Hiába a szonár és a vízalatti drónok, továbbra is elérhetetlen a Hableány roncsa

Publikálás dátuma
2019.06.02. 14:19
Szonárral vizsgálják a Dunát, május 30-án.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
50 kilométer folyószakaszt vizsgáltak már át a hatóságok az áldozatok után kutatva, már az összes Duna-menti ország a vizet figyeli Budapest alatt.
Hiába próbálkoztak, eddig még a magyar mentők kiegészítésére érkezett 53 fős dél-koreai stábnak sem sikerült közelebb jutnia a Hableány Duna fenekén fekvő roncsához, írja vasárnap a Yonhap. A fő akadály továbbra is az áradó folyam sebes folyása. A szombati közös műveletek annak ellenére sem hoztak eredményeket, hogy a balesettől nézve 50 kilométer hosszan átvizsgálták a Duna felszínét a szakértők. Ebbe már Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária is bekapcsolódott.
"Ausztriából, Csehországból és Norvégiából hoztunk szonár-rendszert és vízalatti drónokat, de a rendkívül erős sodrás miatt a drónokat nem tudtuk használni"

- nyilatkozta a mentésben résztvevő egyik dél-koreai tiszt. Az viszont kiderült: a korábban hitt 6 méternél jóval mélyebben, 8,1-9,3 méter mélyen fekszik a szerdán elsüllyedt hajó.
Vasárnap már nem is merülnek le sem a magyar, sem az osztrák, sem pedig a dél-koreai búvárok, tudta meg a köztévé riportere. A munka folytatására legkorábban hétfőn látnak lehetőséget. A Duna ugyanakkor már apad, így az idő a mentőcsapatoknak dolgozik: Budapestnél a vízállás vasárnap 11 órakor 562 centiméter volt, ez 26 centiméter vízszintcsökkenés a szombat déli szinthez képest.
Találkozott a baleset utolsó, még kórházban fekvő túlélőjével Kang Kjung Vha dél-koreai külügyminiszter, aki azért érkezett Budapestre, hogy személyesen irányítsa a munkálatokat. A 66 éves Lee állapota ugyan stabil, nyilatkozta Kang, de sérülései súlyossága miatt nem lehet megmondani, mikor hagyhatja el a magyar kórházat, és mikor térhet haza, Dél-Koreába. Korábban arról jelentek meg hírek, hogy bordatörést is szenvedett a baleset során.
Pintér Sándor belügyminiszter korábban levélben biztosította dél-koreai kollégáját, hogy Magyarország mindent megtesz azért, hogy mielőbb megtalálják az eltűnt személyeket. Vasárnap erre válaszul gyors és tisztességes nyomozás lefolytatását kérte Magyarországtól Szöul.
Május 29-én éjszaka a Hableány turistahajó és a Viking Sigyn szállodahajó összeütközött a budapesti Margit híd lábánál. A turistahajó felborult és másodpercek alatt elsüllyedt fedélzetén 33 dél-koreai turistával és a kéttagú magyar személyzettel. A balesetben heten meghaltak, hét embert kimentettek, 21-en eltűntek.A Viking kapitányát azóta letartóztatták.
Szerző
Frissítve: 2019.06.02. 14:27

A Jobbik elnöksége Jakab Pétert jelöli frakcióvezetőnek

Publikálás dátuma
2019.06.02. 13:58
Jakab Péter az ellenzéki pártok március 15-i közös demonstrációján
Fotó: Mónus Márton / MTI
A Jobbik országos elnöksége Jakab Pétert jelöli a párt országgyűlési képviselőcsoportja vezetőjének.
A Jobbik Országos Elnöksége Jakab Pétert jelöli a nemzeti néppárt országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetői tisztjére - írta közleményében a párt. "A Jobbik megértette, mit üzentek az otthon maradt támogatói: megújulásra van szükség. A párt elnöksége úgy látja, hogy Jakab Péter megtestesíti mindazt, amire az eredményes nemzeti érdekképviselet érdekében szüksége van hazánknak. A miskolci, háromgyermekes, pedagógus végzettségű országgyűlési képviselő tavaly alig több mint 100 szavazattal maradt el az egyéni győzelemtől. Az Országgyűlésben végzett munkája során számtalan alkalommal szembesítette a népnyúzó Orbán-kormányt gőgös zsarnokságának következményeivel. Nevéhez fűződik az országon belüli béregyenlőtlenségekkel, valamint az ukrán és ázsiai migránsmunkások tömeges betelepítésével szembeni küzdelem is. A Jobbik Országos Elnökségének meggyőződése, hogy Jakab Péter személyében Orbán Viktor méltó ellenfelet kap az Országgyűlésben, aki hitelesen és hatékonyan tud szembeszegülni a miniszterelnökkel a parlamenti patkóban" - zárul a közlemény.
Szerző
Frissítve: 2019.06.02. 14:30

