Külföldre menekülhetnek az akadémikusok a kormány lépése elől

Néhányan azt remélik, a Néppárt segíteni fog, de közben a folyosókon már arról beszélgetnek, meddig érdemes az MTA-nál maradni.

Még az optimistább kutatók is aggodalommal figyelik, ahogy a kormány egy évi huzavona után lassan a parlament elé terjeszti a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakításáról szóló törvényt – írja az Abcúg.

A lap öt akadémiai kutatóval beszélgetett a helyzetről. A válaszok különbözőek: van, aki már külföldre ment, mások csak fontolgatják a gondolatot. És vannak derűlátóbbak is, akik szerint a kormány hamarosan úgyis meghátrál.

Május végén kezdődött a lassan egy éve tartó kormány-MTA háború újabb fejezete, amikor kiszivárgott, hogyan alakítaná át a kormány az akadémiai kutatóhálózatot. Eszerint a 15 akadémiai intézetet és kutatóközpontot egy új intézménybe, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba szerveznék.

Ezen kívül felállítanának egy Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot, amit Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vezetne, és ő tenne javaslatot a tagjaira is . Ez a testület tenne javaslatokat arra is, hogy milyen kutatási irányokra menjen pénz.

A tervezetre válaszul az Akadémia tiltakozó jegyzéket adott át a minisztériumnak, az alulról szerveződő Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) vasárnapra tüntetést szervez, a “Lendület” program csoportvezetői pedig nyílt levélben fejezték ki értetlenségüket. Hasonlóan kritizálták a tervet az intézeti vezetők is.

Szombaton a tervezet újabb verziója jutott el az Abcúghoz. Ebbe már bekerült, hogy a központi költségvetésben forrást kell biztosítani az intézetek működésére, ami az első változatból még hiányzott.

„Nagyon gondolkozunk, hogy maradjunk vagy menjünk. Az egyik nap azt gondoljuk, ez így vállalhatatlan, fel kell mondani. A másik nap meg azt, hogy muszáj maradnunk, amíg nem cserélik le a vezetést, mert így legalább fenn tudjuk tartani a mostani színvonalat.

Több kollégám mondta, hogy ha elfogadják ezt a mostani horrorverziót, biztosan fel fognak állni, köztük vezetők is” – mondta a portálnak egy kutató. „ Európában rengeteg a pályázati lehetőség, a fiatal doktori hallgatók iszonyatos lehetőségeket kaphatnak külföldön, de posztdoktori ösztöndíjakból is Dunát lehetne rekeszteni” – folytatta.

„December óta napi szinten előjön, hogy menjünk, vagy maradjunk” – mondta Mende Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársa, az ADF egyik aktív tagja. „A kollégák egy része elvi alapon ellenáll, és azt mondja, hogy nem hajlandó az új rendszerben dolgozni. Egy másik csoport óvatosabban azt mondja, várjuk ki a végét, lépjen előbb a másik fél.”

Egy másik menekülési út lehet az üzleti szféra, ami egy akadémiai vezető szerint mérnökök, matematikusok, programozók és társadalomtudósok számára is nyitott. „Ott is igény van jó elemzői készségekre és módszertani ismeretekre, különösen most, hogy ekkora a munkaerőhiány. Az elmúlt években sokan elmentek, elsősorban a megalázóan alacsony kutatói bérek miatt. De egyelőre nem gondolom, hogy a többség csomagolna, inkább próbáljuk túlélni ezt a dolgot”.

A kutatók egy része abban bízik, hogy a múlt vasárnapi EP-választások eredménye és a Fidesz rossz európai pozíciója az MTA-t is megmentheti. Többen arra számítanak, hogy a közigazgatási bíróságokhoz hasonlóan a kormány ebben az ügyben is visszalép majd, hogy megszilárdítsa a helyét az Európai Néppártban.