus istentiszteleten részt vevő román főpapok ruházatát Lengyelországban készítették a szervező bizottság által jóváhagyott dizájnnal. Azok, akik nem jutottak be a katedrális előtti térre, 15 nagy kivetítőn követhették az eseményt. Azt, hogy a katedrális előtti téren Ferenc pápa és Daniel pátriárka nem együtt jelenik meg, egyes elemzők már előzetesen a román ortodox egyház pápa iránti bizalmatlanságaként értelmezték, írta beszámolójában az AFP francia hírügynökség. Szombaton a csíksomlyói pünkösdi búcsúk színhelyén mond misét az egyházfő. Látogatása hetek óta valóságos lázban tartja a Székelyföldet. Csíkszeredában még azt a vendéglőt is renoválták, ahol ebédelni fog a pápa, szálláshelyet a környéken sem lehet már hosszú ideje találni, de a helyi szervezők jelezték, minden templom éjszaka is nyitva tart majd és fogadja a zarándokokat. A helyiek többek között azt is találgatják, magyarul köszönti-e majd az egyházfő a zarándokokat, vagy azt tartja majd szem előtt csupán, hogy Romániában van és románul szól majd az egybegyűltekhez. Mindenesetre a bukaresti repülőtéren őt fogadó díszőrséget románul köszöntötte Ferenc pápa. A helyszínválasztást és tájékozottságát figyelembe véve, joggal feltételezhető, hogy nem marad el a magyar köszöntés sem. A hat éve felszentelt Ferenc pápának ez a 30. külföldi útja.   

Pünkösdkor lesz a pünkösdi búcsú

A pápalátogatás nem befolyásolja a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsút. Erre az idén június 7. és 10. között kerül sor. A pünkösdi zarándoklat június 7-én, pénteken este kezdődik szentmisével, az ünnepi búcsús szentmise pedig a megszokott időpontban, június 8-án, pünkösd szombatján 12.30-kor. A két esemény esetleges összevonásáról a helyi ferenceseknek és Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek volt joga dönteni. 

Szerző

Több tízmillió eurót követelhet vissza Brüsszel Prágától a cseh kormányfő miatt

Publikálás dátuma
2019.05.31. 18:14

Fotó: ARIS OIKONOMOU / AFP
Andrej Babis politikai és gazdasági tevékenysége összeférhetetlen egy kiszivárgott jelentés szerint. A cseh pénzügyminisztérium azzal védi a miniszterelnököt, hogy csak előzetes jelentésről van szó.
Összeférhetetlenséget állapított meg Andrej Babis cseh kormányfő politikai és gazdasági tevékenysége között az Európai Bizottság, amely az ügyben elvégzett ellenőrzésének eredményeiről készített jelentését már megküldte a cseh hatóságoknak - írta pénteken az iHNED, a Hospodárské Noviny című a gazdasági és politikai napilap weboldala. A tekintélyes sajtóorgánum azt állítja, hogy betekintést nyert a dokumentumba. Értesülései szerint
Brüsszel azt kéri Prágától, hogy fizesse vissza az uniós kasszába mindazokat a támogatásokat, amelyeket 2018 februárja után kapott Babis volt cége, az Agrofert holding. A sajtó szerint több tízmillió euróról van szó.

