Pókméreggel módosított gomba fékezheti meg a malária terjedését

Publikálás dátuma
2019.06.03. 11:25

Fotó: Patrick Lefevre / AFP
45 nap alatt 99 százalékkal csökkentette a maláriaszúnyogok populációját egy genetikailag módosított élősködőgomba, amelyet jelenleg a közép-afrikai Burkina Fasóban tesztelnek a kutatók.
A Marylandi Egyetem és a Burkina Fasó-i IRSS kutatóintézet szakemberei a maláriaszúnyogokat (Anopheles) fertőző Metarhizium pingshaense nevű parazitagombára alapozták a vizsgálatukat – írta a BBC. „Ezek a gombák genetikailag könnyen alakíthatóak” – mondta Raymond St. Leger, az egyetem professzora, hozzátéve, hogy az élősködő módosításához egy Ausztráliában honos tölcsérhálós pók mérgének egyik összetevőjét használták fel.
A méreganyag előállítására vonatkozó genetikai instrukciót a kutatók hozzáadták a gomba saját genetikai kódjához, hogy amikor az élősködő bekerül a szúnyogba, elkezdje termelni a mérget. A laboratóriumi tesztek azt mutatták, hogy a genetikailag módosított gomba gyorsabban végez a szúnyogokkal és kevesebb gombaspórára van szükség a feladat teljesítéséhez. A szakemberek ezután egy csaknem 600 négyzetméteren elterülő – növényekkel, kunyhókkal, vízforrásokkal és a szúnyogok számára szükséges táplálékkal felszerelt – mesterséges falvat építettek fel Burkina Fasóban és dupla rétegű szúnyoghálóval borították be a területet.
A szezámolajjal elkevert gombaspórákat fekete pamutlepedőkön kenték szét, amelyekre a szúnyogoknak rá kellett szállniuk, hogy érintkezzenek az élősködővel. A kutatók 1500 szúnyoggal kezdték meg a kísérletet. A Science című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint a génmódosított gomba nélkül a szúnyogok jelentősen megszaporodtak, ám az élősködő bevetése után 45 nappal mindössze 13 vérszívó volt még életben.
„A génmódosított gomba mindössze két nemzedék alatt összezúzta a szúnyogpopulációt”

– mondta Brain Lovett, az egyetem munkatársa.

 A tesztekből az is kiderült, hogy a gomba kizárólag a szúnyogokra jelent fenyegetést, a többi rovarra nem. A kutatók hangsúlyozták, hogy nem a maláriaszúnyogok teljes kiirtása a cél, hanem a malária terjedésének megfékezése. A szakemberek szerint új módszerekre van szükség, mivel a szúnyogok egyre ellenállóbbak a rovarirtókkal szemben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetett, hogy a megbetegedések száma egyre nő a tíz legsúlyosabban érintett afrikai országban. A nőstény szúnyogok által terjesztett betegség évente több mint 400 ezer ember halálát okozza. 
Szerző

Kiderült: az éjszakázás mégsem növeli a mellrák kockázatát

Publikálás dátuma
2019.06.01. 10:10

Fotó: Garage Island Crew/Cultura Creative / AFP
Nem növeli a mellrák kockázatát az éjszakai műszak – derítették ki egy nagyszabású, tíz éven át tartó kutatásban a londoni Rákkutató Intézet szakemberei, akik a British Journal of Cancer című folyóiratban mutatták be eredményeiket.
A cirkadián ritmusnak, a szervezet biológiai órájának a zavarát régóta kapcsolatba hozzák számos betegséggel, rendellenességgel. 2017-ben egy Egészségügyi Világszervezet (WHO) kinyilvánította, hogy a többműszakos munka valószínűleg rákot okoz. Az egyik elmélet szerint a mesterséges fényben az éjszaka dolgozóknál kevesebb melatonin hormon termelődik, ami növeli az ösztrogén hormon termelődését. Utóbbi hatással lehet az emlődaganat növekedésére.
A londoni Rákkutató Intézet szakemberei az eddigi legátfogóbb tanulmányhoz 102 869 nő adatait elemezték. A részt vevő nők átlagéletkora a tanulmány kezdetén 45 év volt, és 17,5 százalékuk dolgozott rendszeresen éjszakai műszakban, este 10 és reggel hét óra között a vizsgált tíz évben. A vizsgált több mint százezer nő közül 2059-nél fejlődött ki áttétes mellrák. A kutatócsoport megvizsgálta a mellrák előfordulás és nők által hetente ledolgozott éjszakai műszak átlagos száma közötti kapcsolatot. 
„Azt találtuk, hogy nincs általános kapcsolat az elmúlt tíz évben éjszakai munkát végző nők és mellrákkockázatuk között”

