Előfizetés

Ferenc pápa meghódította Romániát

Gál Mária
Publikálás dátuma
2019.06.02. 16:22

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
„A pápa elment, Erdély mégis itt maradt”, írta az erdélyi multietnikus társadalmi békét védelmező, a kisebbségek elleni uszítás ellen következetesen fellépő kolozsvári román portál.
Befejezte három napos romániai látogatását vasárnap Ferenc pápa. Vasárnap Balázsfalván hét, a kommunizmus idején vértanú halált halt görög-katolikus püspököt avatott boldoggá, egy 800 pap jelenlétében celebrált szabadtéri szentmise keretében. A Szabadság mezején mintegy 100 ezer görög-katolikus zarándok imádkozva, vallásos énekeket énekelve várakozott Ferenc pápára. A helyszín, bár más vonatkozásban, de ugyanolyan „szent” és szimbolikus erejű az erdélyi románok számára, mint Csíksomlyó a magyaroknak. A Gyulafehérvár közelében található megyei jogú város ma a görög-katolikus egyház központja, amely a 19. századi erdélyi-magyarországi román nemzeti mozgalom központja is volt.  A Szabadság mezeje az 1848-as forradalom nyomán lett román nemzeti emlékhely. Az erdélyi románok akkor, májusban az itt tartott nemzetgyűlésen fogalmazták meg követeléseiket a magyar vezetés felé, majd azok nem teljesülése után ugyanazon év szeptemberében itt fogadtak hűségesküt a császárnak a magyar forradalom ellen. 1861-ben ugyancsak egy itt tartott nemzetgyűléssel léptek fel Erdély uniója ellen. Az emlékhelyen a román történelem 48’-hoz kötődő figurái mellett ott van Petőfi Sándor szobra is. A katolikus egyházfő tisztában volt helyszín szimbolikájával és Erdély történelmével, etnikai, felekezeti összetettségével egyaránt. Kitért arra, hogy a román nemzeti egység bölcsője a hely, de arra is emlékeztetett, hogy Erdély földjén, Tordán született meg elsőként a vallásszabadság törvénye. "Vannak hangok, amelyek félelmet és megosztottságot hirdetnek, és épp azt akarják megsemmisíteni, ami e tájak legértékesebb öröksége, a toleranciát”, mondta Ferenc pápa. Hangsúlyozta, 1568-ban az erdélyi országgyűlés elfogadta a tordai ediktumot, a világtörténelemben először foglalva törvénybe a vallásszabadságot, toleranciát, szankcionálva mindenféle radikalizmust. Úgy emelte ezt ki, hogy nyilván tisztában volt azzal, hogy ez az ediktum az unitárius János Zsigmond fejedelem és a „szentháromság-tagadónak” is mondott unitárius egyház alapító püspökének, Dávid Ferencnek az öröksége. Mégis, ennek az örökségnek a védelmére szólította hallgatóságát az egyházfő, felkérve őket, lépjenek fel mindenféle megosztási kísérlet ellen, a testvériségért, a párbeszédért, a szabadságért. A balázsfalvi zarándokoknak az idő is kedvezett, nem úgy, mint szombaton a Csíksomlyóra érkezőknek. Ferenc pápa útvonalát is módosítani kellett a vihar és a zuhogó eső miatt, így az egyházfő nem Bákóból helikopterrel, hanem autóval érkezett a helyszínre a marosvásárhelyi repülőtérről. Ennek ellenére csúszás nélkül kezdődött el a szentmise, aminek idejére az eső is elállt, a hideg azonban maradt.

Ezúttal is tévedtek a nacionalisták

A csíksomlyói mise után a kisebbségek elleni uszítás és radikális nacionalizmus ellen következetesen fellépő kolozsvári stiriletransilvaniei.ro (erdély hírei) portál  azt emelte ki, hogy az előzetes nacionalista uszítás és hangulatkeltés ellenére az erdélyi magyarok nem kiáltották ki autonómiájukat, nem szakították el Erdélyt Romániától, civilizált, korrekt, felemelő volt a csíksomlyói pápalátogatás. Elhangzott a szokásos magyar és székely himnusz, az emberek magyarul beszéltek, de ez így normális, összegzett a portál „A pápa elment, Erdély mégis itt maradt” című írásában.  

