Külföldre menekülhetnek az akadémikusok a kormány lépése elől

Publikálás dátuma
2019.06.01. 11:44

Fotó: Népszava
Néhányan azt remélik, a Néppárt segíteni fog, de közben a folyosókon már arról beszélgetnek, meddig érdemes az MTA-nál maradni.
Még az optimistább kutatók is aggodalommal figyelik, ahogy a kormány egy évi huzavona után lassan a parlament elé terjeszti a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakításáról szóló törvényt  – írja az Abcúg. A lap öt akadémiai kutatóval beszélgetett a helyzetről. A válaszok különbözőek: van, aki már külföldre ment, mások csak fontolgatják a gondolatot. És vannak derűlátóbbak is, akik szerint a kormány hamarosan úgyis meghátrál.   Május végén kezdődött a lassan egy éve tartó kormány-MTA háború újabb fejezete, amikor kiszivárgott, hogyan alakítaná át a kormány az akadémiai kutatóhálózatot. Eszerint a 15 akadémiai intézetet és kutatóközpontot egy új intézménybe, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba szerveznék.
Ezt egy 13 fős tesület irányítaná, amiben hat tagot a kormány, hatot az Akadémia jelölne, a tagokat pedig Orbán Viktor nevezné ki. Ők döntenének a kutatóhálózat átszervezéséről és a vezetők személyéről is.

Ezen kívül felállítanának egy Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot, amit Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vezetne, és ő tenne javaslatot a tagjaira is . Ez a testület tenne javaslatokat arra is, hogy milyen kutatási irányokra menjen pénz. 
Utóbbi különösen aggasztja azokat, akik a tudomány szabadságát féltik, hiszen így kizárólag a politikán múlna, milyen kutatásokat lehet végezni. A törvény augusztus 1-én lépne hatályba.

A tervezetre válaszul az Akadémia tiltakozó jegyzéket adott át a minisztériumnak, az alulról szerveződő Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) vasárnapra tüntetést szervez, a “Lendület” program csoportvezetői pedig nyílt levélben fejezték ki értetlenségüket. Hasonlóan kritizálták a tervet az intézeti vezetők is. Szombaton a tervezet újabb verziója jutott el az Abcúghoz. Ebbe már bekerült, hogy a központi költségvetésben forrást kell biztosítani az intézetek működésére, ami az első változatból még hiányzott.  „Nagyon gondolkozunk, hogy maradjunk vagy menjünk. Az egyik nap azt gondoljuk, ez így vállalhatatlan, fel kell mondani. A másik nap meg azt, hogy muszáj maradnunk, amíg nem cserélik le a vezetést, mert így legalább fenn tudjuk tartani a mostani színvonalat.
Szeretnénk itt maradni, mert inspiráló a szakmai közeg, de ha politikai befolyás alá kerülünk, az emberek jó része biztosan fel fog mondani. Vannak más lehetőségeink, van hová menni, és abszolút látjuk a jövőt, akár az Akadémián kívül is. Én is sokat gondolkozom a távozáson.

Több kollégám mondta, hogy ha elfogadják ezt a mostani horrorverziót, biztosan fel fognak állni, köztük vezetők is” – mondta a portálnak egy kutató. „ Európában rengeteg a pályázati lehetőség, a fiatal doktori hallgatók iszonyatos lehetőségeket kaphatnak külföldön, de posztdoktori ösztöndíjakból is Dunát lehetne rekeszteni” – folytatta.  „December óta napi szinten előjön, hogy menjünk, vagy maradjunk” – mondta Mende Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársa, az ADF egyik aktív tagja. „A kollégák egy része elvi alapon ellenáll, és azt mondja, hogy nem hajlandó az új rendszerben dolgozni. Egy másik csoport óvatosabban azt mondja, várjuk ki a végét, lépjen előbb a másik fél.”  Egy másik menekülési út lehet az üzleti szféra, ami egy akadémiai vezető szerint mérnökök, matematikusok, programozók és társadalomtudósok számára is nyitott. „Ott is igény van jó elemzői készségekre és módszertani ismeretekre, különösen most, hogy ekkora a munkaerőhiány. Az elmúlt években sokan elmentek, elsősorban a megalázóan alacsony kutatói bérek miatt. De egyelőre nem gondolom, hogy a többség csomagolna, inkább próbáljuk túlélni ezt a dolgot”.  
És persze ott a totális pályaelhagyás lehetősége, amit nyilván kevesen szeretnének, de volt olyan kutató is, aki még tavaly, a Figyelőben megjelent MTA-listázás hatására döntött így.

