Kenjük, de lehet, hogy nem is jól

Publikálás dátuma
2019.06.05. 14:14
Illusztráció
Fotó: VOISIN / AFP
A megfelelő napvédőkrém, ha jól használjuk, nemcsak a leégés, és ezáltal a bőrdaganatok kialakulása, hanem több bőrelváltozás ellen is véd.
A bőrünk nem felejt, így már gyermekkortól fontos ügyelni a fényvédelemre. Ha valaki élete során többször leég, akkor a kedvezőtlen hatások összeadódnak, majd később ennek látható jelei is lesznek: korai ráncosodás, máj- és öregségi foltok, egyenetlen bőrszín, illetve emelkedik a legveszélyesebb szövődmény, a bőrdaganat kialakulásának kockázata is – mondta dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, az Anyajegyszűrő Központ főorvosa.
A napvédő krémeknek átlagosan fél órára van szükségük, hogy hatni tudjanak. Ezért nem jó, ha csak a strandra érve, a vízbe csobbanás előtt sietve keni be magát. A legjobb, ha még otthon eldolgozzuk a bőrön, a strandon pedig már csak ismételgetjük a műveletet. A vízálló terméket sem elég ugyanis egyszer felkenni.
Gyakori, hogy bár többnyire bekenjük magunkat, ilyen-olyan okból, egyes testrészekre nem jut elegendő mennyiségű naptej, és erre csak este a furcsa alakban lepirult terület figyelmeztet. Van, hogy nagyobb területek is kimaradnak, például kopaszodó férfiak nem gondolnak a fejbőr védelmére, pedig nőknél is fontos lenne a haj választékának vonalát bekrémezni. A fülcimpa és a lábfej szintén sokszor elfelejtett terület. 
Fényvédelemre nemcsak a vízparton van szükség, hanem mindig, amikor a szabadban tartózkodunk. Ezért akkor is kenjük be magunkat, ha például sétálni, kirándulni indulunk – ajánlotta a szakorvos.
Illusztráció
Fotó: GODONG / AFP
Hatféle bőrtípus létezik, Európában a 2-es és a 3-as fordul elő leggyakrabban. Előbbi világosabb színű, amely könnyebben leég, a 3-as pedig könnyebben barnul. 30-as faktorszám alatti fényvédőt egyik bőrtípusnak sem javasolt használnia, világosabb bőrűeknek, gyerekeknek az 50-es javasolt. Az SPF mellett fontos, hogy a naptej az UVA és az UVB sugarak ellen is védelmet nyújtson. Előbbi a ráncosodásért, a bőr öregedéséért felel, utóbbi a leégést okozza.
Megfelelően alkalmazott naptej mellett is célszerű óvatosan bánni a napon töltött idővel. 11 és 15 óra között továbbra sem javasolt a tűző napon tartózkodni. Ilyenkor vonuljunk árnyékos helyre, de itt is kenjük be magunkat naptejjel, mert még a lombok között átszűrődő napfényben is leéghetünk. Szemünk egészségét védjük jó minőségű, UV-sugarakat szűrő napszemüveggel, fejünket széles karimájú szalmakalappal. Világos, érzékeny bőrűek számára akár UV-szűrős ruházat viselését is ajánlja a szakember. 
Szerző
Frissítve: 2019.06.05. 14:23

Az izomépítés csökkentheti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát

