Előfizetés

Kenjük, de lehet, hogy nem is jól

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.06.05. 14:14
Illusztráció
Fotó: VOISIN / AFP
A megfelelő napvédőkrém, ha jól használjuk, nemcsak a leégés, és ezáltal a bőrdaganatok kialakulása, hanem több bőrelváltozás ellen is véd.
A bőrünk nem felejt, így már gyermekkortól fontos ügyelni a fényvédelemre. Ha valaki élete során többször leég, akkor a kedvezőtlen hatások összeadódnak, majd később ennek látható jelei is lesznek: korai ráncosodás, máj- és öregségi foltok, egyenetlen bőrszín, illetve emelkedik a legveszélyesebb szövődmény, a bőrdaganat kialakulásának kockázata is – mondta dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, az Anyajegyszűrő Központ főorvosa.
A napvédő krémeknek átlagosan fél órára van szükségük, hogy hatni tudjanak. Ezért nem jó, ha csak a strandra érve, a vízbe csobbanás előtt sietve keni be magát. A legjobb, ha még otthon eldolgozzuk a bőrön, a strandon pedig már csak ismételgetjük a műveletet. A vízálló terméket sem elég ugyanis egyszer felkenni.
Gyakori, hogy bár többnyire bekenjük magunkat, ilyen-olyan okból, egyes testrészekre nem jut elegendő mennyiségű naptej, és erre csak este a furcsa alakban lepirult terület figyelmeztet. Van, hogy nagyobb területek is kimaradnak, például kopaszodó férfiak nem gondolnak a fejbőr védelmére, pedig nőknél is fontos lenne a haj választékának vonalát bekrémezni. A fülcimpa és a lábfej szintén sokszor elfelejtett terület. 
Fényvédelemre nemcsak a vízparton van szükség, hanem mindig, amikor a szabadban tartózkodunk. Ezért akkor is kenjük be magunkat, ha például sétálni, kirándulni indulunk – ajánlotta a szakorvos.
Illusztráció
Fotó: GODONG / AFP
Hatféle bőrtípus létezik, Európában a 2-es és a 3-as fordul elő leggyakrabban. Előbbi világosabb színű, amely könnyebben leég, a 3-as pedig könnyebben barnul. 30-as faktorszám alatti fényvédőt egyik bőrtípusnak sem javasolt használnia, világosabb bőrűeknek, gyerekeknek az 50-es javasolt. Az SPF mellett fontos, hogy a naptej az UVA és az UVB sugarak ellen is védelmet nyújtson. Előbbi a ráncosodásért, a bőr öregedéséért felel, utóbbi a leégést okozza.
Megfelelően alkalmazott naptej mellett is célszerű óvatosan bánni a napon töltött idővel. 11 és 15 óra között továbbra sem javasolt a tűző napon tartózkodni. Ilyenkor vonuljunk árnyékos helyre, de itt is kenjük be magunkat naptejjel, mert még a lombok között átszűrődő napfényben is leéghetünk. Szemünk egészségét védjük jó minőségű, UV-sugarakat szűrő napszemüveggel, fejünket széles karimájú szalmakalappal. Világos, érzékeny bőrűek számára akár UV-szűrős ruházat viselését is ajánlja a szakember. 