„Ne hagyjuk, hogy a tudomány szabadsága is elvesszen” - ezrek tüntettek az MTA jövőjéért

Publikálás dátuma
2019.06.02. 13:42

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
A kormány az MTA közgyűlési határozatainak ellenére önkényesen, szakmai indokok nélkül szakítaná el az Akadémia kutatóhálózatát, az akadémiai vagyont pedig kisajátítaná.
„Ne hagyjuk, hogy a tudomány szabadsága is elvesszen” – írta az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) a vasárnapra szervezett tüntetésük felhívásában. Több ezren vonultak utcára Budapesten az ADF felhívására, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) jövőjéért tüntessenek. A tudósok akkor döntöttek úgy, hogy újból utcai demonstrációra hívják a magyar tudományos élet sorsa iránt elkötelezett honfitársaikat, amikor a múlt kedden kiderült: a kormány az MTA közgyűlési határozatainak ellenére önkényesen, szakmai indokok nélkül szakítaná el az Akadémia kutatóhálózatát, vagyonát pedig kisajátítaná.
A tüntetők a Fővám téren, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) előtt gyülekeztek, s számuk azután is csak növekedett, hogy egy rövid időre eleredt az eső. Voltak, akik egyáltalán nem bánták a nyár eleji záport: az utóbbi években az esernyők a tüntetések fontos szimbólumává váltak, különösen oktatási-tudományos ügyekben. Az eseményt Szilágyi Emese, az ADF egyik alapítója nyitotta meg, felhívva a figyelmet: lépésről lépésre vész el a tudomány szabadsága Magyarországon. Őt Deák Dániel, az ugyancsak jelentős, ám kétséges kimenetelű átalakítás előtt álló BCE oktatója követte. Arról beszélt: a kormány sincs könnyű helyzetben, hiszen most egész Európa figyel. „Vajon mit fog szólni mindehhez a civilizált világ?” – tette fel a kérdést, majd arra biztatta az akadémiai dolgozókat: fogjanak össze és szerveződjenek, hiszen az egyik legfontosabb fegyverük a kreativitás.
– Nem az a lényeg, hogy mennyien vagyunk, hanem hogy legyen eredménye – mondta lapunknak egy asszony, miközben a több ezres tömeg a Fővám térről az Astoriára, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkara (ELTE BTK) elé vonult át. Mint mondta, nincs személyes kötődése az MTA-hoz, de amióta a fia külföldre kényszerült – és az unokája is Hollandiában született meg –, azóta minden kormányellenes tüntetésre kijár. Egy fiatal nő – aki épp az ELTE BTK-n végez doktori tanulmányokat – úgy fogalmazott: őt és egész családját felháborítja az Orbán-kormány értelmiség-ellenes harca.
Az ELTE BTK előtt a szervezők emlékeztettek: a kormány felsőoktatás-politikájának egyik legutóbbi eredménye, hogy az egyetemről idén év elején több tucat oktatót kellett kirúgni „megtakarítási okokból”. A következő megálló a Közép-európai Egyetem (CEU) volt, ami kormányzati nyomásra a következő tanévtől már Bécsben kénytelen elindítani amerikai akkreditációjú képzéseit – Budapest vesztére és a bécsi városvezetés örömére. Itt Molnár Áron „noÁr” állt színpadra: szerinte nemcsak az Akadémia mellett kell kiállni, el kell menni a klímatüntetésekre, meg kell akadályozni a magyar családok ezreit földönfutóvá tevő kilakoltatásokat is.
A tüntetők az MTA Széchenyi téri székházához vonultak át, ahol demonstrálók egy újabb csoportjával egyesültek. Felszólalt Rainer M. János, annak az ’56-os Intézetnek a vezetője, amit a kormány egyik háttérintézményébe, a Veritas Történetkutató Intézetbe tervez beolvasztani a hatalom. – Ez a véget jelenti nekünk – mondta Rainer. Majd felolvasták Lovász László MTA–elnök tüntetőknek címzett levelét: az elnök szerint a legfontosabb feladat most az, hogy mindent megtegyenek az Akadémia megvédéséért. – Érezve a bizalmukat arra törekszem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia maradjon az, aminek ma még mondhatjuk. A hiteles tudomány legfontosabb hazai központja – idézte Lovász szavait az ADF-es Szilágyi Emese.
A tüntetés az Akadémia feldúlását magára vállaló innovációs miniszternek, Palkovics Lászlónak, valamint Orbán Viktornak címzett átírt, gunyoros népdal és a Szózat eléneklésével zárult.