Publikálás dátuma
2019.06.04. 14:14

Fotó: MICROGEN IMAGES/SCIENCE PHOTO LI / AFP
Azt, hogy a mozgás csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, a szakértők régóta tudják, egy új tanulmány szerint azonban nem mindegyik fajtája.
Közepesen intenzív izomerőfejlesztő edzéssel jelentősen csökkenthető az egyre több embert érintő 2-es típusú cukorbetegség kockázata – áll amerikai és ausztrál kutatók tanulmányában, amely a Mayo Clinic Proceedings című szaklapban jelent meg. A kutatók 4681 felnőttet vizsgáltak meg, akik közt nem volt cukorbeteg. A felmérésnél a szakemberek az életkort, a nemet, a testsúlyt figyelembe véve folyamatosan monitorozták a résztvevőket. Azt találták, hogy azoknál, akiknél közepesen erős izomerőt mértek, 32 százalékkal csökkent a cukorbetegség kockázata – függetlenül olyan rizikófaktoroktól, mint a túlsúly, a magas vérnyomás, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás. A szakértők hangsúlyozták, hogy az izomerőfejlesztő edzések akkor is kifejtik pozitív hatásukat, ha nem változik meg látványosan a testösszetétel. Ugyanakkor arra a kérdésre ezzel a kutatással még nem sikerült választ adni, hogy pontosan heti hány és milyen intenzitású edzés a leghatékonyabb ebből a szempontból, bár úgy látták, még a rövid ideig végzett, egyszerű edzés (például guggolás, planking, kitörés, saját súllyal vagy szabad súllyal végzett gyakorlatok) is jó hatású.  
Eddig úgy élt a köztudatban, hogy a kardioedzésnek van kiemelkedő szerepe a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében. Az ilyen típusú mozgástól azonban sokan tartanak, főként azok, akik túlsúllyal, magas vérnyomással vagy mozgásszervi betegséggel küzdenek. A mostani tanulmány alapján számukra jó hír, hogy a rendszeresen végzett rezisztenciaedzés (izomfejlesztő edzés súlyokkal vagy ellenállással) is rizikócsökkentő hatású – mondta dr. Babai László, az Életmód Orvosi Központ orvosa. 
„A megfelelően kialakított életmód, amelynek a fizikai aktivitáson túl része a táplálkozási rendszer és szükség esetén a stresszkezelés is, a már kialakult cukorbetegség súlyosságát is enyhítheti.”

A rendszeres mozgás, nemcsak a szövődmények elkerülésére, de a vércukorszint normalizálására is szolgál, különösen cukorbetegek és inzulinrezisztenciában szenvedők számára. Fizikai aktivitás hatására ugyanis kevesebb inzulinra van szükség a glükóz sejtekbe jutásához. A szakszerűen felépített edzés hosszútávon növeli a szervezet inzulin iránti érzékenységét, javítja az anyagcsere egyensúlyát és csökkenti a test zsírszázalékát.
Szerző
Frissítve: 2019.06.04. 14:23

„Ha nem siettetnénk az olvasást, nem lenne annyi diszlexiás gyerek”

Publikálás dátuma
2019.06.03. 15:15

Fotó: Ale Ventura/PhotoAlto / AFP
A járványszerűen terjedő tanulási zavarok egyik fő oka, hogy akkor kezdik olvasni, számolni tanítani a gyerekeket, amikor az idegrendszerük erre még nincs felkészülve, rossz módszerrel párosulva ez maradandó zavarokat okozhat – hangsúlyozta a szakember.
Manapság már sok kiemelkedő alkotónak, tudósnak, művésznek „papírja van” a diszlexiáról, többségükről kiderült, hogy másképp: memóriából, egészeket olvasnak – mondta a Népszavának Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektan szakpszichológus. 
A diszlexia olvasási zavart jelent, de nagyon ritka, hogy csak az olvasási készségben mutatkozik eltérés, ezért inkább a tanulási zavarok kategóriájába érdemes sorolni. Ide tartoznak azok a rendellenességek, amelyek az intelligencia szintjétől függetlenül jelentős nehézséget okoznak az írás olvasás és/vagy számolás elsajátításában, és a zavarok a központi idegrendszer szokásostól eltérő fejlődésére, működésére vezethetők vissza. A meghatározásán azonban még a szakemberek sem ugyanazt értik. Magyarországon többnyire az olvasási zavart, illetve az olvasás tanulásának zavarát jelenti. 
A jelenségnek az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa két fajtáját különbözteti meg: az egyiknél a hangok és a betűk összeegyeztetésének képessége hiányzik, az ilyen, mély diszlexia esetén az ember agya hang helyett képként kezeli a betűket, szavakat. Ez azonban igen ritka fajta; a gyerekek legfeljebb 2-3 százalékát érinti. A másik viszont, amely azért alakul ki, mert akkor kezdik olvasni tanítani a gyerekeket, amikor az idegrendszerük még nem érett rá, egyre nagyobb problémát okoz. Az idegrendszeri éretlenség és/vagy a nem megfelelő tanítás következtében rosszul tárolódó szavak felnőttkorban is bizonytalanságot okoznak. 
„Ha nem siettetnék az olvasást, a mostanában gyakori zavarok nagy része megelőzhető lehetne. A már kialakult zavar viszont egész életre szól.”

