Néppárti csiki-csuki: bent, mégis körön kívül a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.06.04. 20:28

Fotó: Szecsődi Balázs /
Fideszesek nem szereztek pozíciót az EPP-s frakció elnökségében. Szájer József szerint nem is akartak. Más narratíva szerint inkább nem kockáztattak.
Néhány óra leforgása alatt többször is véleményt változtattak az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakciójának vezetői arról, hogy a Fidesz képviselői betölthetnek-e pozíciókat a politikai csoportban. A legfrissebb, kedd esti helyzet az volt, amit Esteban González Pons alelnök a Twitteren írt a korábban megjelent híradásokra reagálva: 
„Nem helytállóak azok a hírek, amelyek szerint a fideszesek nem teljes jogú tagjai az EPP frakciónak. Képviselőik bármilyen pozícióra pályázhatnak. A Fideszt nem függesztették fel az EPP politikai csoportjában. Felfüggesztés nem szerepel a statútumunkban”.

A spanyol konzervatív politikus ezzel megcáfolta azokat a néhány órával korábban lapunkban is megjelent nyilatkozatokat, amelyekben parlamenti források azt állították, hogy a Fidesz EP-képviselői nem tölthetnek be vezető pozíciót az EPP parlamenti csoportjában. Pedro López de Pablo néppárti szóvivő ekkor még a Népszavának azt mondta: a frakció ugyanazokat a szabályokat alkalmazza, mint a pártcsalád, legalábbis abban az értelemben, hogy a fideszesek nem pályázhatnak semmilyen tisztségre a parlamenti csoportban addig, amíg a pártjuk tagsága fel van függesztve. Hozzátette azt is, hogy sem Szájer József, sem más magyar EP-képviselő nem jelentkezett az EPP-s csoport elnökségébe a megadott határidőig. Más, magukat megnevezni nem kívánó EU források is megerősítették a Népszavának a fideszesek jelölését kizáró döntésről szóló információt. 
Rövidesen azonban az említett nyilatkozatoknak gyökeresen ellentmondó hivatalos reakciók láttak napvilágot a Twitteren. Esteban González Pons bejegyzését követte Pedro López de Pablo szóvivőé, aki már azt állította:
„Az, hogy a Fidesz úgy döntött, hogy nem pályázik meg egy tisztséget, még nem jelenti azt, hogy nem is pályázhatja meg. A Fidesz az EPP-frakcióban és az Európai Parlamentben is pályázhat tisztségekre. A politikai csoport szabályai mások, mint a pártcsalád szabályai”.

Ezek után szerettük volna megkérdezni Manfred Weber frakcióvezető és vezető-jelölt véleményét is, de szóvivői többszöri megkeresésünkre sem válaszoltak. A néppárti döntéshozatalt jól ismerő brüsszeli források lapunknak azt mondták, hogy Weberék valószínűleg a Fidesz tiltakozásának engedve hátráltak ki a korábbi döntésük mögül. Tény viszont, hogy a fideszesek nem szereztek pozíciót az EPP-s frakció elnökségében. Szájer József EP-képviselő, korábbi alelnök ezt azzal magyarázta az ATV-nek, hogy nem is akartak. Azt mondta, hogy egy „fajsúlyos bizottsági posztot” szeretnének megpályázni, ezért „döntött úgy, hogy nem indul a néppárti frakció alelnöki posztjáért.” A Fidesznek akkor van esélye egy-egy vezető parlamenti pozícióra, ha ahhoz a képviselő-testület vagy az érintett szakbizottság többsége hozzájárul. Egyes hírek szerint Szájerék az EP alkotmányügyi bizottságára és egy parlamenti alelnöki posztra vetettek szemet. Közben Budapesten fideszesek is még mindig találgatják, marad-e a párt az EPP-ben.
– Én most nem számítok arra, hogy végül kitesznek minket. Egyre kevésbé puskaporos a hangulat akár a mi részünkről, akár a Néppárt többi tagja részéről

– mondta a Népszavának a párt egyik képviselője, hozzátéve ugyanakkor, hogy ettől függetlenül novemberig még nagyon sok minden történhet.

Mint korábban többször megírtuk, a felszínen harcos, de alapvetően az EP-kampánynak szóló retorika ellenére a Fidesz folyamatosan tartotta a kapcsolatot az elmúlt időszakban is az EPP vezetésével, Trócsányi László listavezető több ízben is találkozott Michel Barnier-vel. És arról is van információnk, hogy egy fontos kormányzati pozíciót betöltő fideszes politikus legalább egy ízben tárgyalt a CDU képviselőivel a párt tagságáról – igaz, ő akkor, három héttel az EP-választások előtt azt mondta lapunknak, hogy „nagyon nagy változásoknak kellene bekövetkezniük”, hogy a magyar kormánypárt az EPP-ben maradjon. Csakhogy ezután bukott Orbán egyik fő potenciális szövetségese, Heinz-Christian Strache, az osztrák szabadságpárt elnöke a kiszivárgott ibizai videó miatt, és ezután derült ki, hogy az EP-választáson nemhogy nem tudtak áttörni a „bevándorlásellenes erők”, de egyenesen nehézségekbe ütközhet az is, hogy egy kellő befolyással bíró frakciót hozzanak létre. Ezt követően érezhetően a nyilvánosságban is megerősödtek azok az üzenetek a Fidesz vezetői részéről, hogy mégis csak az EPP-ben van a párt helye. Orbán Viktor mindenesetre már pénteken ízelítőt kaphat abból, milyen úgy tagnak lenni az EPP-ben, hogy valójában semmilyen beleszólása nincs a párt ügyeibe. A Politico brüsszeli lap ugyanis azt írta, péntek este informális vacsorára ülnek össze a három legnagyobb frakció, a Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok képviselői, hogy az Európai Bizottság leendő elnökéről és a többi uniós csúcsposztról egyeztessenek. A Néppártot a horvát Andrej Plenkovic és a lett Krisjanis Karins képviseli, két olyan ország vezetője, amely a Fideszhez képest töredéknyi képviselőt küldhet az EPP-be. Vagyis Orbán Viktornak nagyon jó esélyei lettek volna a delegáció tagjává válni - ha nem lenne felfüggesztve a Fidesz.