"Andrej Babis továbbra is nyereségre tesz szert az Agrofert tevékenységéből. Az, hogy vagyoni alapba helyezte holdingját, nem elégséges intézkedés" - nyilatkozott a Neovlivni.cz hírportálnak egy magát megnevezni nem kívánó személy, aki szintén ismeri az uniós jelentést. Andrej Babis 2017 elején helyezte különleges vagyoni alapba az Agrofertet, és azt állítja, hogy azóta nincs semmiféle befolyása annak tevékenységére.
A cseh pénzügyminisztérium azzal védekezett, hogy előzetes jelentésről van szó, amely még nem végleges, ráadásul angol nyelvű. A tárca csak azután kíván reagálni, miután megkapja a dokumentum cseh változatát. 
Babis a sajtóértesülésekre reagáló nyilatkozatában azt írta, hogy sem a cseh, sem az európai törvényeket és előírásokat nem szegte meg. "Csehországnak semmiféle támogatásokat nem kell visszafizetnie" - állította a kormányfő, aki a parlamentben felszólalva politikai hisztériának minősítve próbálta lerázni a személyét érő legújabb vádat. A cseh hatóságok nem is értenek egyet az uniós szintű számonkéréssel - állította a kormányfő, aki néhány perces felszólalása után sietve elhagyta képviselőházat, s nem volt hajlandó meghallgatni az ellenzéki politikusokat.
Az európai uniós ellenőrök januárban jártak Prágában, s egy héten keresztül ellenőrizték az Agrofertet érintő dokumentumokat. A német ZDF televízió a közelmúltban az Agrofertről készített elemzésében azt állapította meg, hogy Babis bevételei, miután kormánytag lett, megduplázódtak: míg 2014-ben 42 millió eurót, addig 2017-ben pedig már 82 millió eurót tettek ki.
Az ellenzéki pártok követelik a jelentés nyilvánosságra hozatalát, s jelezték: kezdeményezni fogják egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását, amely foglalkozna a témával.
A mostani jelenleg a második korrupciós ügye Babisnak; az előbbi a Gólyafészek-botrány. Ebben a rendőrség néhány hete azt javasolta az államügyészségnek, hogy emeljen vádat Babis ellen az uniós támogatásokkal való visszaélés miatt.

A Gólyafészek-botrány hátterében az áll, hogy az ilyen nevű szabadidőközpontot építtető cég korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa Andrej Babis volt. A szabadidőközpont építéskor, 2007-2008-ban azonban a cég ismeretlen tulajdonba került, és kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Amennyiben a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást.
Az Agrofert holding Csehország egyik legnagyobb agráripari, élelmiszeripari és vegyipari cége, amely több mint 33 ezer embernek biztosít munkát. Andrej Babis pedig Csehország második leggazdagabb embere.

Porosenko pártelnökként folytatja a politizálást

Publikálás dátuma
2019.05.31. 17:12

Fotó: JANEK SKARZYNSKI / AFP
Az Európai Szolidaritás néven nemrég újjáalakult pártja kongresszusán egyhangúan választotta elnöknek Petro Porosenko volt államfőt.
Petro Porosenkót, a legutóbbi elnökválasztás nyomán hivatalából távozott volt ukrán államfőt választotta meg elnökévé pénteken tartott kongresszusán a nemrég Európai Szolidaritás néven újjáalakult pártja. A döntést a küldöttek egyhangúlag hozták meg.
A kongresszuson részt vett Andrij Parubij házelnök és Irina Herascsenko parlamenti alelnök is. Utóbbi felszólalásában Vlagyimir Putyin orosz elnököt "eszelősnek" nevezte.
Porosenko a kongresszuson mondott beszédében nem szerénységgel próbálta lenyűgözni közönségét: kijelentette, hogy ötéves elnöksége alatt többet tett az országért, mint amennyit elődei tettek egy negyed évszázad alatt. Szavai szerint az Európai Szolidaritás nem azért indul a parlamenti választáson, hogy ellenzéki párt legyen, hanem azért, hogy győzzön.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósítása szerint a rendezvényen kevés parlamenti képviselő volt jelen, ám annál több civil aktivista vett azon részt.
A párt a május 24-i kongresszusán döntött a névváltoztatás mellett, és jelentette be, hogy ezzel az új névvel indul a július 21-re kiírt, előre hozott parlamenti választáson.
Porosenko - miután alulmaradt riválisával, Volodimir Zelenszkijjel szemben, aki az elnökválasztás április 21-i második fordulójában legyőzte őt a szavazatok több mint 73 százalékának megszerzésével - több ízben is közölte, hogy az államfői posztról való távozás után sem hagy fel az aktív politizálással, és indulni készül a következő parlamenti választáson.