A körülmények annyira viszontagságosak voltak, hogy több zarándokcsoport félútról visszafordult a városba, főleg gyerek-iskolás csoportok vezetői döntöttek így. Mégis több százan szorultak orvosi ellátásra. A Hargita megyei szakszolgálat tájékoztatása szerint a 141 személyt részesítettek ellátásban a hegyen, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt további 262-en a Csíksomlyón, illetve Csíkszeredában felállított mobil kórházakban kaptak ellátást átfázás miatt. A kezelésre szorulók között 46 külföldi állampolgár volt, Ukrajnából, Mexikóból, Lengyelországból és Magyarországról.
Csíksomlyói miséjét Ferenc pápa olaszul celebrálta, ezt fordították románra és magyarra. A várakozások ellenére nem szólalt meg magyarul, igaz románul sem, amit pedig minden más helyszínen – Bukarestben, Iasiban, Balázsfalván és Nagyszenben – egyaránt megtett. A moldovai történelmi fővárosba, Iasi-ba tett vizit kapcsán, ahol a városközpontban fiatalokkal és fiatal gyerekes családokkal találkozott az egyházfő, írta a román sajtó, hogy a pápa örökre belopta magát a moldvaiak szívébe, amikor közvetlenül és anyanyelvükön köszöntötte őket. Bár magyarul nem szólalt meg az egyházfő, egész látogatása során kiemelt figyelmet szentelt a nemzeti kisebbségeknek. Iasiban például, a több tízezer ember előtt elhangzott beszédében külön köszöntötte a moldvai egyházmegyében élő csángókat, lengyeleket és oroszokat és arra buzdította a résztvevőket, hogy járjanak együtt, örvendjenek a közös találkozásoknak még akkor is, ha ez nem mindig könnyű. A pápa beszéde utáni egyetemes könyörgések is többnyelvűek voltak, az egyházmegyéhez tartozó minden népcsoport anyanyelvén, egyebek mellett magyarul is elhangzottak. Mint ahogy Csíksomlyón is, ahol a magyar mellett románul és németül is sorra kerültek. Ferenc pápa Balázsfalváról Nagyszebenbe ment, ahol szintén tömegek várták.

Bocsánatot kért a romáktól a hátrányos megkülönböztetésért

A katolikus egyház nevében kérte a romák megbocsátását Ferenc pápa Balázsfalván "azokért a pillanatokért, amikor a történelem során hátrányosan megkülönböztettünk, bántalmaztunk, vagy elhibázott módon, Káin, és nem Ábel szemével tekintettünk rátok, és nem tudtunk elismerni, nem tudtunk értékelni benneteket a sajátosságaitokban". A vallási vezető hozzátette, "nem vagyunk igazi keresztények, de még emberségesek sem, ha nem látjuk meg az embert a tettei előtt, az ítéleteink és előítéleteink előtt".

Ferenc pápa az új ideológiák elleni harcra buzdított Balázsfalván, és boldoggá avatott hét püspököt

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.06.02. 13:26

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A rendszerváltás előtti Románia börtöneiben meghalt görögkatolikus püspököket avatott boldoggá a katolikus egyházfő vasárnap.
Közel százezres tömeg előtt beszélt a katolikus egyházfő az erdélyi Balázsfalván (Blaj), ahol a vasárnap tartott szentmisén boldoggá avatta a romániai görögkatolikus egyháznak a rendszerváltás előtt börtönökben elhunyt hét püspökét. Ferenc pápa szerint - amiként a rendszerváltás előtt az erdélyi görögkatolikus püspökök tették -, úgy ma is fel kell lépni a romboló ideológiák ellen. Kijelentette: ma is olyan ideológiák születnek, amelyek alattomos módon próbálnak érvényre jutni, és megpróbálják elszakítani az embereket a leggazdagabb kulturális és vallási örökségüktől.
"A gyarmatosító ideológiák nem tekintik értéknek az embert, az életet, a házasságot és a családot, és a múltbelihez hasonló ateista, romboló javaslatokkal ártanak legfőképpen a fiataloknak és a gyermekeinknek, gyökértelenné téve őket"

- jelentette ki, ám nem pontosította, milyen ideológiákra gondol. A térség legértékesebb örökségeként említette az 1586-os tordai országgyűlést, amelyen Európában először hirdették meg a vallási és lelkiismereti szabadságot. Az erdélyi országgyűlés határozata büntette a radikalizmus minden formáját.
"Arra bátorítalak titeket, hogy vigyétek tovább az evangélium fényét a kortársakhoz. Harcoljatok, akárcsak az újonnan avatott boldogok a megjelenő új ideológiák ellen. (...) Legyetek a szabadság és a könyörületesség megvallói, elérvén, hogy diadalmaskodjék a testvériség és a párbeszéd a megosztottság fölött"

