Ne higgyük el!

Ahogy semmilyen érdemi indoka nem volt az önálló közigazgatási bíráskodás hazai bevezetésének, úgy az új bírósági rendszer mostani, határozatlan időre való elhalasztásának az okai is meglehetősen homályosak. Könnyebb lenne a dolgunk, ha ezúttal elhinnénk, amit a kormány, pontosabban Gulyás Gergely mond: "egy olyan európai és nemzetközi vita kereszttüzében áll a közigazgatási bíráskodás bevezetése, ami a mi véleményünk szerint ugyan alaptalanul a bírói függetlenséget kérdőjelezi meg, de mi olyan kiemelt fontosságúnak tartjuk a bírói függetlenség kérdését, hogy (...) határidő nélkül az önálló közigazgatási bírósági rendszer bevezetését a kormány elhalasztja”.

De nem hisszük el, sőt hangosan felkacagtunk, amikor ezt olvastuk.

A bírói függetlenséget ugyanis az elmúlt kilenc évben a Fidesz megszámlálhatatlan alkalommal kérdőjelezte meg. Elég csak a Kúria tavalyi, választási döntésére gondolni, amelyet Orbán Viktor - sajtófőnökén keresztül - úgy minősített: "egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba a Kúria, miután elvett egy mandátumot a kormánypártok választóitól". (A Kúria álláspontja szerint csak a NVB határozatának törvényességét vizsgálták felül.) De akár a Cosma-ügyet is felhozhatjuk, amikor Orbán a parlamentben fejezte ki elégedetlenségét a "túl enyhe" ítéletek miatt, Navracsics Tibor miniszter pedig az ítélkezési gyakorlat megváltoztatására kérte a Kúriát.

Apropó, ítélkezés: az Alaptörvény tavalyi, hetedik módosításakor - amely kimondja, hogy a rendes bíróságok mellett léteznek az önálló közigazgatási bíróságok is - beleírták az alkotmányba, hogy "a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik". A jogszabályok célját pedig - az Alaptörvény szerint (!) - a jogszabály preambulumában, illetve a megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolásában kell keresnie a bírónak. Képzeljünk el egy bizonytalan bírót, aki értelmezné egy adott jogszabály szövegét: ehhez elő kell keresnie az eredeti törvénytervezetet, s megnéznie annak indoklását, majd ezek alapján döntenie.

A közigazgatás bíráskodás elhalasztásáról szóló, most beadott tervezet indoklása így szól: "A Javaslat célja, hogy az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták megnyugtató lezárását." Egy bíróság vajon hogyan tudná értelmezni ezt az indoklást? Vajon a "megalapozatlan kritikák" a jövőben is megalapozatlanok lesznek, vagy esetleg megváltozik státuszuk? Vagy ha a viták elhúzódnak, és nem zárulnak le megnyugtatóan?

Ne higgyünk tehát a kormánynak! Az Alaptörvényben benne maradnak a közigazgatási bíróságok, így bármikor bevezethető az új bírósági rendszer. Pillanatnyi nemzetközi érdekük úgy kívánja, hogy most halasszanak. De holnap már más lesz az érdekük. Ahogy Fleck Zoltán fogalmazott - amikor azt kérdeztem, bevezetik-e és mikor az új bírósági rendszert -: az autoriter rendszerek teljesen kiszámíthatatlanok.