A kutatók egy része abban bízik, hogy a múlt vasárnapi EP-választások eredménye és a Fidesz rossz európai pozíciója az MTA-t is megmentheti. Többen arra számítanak, hogy a közigazgatási bíróságokhoz hasonlóan a kormány ebben az ügyben is visszalép majd, hogy megszilárdítsa a helyét az Európai Néppártban.   
Szerző
Témák
akadémia

Sneider Tamás: tisztelnek, mert megmentettük a Jobbikot

Publikálás dátuma
2019.06.01. 10:20

Fotó: Mónus Márton / MTI
Új arcokat szeretnének, de a stabilitást is fontosnak tartják – nyilatkozta lapunknak a párton belüli elvárásokról Sneider Tamás, a Jobbik elnöke, miután a vezetőség bejelentette lemondását.
Korrekt, hosszú ülés volt – kezdte Sneider Tamás pártelnök. Közlése szerint „nagyon tisztelnek engem és Mártont, mert megmentettük a Jobbikot”. (Gyöngyösi Mártonról, a párt jelenlegi elnökhelyetteséről van szó, aki betölti majd a Jobbik egyetlen EP-mandátumát.) Ahogyan arról beszámoltunk, a Jobbik pénteken késő este, nem sokkal éjfél előtt közleményben jelentette be: az országos elnökség úgy döntött, hogy „vállalva a politikai és személyi felelősséget az EP-választás eredményéért”, nem tölti ki a teljes mandátumát, hanem előrehozott tisztújítást ír ki. Ennek időpontjaként az önkormányzati választások utáni hónapot jelölte ki a párt küldötteiből álló országos választmány. Az őszi tisztújításig a Jobbik országos elnöksége teljes jogkörrel fogja ellátni feladatait. Sneider Tamás lapunknak adott tájékoztatása szerint a választmányi ülésen a külső okokon kívül a kampány hibáit vették sorra, hasonlóan értékelve azokat, mint a politikai elemzők. „Tudják, hogy az anyagi ellehetetlenülés továbbra is nagy teher. Szeretnének új arcokat vezető pozíciókban, de a stabilitást is ugyanilyen fontosnak tartják” – számolt be pártja elvárásairól Sneider Tamás. Mindenki bölcs döntésnek tartotta – jegyezte meg –, hogy nem azonnal mondtak le, ahogyan Vona Gábor tette tavaly, hanem a választmánynak lehetősége volt megvitatni a kérdést.
Szerző

Még egy üzleti zseni: 214 milliós árbevételből 1 milliárdos nyereséget csinált Tiborcz cége

Publikálás dátuma
2019.06.01. 09:27

Fotó: Németh Dániel
És még így is jelentősen csökkent a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. nyeresége.
Miközben 2017-ben 4,1 milliárdos nyereséget könyvelhetett el a BDPST Zrt., tavaly már alig több mint egymilliárdot. Mindezt úgy, hogy közben az árbevétel megduplázódott: 98,3 millióról, 214 millióra nőtt – írja a HVG  A lap szerint a két szám közötti különbség oka az lehetett, hogy a pénzügyi műveletek eredménye sorban 2017-ben még 4,4 milliárd forint volt, tavaly meg már csak 1,19 milliárd. A két évvel ezelőtti eredményt 1,9 millió, a 2018-ast pedig 43,3 millió forintos ráfordítással érte el. Ugyancsak jelentősen csökkent az egyéb eredmények címsor, 640 millióról 9,4 millióra.  
A befektetett pénzügyi eszközöknél 2017-ben 3,7 milliárd, 2018-ban már 8,1 milliárd forint szerepelt, miközben a cég eredménytartaléka 299,7 millióról 4,4 milliárdra nőtt.

Ezen felül a jelentősen megugrottak a kötelezettségek és a követelések is: előbbi 431,9 millióról 5,59 milliárdra, utóbbi 289 millióról 799,7 millióra. Miközben 2017-ben mindössze 2-en dolgoztak a cégben, addig 2018-ban már 12-en. Ez meg is látszik a személyi jellegű ráfordításokban: az ugyanis 13,7 millióról 81,2 millióra nőtt. Mindez azt jelenti, hogy
tavaly fejenként 6,769 milliót tettek ki ezek a költségek.

Szerző
Frissítve: 2019.06.01. 10:21