Jövőre is ömlenek majd a milliárdok a határon túli magyarokhoz

Publikálás dátuma
2019.06.04. 19:28
Orbán Viktor és Kelemen Hunor, a romániai RMDSZ elnöke 2016-ban. Illusztráció
Fotó: RMDSZ
2020-ban is kiemelt támogatásra számíthat az összes kormányzati szerv, amelyikkel csak elnyerheti a Fidesz a külhoni magyar szavazók szimpátiáját.
Jövőre is kiemelt támogatásra számíthatnak a határon túliak körében ténykedő kormányzati szervezetek az Országgyűlés elé kedden beterjesztett költségvetési javaslat szerint. A Bethlen Gábor Alapkezelő előirányzata például jelentősen bővülne,
költségvetése az idei eredetileg előirányzott 28 milliárd több, mint másfélszeresét, mintegy 46,5 milliárd forintot tehet ki.

Ebből a nemzetpolitikai célú támogatásokra 37 milliárdot, a Rákóczi Szövetség támogatására több mint egymilliárd forintot, a Határtalanul! programra több mint 5 milliárdot, a Magyarság Háza támogatására pedig 224 millió forintot különítenének el.
Tárcánál is megjelennek a külhoni magyarok támogatását célzó források. A legjelentősebb összeget,
mintegy 34 milliárd forintot a külgazdasági és külügyi tárcánál határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására különítenék el.

Szintén ez a minisztérium kezeli a csángó-magyar együttműködési programot, amelyre jövőre 532 millió forintot irányoznának elő.
A Miniszterelnökség fejezetében a nemzetpolitikai tevékenység támogatására 5,42 milliárd forintot különítettek el, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet pedig az idei 1,2 milliárddal szemben több mint 1,3 milliárdos támogatásra számíthat az előterjesztés alapján.
A külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatására 420 millió forintot, a határon túli egyházi intézmények fejlesztésére 300 milliót, a külhoni és diaszpórában élő magyarság egyházi támogatására 500 milliót fordítanának. Határon túli műemlék-fejlesztésre 250 millió forintot irányoznak elő.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében a határon túli felsőoktatás támogatása 3,32 milliárd forinttal jelenik meg, a köznevelési feladatok 236 millióval, a határon túli kulturális feladatok 98 millió forinttal szerepelnek.

A "nemzetpolitikai" terület

Azt már nem nehéz elképzelni, hogy mi is a célja ezzel - tényszerűen, a magyar közpénz külföldi elköltésével - az Orbán-kormánynak. Amikor például május közepén 100 milliárd forintos agrártámogatást jelentett be Erdélyben a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, egyből hozzá is tette: a közpénz-milliárdok addig zuboghatnak, "amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van", illetve amíg mindenki a "megfelelő oldalra szavaz". A bejelentés után a Fidesszel szövetséges RMDSZ elnöke állt színpadra, hogy egy kicsit kampányoljon pártjának az EP-választás alkalmából.
De egyáltalán nem mellékes tény az sem, hogy a magyarországi országgyűlési választáson is szavazati joggal bírnak a határon túli magyarok. Közülük azok körében, akik élnek is ezzel a joggal, elsöprő a Fidesz-KDNP támogatóinak aránya.

„Ez a magyar tudomány Trianonja”

Publikálás dátuma
2019.06.04. 18:54
Ezrek tüntettek a tudomány szabadságáért június 2-án.
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Benyújtotta kedden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatának leválasztását célzó törvényjavaslatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
A minisztérium közleménye szerint a kutatóintézetek az újonnan létrejövő, állami alapítású Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működnek majd tovább. „Ez a nap a magyar tudomány, a magyar kutatótársadalom Trianonja” – reagált az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), utalva arra, hogy 99 éve ugyanezen a napon szentesítette a trianoni békediktátum Magyarország feldarabolását. Úgy vélik, miután a kutatóhálózat, a kiválósági programok teljes kormányzati ellenőrzés alá kerülnek, az MTA „súlytalan tudósklubbá silányul”. Az ITM és az Akadémia képviselői tavaly nyár óta egyeztettek a kutatóintézetek sorsáról. Az MTA vezetése mindvégig kitartott amellett, hogy az intézeteknek az Akadémiánál kell maradniuk. A kormány szempontjait is figyelembe véve kompromisszumos megoldást ajánlottak egy új irányítói struktúra létrehozásával, ám a minisztériumnak ez nem volt elég. Az ADF felhívására vasárnap több ezren tüntettek Budapesten a tudomány államosítása ellen. Az MTA ügyét szerdán az Országgyűlés Kulturális Bizottsága is megtárgyalja.
Szerző