– idézte Michael Jonest, az intézet kutatóját a New Scientist című tudományos folyóirat.

 A WHO Nemzetközi Rákkutató Intézete jelezte, hogy még idén felül fogja vizsgálni a bizonyítékokat az éjszakai munka és daganatos betegség közötti kapcsolatról.
Szerző

Az anyatej nem csak a szoptatás idején véd

Publikálás dátuma
2019.05.31. 09:07

Fotó: Marie Bienaimé/BSIP / AFP
Az anyatej élethosszig tartó védelmet biztosíthat a gyermeknek – derítette ki a Birminghami Egyetem szakemberei vezette nemzetközi tudócsoport egerekkel végzett kutatása.
Eddig az volt az általános vélekedés, hogy a betegségekkel szembeni immunitás átadása a babának az anyatejes táplálás által csupán a szoptatás idejére biztosít védelmet, és ha az anyatejes táplálás befejeződik, a védelemnek is vége van. A szakemberek úgy gondolták, hogy az immunitás az anya fehérjéi, a baktériumok és vírusok semlegesítésében szerepet játszó antitestek által kerül a gyermek szervezetébe. A Sciences Advances című folyóiratban közzétett tanulmányukban azonban a kutatók azt találták, hogy az immunitás átadása hosszú távú, a szoptatáson túl is tart, és a védelmet az immunsejtek átadása biztosítja, teljesen függetlenül az antitestektől.
Egérkísérleteikben azt találták, hogy az anyatejjel táplált egérkölyök, amelynek anyja a vemhesség előtt féregfertőzésben szenvedett, egész életére védett lett ezen fertőzéstől. Ráadásul ez a hatás az anyatejben lévő sejtek által került az utód szervezetébe és nem fehérjék, antitestek által. Ez a tanulmány megmutatta, hogy ha az anya akár a várandósság előtt globálisan gyakori fertőzésen esik át, kicsinyeinek hosszú távú szoptatással átadott immunitást biztosít ezen fertőzéssel szemben – olvasható a Birminghami Egyetem közleményében. 
„Az immuntranszfer-átadás anyáról gyermekre a szoptatás által nagyon fontos védelmi forrás a csecsemőkori fertőzésekkel szemben. Először mutattuk ki, hogy a várandósság előtti fertőzés 
élethosszig tartó sejtimmunitást adhat a gyermeknek.

Ez új dimenzióval gazdagítja annak megértését, hogyan hathat az anya egészségünkre” – mondta William Horsnell, a Birminghami Egyetem mikrobiológiai intézetének kutatója.
„Különösen az érdekel bennünket, hogy felfedezésünk miként segíthet kifejleszteni az anyák számára védőoltásokat, amelyek a gyermeknek is hosszabb távú védelmet nyújtanak. Ez a tanulmány megmutatta, hogy egy anyai megfertőződés képes maradandóan megváltoztatni az utód immunitását. Ez új típusú oltóanyagok kidolgozásához vezethet, amelyek az anyának beadva lehetővé teszik a hosszú távú immunitás átadását a gyermeknek” – idézte Adam Cunningham professzort a közleményt.
Szerző
Témák
anyatej