Lassan ki kell világítani Újdelhi 60 méteres szeméthegyét, hogy ne menjenek neki a repülők

Publikálás dátuma
2019.06.05. 11:10

Fotó: SAJJAD HUSSAIN / AFP
Már mintegy 60 méter magas az indiai főváros, Újdelhi keleti peremvárosában elterülő szeméthegy, amely, ha így nő tovább, jövőre magasabb lesz mint az ország ikonikus műemléke, Tádzs Mahal.
A Gázipurban lévő, több mint 40 futballpályányi területen húzódó szemétlerakó évente mintegy 10 méterrel növekszik. Arún Kumar Kelet-Delhi térségért felelős főmérnök szerint ha a jelenlegi trend folytatódik, jövőre magasabb lesz, mint a 73 méteres Tádzs Mahal.
Az indiai legfelső bíróság tavaly már arra figyelmeztetett, hogy
hamarosan vörös lámpákat kell felállítani körülötte a repülőgépek figyelmeztetésére.

A gázipuri szemétlerakót 1984-ben nyitották meg és 2002-re elérte kapacitása határát, ekkor be kellett volna zárni. Ám azóta is több száz teherautó érkezik naponta az indiai fővárosban összegyűjtött szeméttel. 
„Naponta mintegy kétezer tonna szemetet raknak le Gázipurban”

– mondta az indiai főváros önkormányzatának egyik illetékese.

 2018-ban a szeméthegy egy része leomlott a heves esőzések következtében megölve két embert. Bár akkor betiltották a szemétlerakást, az intézkedés csak néhány napig tartott, mert a hatóságok nem találtak alternatívát a szemétlerakásra. 
A szeméthegyből kiszivárgó metángáz rendszeresen okoz tüzeket, amelyek eloltása napokba telik. Sámbhavi Sukla, az újdelhi tudományos és környezetkutató központ kutatója szerint a metánszivárgás akár halálos is lehet, ha a légkörbe vegyül. A szemétlerakóból fekete mérgező folyadék folyik ki a helyi csatornába. 
„Ezt mind meg kell állítani, mivel a folyamatos szemétlerakás súlyosan szennyezi a levegőt és a talajvizet”

– közölte Csitra Mukerdzsi, a Csinta környezetvédő csoport igazgatója.

Helyi lakosok szerint a szemétlerakó körzetében szinte lehetetlen levegőt venni. Sokan el is költöznek a térségből. Egy minapi tanulmány szerint a szemétlerakó öt kilométeres körzetben veszélyezteti az emberek egészségét, rákot okozhat. A lakosok szerint nem jelent megoldást a szemétlerakó mellett létesült, szemétből energiát előállító üzem, mivel a szemét elégetése nyomán keletkező füst szintén mérgező. Egy helyi orvos elmondta, hogy naponta mintegy 70 embert, köztük gyermekeket kezel légzőszervi és gyomorbántalmakkal, amelyeket a szennyezett levegő okoz. 
Az indiai városok a világ legnagyobb szeméttermelői, évente mintegy 62 millió szemetet generálnak, ami 2030-ra a 165 millió tonnát is elérheti a kormány előrejelzései szerint.
Szerző

Majdnem 11 tonna szemetet hoztak le a Mount Everestről, de még bőven maradt

Publikálás dátuma
2019.06.05. 10:15

Fotó: PRAKASH MATHEMA / AFP
Felemás eredménnyel zárult a Mount Everest tavaszi nagytakarítása, amelynek során négy holttestet is lehoztak. A déli oldal viszonylag tiszta lett, de a hegymászók szerint az akció nem volt elég hatékony, mert a legfelső tábor még nagyon koszos.
A Mount Everest déli, nepáli oldalát viszonylag tisztává tette a tavaszi nagytakarítás, de a legfelső, 4-es táborban összegyűlt szemétnek csak kis részét sikerült lehozni a rossz időjárás miatt – közölték kedden a nepáli hatóságok.
A takarítási akciót koordináló turisztikai minisztérium adatai szerint 10,8 tonna szemetet hoztak le a hegyről, az összeset a 3-as táborig bezárólag. A 4-es táborban, 8300 méteres magasságban összegyűjtött 711 kilogramm szemétből azonban csak alig több mint 300 kilónyit tudtak eltakarítani a kedvezőtlen időjárás és a létszámhiány miatt. Az akció során lehoztak négy holttestet is, azokon egy katmandui egyetemi klinikán végeznek igazságügyi orvosszakértői vizsgálatokat. A begyűjtött és lehozott szemétből héttonnányi újrahasznosíthatót Katmanduba szállítottak feldolgozásra, a romlandó hulladékot a környékbeli falvakban égették el.
A hegymászók szerint az idei tavaszi mászószezon utáni takarítási akció nem volt elég hatékony. A 4-es tábor még nagyon koszos, a résztvevők csak az alacsonyabban fekvő táborokra koncentráltak - panaszolta Kam Rita serpa, aki saját rekordját megdöntve idén már a 24. alkalommal mászott fel a 8848 méteres csúcsra. 
A hegymászóüzletben érdekelt vállalkozások szerint az idei takarítás csak „kampánykezdetnek” tekinthető, az elkövetkező években el kell takarítani a 4-es táborban és afölött maradt hulladékot is, és azt, amelyet az alacsonyabb szinteken befedett a hó.