A legteljesebb opálosodott dinoszaurusz-csontvázára bukkantak Ausztráliában

MTI
Publikálás dátuma
2019.06.05. 13:05

Fotó: JAMES KUETHER
Először tárták fel egy dinoszauruszcsapat maradványait Ausztráliában. A négy egyed fosszíliái ráadásul egy eddig ismeretlen fajhoz tartoznak – derült ki kedden.
Az Új-Dél-Wales állam északnyugati részén lévő Lightning Ridge területén talált maradványok új fajt képviselnek, amely a Fostoria dhimbangunmal nevet kapta. A név Robert Fosternek, a leleteket az 1980-as években megtaláló opálbányásznak és a megtalálási helyen élő őslakos népnek állít emléket. Lightning Ridge egy működő opálbánya, itt találták Ausztrália legjelentősebb dinoszauruszmaradványait és a világ több opálosodott fosszíliáját.
Phil Bell, a New England-i Egyetem kutatója szerint a csoport egyik egyede kiemelt jelentőségű. 
„Ez a világ legteljesebb opálosodott dinoszaurusz-csontváza. Egy felnőtt egyedhez tartozó mintegy 60 opálosodott csontot találtunk. Az opálossá vált kövületek nagyon ritkák a világon, lényegében az összes Ausztráliában van”

– mondta.

Az opál többnyire ékszerek drágaköveként ismert és tisztán kivehető szivárványszínei miatt különösen kedvelik. A Lightning Ridge-ben talált opálosodott fosszíliák színe azonban sokkal tompább. A szakértő kifejtette: az opál a szilícium-oxid vagy kova ásványa, a nagy vulkáni szigetlánc homokjából származik, amely Ausztrália keleti partvonala mentén húzódott 100 millió éve.
Ebben az időszakban élt a Földön a kétlábú, növényevő Fostoria dhimbangunmal, amely azért mozgott hordában, mert így védte meg magát a ragadozóktól. A fosszíliákat az a Lightning Ridge-i Ausztrál Opálközpontban állítják ki.

A fehér hús is ugyanannyira emeli a koleszterinszintet, mint a vörös

MTI
Publikálás dátuma
2019.06.05. 11:57

Fotó: Andreas Franke / AFP
Azonos hatással van a vér koleszterinszintjére a vörös és a fehér hús fogyasztása amerikai kutatók új tanulmánya szerint.
A kutatókat is meglepte a Kaliforniai Egyetem Gyermekkórházának Oaklandi Kutatóintézete (CHORI) vezetésével készült kutatás eredménye, amely szerint mind a vörös, mind a fehér hús nagy mennyiségű fogyasztása magasabb koleszterinszintet eredményez, mint a hasonló mennyiségű növényi fehérje fogyasztása. Ez a hatás független volt attól, hogy az étrend tartalmazott-e nagy mennyiségben telített zsírokat vagy nem.
„Amikor ezt a tanulmányt terveztük, azt vártuk, hogy a vörös hús jóval károsabb hatással lesz a koleszterinszintre, mint a fehér, és meglepődtünk, amikor nem ez derült ki. Hatásuk a koleszterinre azonos, ha a telített zsírszintek azonosak” – mondta Ronald Krauss professzor, az American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban közzétett tanulmány egyik szerzője, a CHORI Ateroszklerózis (az artériafal megkeményedéséből adódó érelmeszesedés) Kutatóközpontjának igazgatója. A tanulmányozott húsok között nem volt feldolgozott hús – például virsli vagy császárszalonna –, legelőn tartott szarvasmarha húsa, sem pedig hal – tette hozzá.
A tanulmány eredménye azt jelzi, hogy az eddig véltnél 
hasznosabb a húsfogyasztás korlátozása a koleszterinszint csökkentése érdekében.

A növényi fehérjék a legegészségesebbek a koleszterint tekintve – derítették ki a kutatók.
A vöröshús-fogyasztást az elmúlt években kapcsolatban hozták a szív- és érrendszeri betegségek növekvő kockázatával. Az amerikai kormány étrendi ajánlásaiban a baromfifogyasztás növelése szerepel egészségesebb alternatívaként.
Egészen eddig nem volt azonban átfogó összehasonlítás a vörös, a fehér hús és a nem hústermékekből származó fehérjék hatásáról a koleszterinszintre. A nem hús eredetű fehérjék, a zöldségekből, tejtermékekből és hüvelyesekből származó fehérjék bizonyultak a legelőnyösebbnek a koleszterint illetően – magyarázta Krauss.