Ha a közigazgatási bíróságok ügyében meghátráltak, az MTA ügye sincs veszve

 A tudósok azután döntöttek úgy, hogy újból utcai demonstrációra hívják a magyar tudományos élet sorsa iránt elkötelezett honfitársaikat, hogy a héten kiderült: a kormány az MTA közgyűlési határozatainak ellenére önkényesen, szakmai indokok nélkül szakítaná el az Akadémia kutatóhálózatát, az akadémiai vagyont pedig kisajátítaná. A Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium a kutatás-fejlesztés és az innováció eredményeinek javítása érdekében „reformálná” meg az MTA-t, ezt pedig úgy kívánják elérni – nemzetközi mintákra hivatkozva –, hogy a kormánynak nagyobb befolyása legyen a kutatások iránya, a kutatásokra szánt pénzek felhasználása fölött. Az ADF rámutatott: a „Palkovics-terv”, valójában nem az innováció hatékonyságának növeléséről szól, hiszen az egyetlen más országban sem a kutatóintézeti szféra, hanem a vállalatok feladata. Nem szól arról sem, hogy a kutatóhálózatot a gyakran emlegetett német Max Planck Társaság működéséhez hasonlóvá tegyék; az MTA kutatóhálózata legkésőbb annak 2012-es reformja óta nagyon hasonlóan működik a Max Planck Társasághoz, utóbbi szenátusának az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa felel meg, amelyben már jelenleg is 20 százalék a kormányzati képviselők aránya. „Ezzel szemben szól a kutatás autonómiájának felszámolásáról, a kutatásnak a kormány általi teljes kézi vezérlésre történő átállításáról. Szól egyes - elsősorban társadalomtudományi - kutatóhelyek megregulázásáról, az onnan időnként jövő kormánykritikus hangok elhallgattatásáról. Szól annak kísérletéről, hogy az EU 2021-27-es költségvetési ciklusában elsősorban a felzárkóztatási alapok csökkenő, de a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramjának növekvő forrásait is a kormány közvetlen irányítása alatt működő kutatóhelyekre irányítsa, ahonnan azok jelentős része vándorolhat kormányközeli cégek zsebébe. És végül szól az alkotmányos jogbiztonság nyilvánvaló felrúgásáról azáltal, hogy az MTA-t kötelezi saját tulajdonának ingyenes használatba adására” – írták. Úgy vélik, az utóbbi két pont hosszú távon ténylegesen nem fog működni, mert az EU-s pénzeket végül is az Európai Bizottság fogja ellenőrizni, a jogsértést illetően pedig az Európai Bíróság a magyar kormányt fogja elmarasztalni az MTA-val szemben. Az Európai Bizottság a hvg.hu érdeklődésére már jelezte: szorosan követik a fejleményeket a magyar állami kutatási rendszert illetően, és arra ösztönzik a magyar kormányt, tartózkodjon mindenféle olyan döntéstől, ami szűkíti a tudományos és akadémiai szabadságot az országban.
A tudósok abban bíznak, ha brüsszeli nyomásra a közigazgatási bíróságok ügyében meghátrálására lehetett bírni a kormányt, akkor az MTA ügye sincs veszve.

Pécsen is tüntettek

Szombaton Pécsen is tiltakoztak „a tudomány államosítása” ellen: a demonstrálók Pécs történelmi belvárosán keresztül az MTA régiós központjához vonulva fejezték ki nemtetszésüket. A tüntetésen mintegy százan vettek részt, a viszonylagos érdektelenségről egy középkorú pedagógus úgy nyilatkozott: Orbán csapata tudja, hogy a magyar választók túlnyomó többségét nem érdekli, lesz-e az országnak autonóm értelmisége. Ezért hamarosan nem is lesz.

Szerző
Témák
MTA tüntetés
Frissítve: 2019.06.02. 19:40