- mondta a pápa. Úgy vélte: a vérbeli testvériség a szenvedés korszakában gyökerezik, amikor a történelem által megosztott keresztények rájöttek, hogy közelebb állnak egymáshoz, és szolidárisabbak egymással.
A boldoggá avatási misén Ferenc pápa olyan szimbolikus széken ült, amelyet a máramarosszigeti és szamosújvári börtön faanyagát és rácsait felhasználva készítettek erre az alkalomra.
A boldoggá avatott görögkatolikus püspököket a Rómához való hűségük miatt hazaárulás címszóval börtönözték be. Valeriu Traian Frentiu nagyváradi püspök a máramarosszigeti börtönben halt meg, 77 éves korában, 1952-ben. Vasile Aftenie Bukarest és az Erdélyen kívüli területek püspöke volt; a vacaresti-i börtönben halt meg, 51 éves korában, 1950-ben. Ioan Sucu a balázsfalvi érsekség apostoli kormányzója, 46 éves korában halt meg a máramarosszigeti börtönben, 1953-ban. Tit Liviu Chinezu titokban felszentelt püspök 1955-ben halt meg, 51 éves korában, a máramarosszigeti börtönben. Ioan Balan Lugosi püspök túlélte a máramarosszigeti börtönéveket, és 1959-ben, 79 éves korában házi őrizetben halt meg. Alexandru Rusu máramarosi püspök 1963-ban a szamosújvári börtönben halt meg, 79 éves korában. Iuliu Hossu kolozsvári-szamosújvári püspök - aki az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlésen felolvasta Erdély és Románia egyesülésének a nyilatkozatát - túlélte a máramarosszigeti börtönéveket, és 1970-ben bukaresti házi őrizetben halt meg.
A görögkatolikus egyházat 1948-ban betiltotta a romániai rezsim. Püspökeit bebörtönözte, templomait átadta az ortodox egyháznak. A börtönben elhunyt püspökök többségét jeltelen sírba temették, nyughelyük máig ismeretlen. A görögkatolikus hívek egy része az ortodox egyházhoz, másik része Márton Áron hívására a római katolikus egyházhoz csatlakozott. Az egyház csupán 1989 után alakulhatott újra. Híveinek száma az egyházi nyilvántartás szerint megközelíti a félmilliót. Az erdélyi görögkatolikus egyház a román nemzeti emancipáció bölcsője volt.
A balázsfalvi pápai misét azon a téren tartották, ahol 1948-ban az erdélyi románok nagygyűlésein a román nemzet elismerését, egyenjogú törvényhozási képviseletét, valamint Magyarország és Erdélyi uniójának újratárgyalását, majd Erdély közvetlen birodalmi kormányzat alatti különállását követelték.
Háromnapos romániai látogatása utolsó eseményeként a pápa vasárnap a balázsfalvi roma közösséghez látogat el, majd a nagyszebeni repülőtérről indul vissza Rómába.

89-en sérültek meg, amikor felrobbant az orosz hadiüzem

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.06.02. 13:06
Egy orosz tűzoltó - illusztráció
Fotó: Alexey Suhorukov / Sputnik
16 embert kórházban kezelnek a szombati baleset miatt, egyikük állapota súlyos. A helyreállítás még este megkezdődött, a károk felmérése folyik.
Összesítették a szombati orosz hadiüzemben történt robbanások sérültjeinek számát. Egészségügyi intézményekhez 89-en fordultak segítségért a dzerzsinszki Krisztall kutatóintézet és hadiüzemben történt baleset nyomán - közölte vasárnap az orosz szaktárca sajtószolgálata.
Az üzem dolgozói közül 44-en, a város lakói közül pedig 45-en igényeltek valamilyen szintű ellátást vasárnap reggelig. 16 embert kórházban kezelnek, egyikük állapota súlyos.

A dzerzsinszki önkormányzat az Interfax hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy a robbanás okozta lökéshullámok következtében 309 lakóépület 900 ablaka, valamint óvodák és iskolák további csaknem 260 ablaka tört be. A helyreállítás szombat este megkezdődött, a károk felmérése még folyik.
A robbanóanyagok és -elegyek gyártásával az ötvenes évek óta foglalkozó Krisztall területén szombaton - sajtóértesülések szerint a biztonsági előírások megsértése miatt - több robbanás történt, amelyek következtében a létesítmény öt épülete összedőlt.
Az igazgatót egy nappal korábban, pénteken bocsátották el, éppen a biztonsági szabályozás megsértése miatt.

Őt tették felelőssé egy korábbi, áprilisban bekövetkezett robbanás miatt is, amelyben szintén megsemmisült egy téglaépület, de senkinek sem esett baja.
A körülbelül 250 ezer lakosú Dzerzsinszk Oroszország középső részén, a Nyizsegorodi területen fekszik a Volga partján, Moszkvától mintegy 400 kilométerre keletre. Dzerzsinszk az orosz vegyianyag-gyártás egyik nagy központja, háromtucatnyi iparvállalat működik a városban.