„Ökológiailag minden rossz irányba változott”

Kedden írta az MTI, hogy egy amerikai tudós azt állapította meg, hogy a Mount Everest és a környező hegycsúcsok egyre szennyezettebbek és melegebbek. A térségbeli gleccserek pedig olyan „riasztó ütemben” olvadnak, hogy a jövőben még veszélyesebb lesz a világ legmagasabb hegycsúcsainak megmászása. 
John All, a Western Washington Egyetem professzora társaival együtt heteken át kutatta a hó és a gleccserek állapotát „a világ tetején”, a 8848 (más mérések szerint 8850) méteres Everest térségében. Ennek során sok szennyezőanyagot találtak mélyen a hóba beleivódva, és meglepődtek a hó sötét színén, amikor felásták és átszitálták. A hó burkot képez a kis szennyrészecskék körül, „csapdába ejtve” és a mélyebb rétegekbe szállítva azokat – mondta. 
Az emelkedő hőmérséklet „nagyon gyorsan” megolvasztja a havat és a gleccsereket a Mount Everesten, a gleccserek „drámaian” húzódnak vissza a globális felmelegedés következtében. Mivel zsugorodnak, a jégmezők a jövőben egyre veszélyesebbek lesznek a hegymászók számára – fejtegette a kutató. 
Az amerikai kutatócsoport arról lemondott, hogy feljussanak a csúcsra, a Mount Everesten csak a két csúcs legmagasabban fekvő közös pontjáig, 8000 méterig jutottak fel, és csak az alacsonyabb testvércsúcsot mászták meg. Május 21-én és 22-én hegymászók százai álltak sorban, hogy feljussanak az Everest csúcsára, példátlan torlódást okozva a világ legmagasabb hegycsúcsán. John All szerint túl veszélyes lett volna hómintát gyűjteni a lassan mozgó tömegben. 
A „világ tetején” gyűjtött adatokat az Egyesült Államokba visszatérve fogják elemezni, az eredményekről jelentést tesznek közzé. John All és társai hasonló kutatást végeztek 2009-ben is, és mint most elmondták, az elmúlt 10 év alatt „sok minden megváltozott a hegyekben”, és a gleccserek hosszú távú fennmaradását illetően „ökológiailag minden rossz irányba változott”.
Szerző

Betiltják a pazarlást Franciaországban

Publikálás dátuma
2019.06.05. 09:47

Fotó: Christoph DE BARRY / AFP
A jövőben az el nem adott fogyasztási cikkeket be kell szolgáltatni újrahasznosításra, újrafeldolgozásra – jelentette be kedden Edouard Philippe francia kormányfő.
A francia miniszterelnöki hivatal szerint évente több mint 650 millió euró értékű fogyasztási cikket dobnak el vagy semmisítenek meg Franciaországban, ötször többet, mint amennyit jótékonyság gyanánt elajándékoznak. A nem élelmiszer jellegű árucikkek – mint ruházat, elektronikai cikkek, higiéniai termékek, kozmetikumok – megsemmisítési tilalma négy éven belül fog életbe lépni – közölte a kormányfő.
„Megdöbbentő ez a pazarlás, megdöbbentő a józan ész számára. Ez botrány”

– hangoztatta Philippe, amikor bejelentette az intézkedéseket egy párizsi diszkontüzletben.

Brune Poirson francia környezetvédelmi államtitkár januárban tett ígéretet a fogyasztási árucikkek kidobása problémájának megoldására, amikor egy televíziós dokumentumfilm feltárta, hogy az Amazon internetes kereskedőház megsemmisíti több millió olyan termékét, amelyet visszaküldtek a vásárlók. 
A brit Burberry divatcég szintén felháborodást váltott ki tavaly azzal, hogy beismerte, évente eléget mintegy 28,6 millió fontnyi eladatlan ruházati terméket, kiegészítőket, parfümöket, nehogy áron alul kerüljenek piacra.
A francia kormányfő közölte, hogy különrendelkezéseket mérlegelnek a luxusiparra, hogy rávegyék a cégeket az újrahasznosításra.
Szerző
Frissítve: 2019.06.05. 10:03