Új, de mégsem

A tanulási zavarok kategóriája viszonylag új, a "learning disability", azaz tanulási képtelenség, nehézség, zavar kifejezést Samuel Kirk használta először 1962-ben. Azonban már 1896-ban egy brit orvosi folyóiratban írtak egy 14 éves fiúról, akinek a normális oktatási körülmények és a megfelelő intelligenciaszintje ellenére komoly nehézséget jelentett az olvasás. Egy akkori szakember szóvakságnak nevezte ezt a jelenséget, és neurológiai elváltozások következményének tulajdonította.

Nyolcéves korig mozgás, zene és stratégiai játékok

Az olvasáshoz szükséges részképességek nyolcéves korra alakulnak ki, addig a részletek megkülönböztetésével, az irányok biztos követését kellene erősíteni. Leginkább mozgással lehet segíteni, hogy a gyerek össze tudja hangolni a kis részleteket, az iránytartást, a ritmusokat, az egymásutániságot, kitisztuljon a látás, a hallás és a tapintás észlelési területe is – mondta a szakember. Az olvasás tanulása nagyon átalakítja az agyat, és éretlensége esetén ez nem úgy történik, hogy az a későbbi hatékonyságot segítené. Ugyanez igaz a számolásra. 
A diszkalkuliának nevezett zavarból is legalább kétféle létezik, a mély formájában az érintett nem képes összekötni a mennyiséget a számmal. Ez szintén kevés gyereket érint, a másik formája viszont, amely a diszlexiával sokszor együtt is járó, és ugyanazokra a problémákra visszavezethető zavar, egyre inkább terjed. Ebben az esetben az arányok kezelése, a részletek észlelése nem alakul ki elég jól; a gyerekben összekeverednek a számok formái, és bizonytalanságot okoz például, hogyan kell kivonni egymásból a számokat, de gond lehet a helyi értékek kezelésével is – mondta a klinikai és neveléslélektan szakpszichológus.
A szakember a diszkalkulia további járványszerű terjedését jósolja, mert bár az olvasás tanításában már igyekeznek megfelelő módszereket alkalmazni, a számolásnál még nem. A nagyon vizuálissá vált, kevés valódi tapasztalattal rendelkező világban a gyerekek idegrendszere ráadásul később is érik, az iskola pedig többet és gyorsabban várna tőlük. 
Azt, hogy ezek az eltérések, zavarok kialakulnak, nagyon meghatározza a tanítás módja is – tette hozzá Dr. Gyarmathy Éva. Sokat segít az olyan környezet, ahol a gyereknek van lehetősége valódi tapasztalatszerzésre; mozgásra, észlelésre. Az idegrendszer fejlődését szolgálja a zene és akár a stratégiai játékok is. Ha a tanítás például ilyen tevékenységekre épülne, nem öltenének ilyen méreteket ezek a zavarok.

Mind lehet egyszerre – jobb megelőzni

Az irányok, az arányok, a végrehajtó funkciók, az önirányítás, az előretervezés, az idegrendszer szervezésének kialakulatlansága az írás alaki és tartalmi formájában, de akár a mozgásban is megjelenhet, sőt nem ritka, hogy minden területen zavart okoz. Gyakori, hogy az idegrendszer érésével kapcsolatos egyéb funkciókat is érinti; a tanulási zavarok mellett figyelemzavar és hiperaktivitás is egyszerre jelentkezik. Bár fejleszteni – az életkornak megfelelően - mindig lehet, az idő előrehaladtával egyre nehezebb.
„Sokat lehet tenni később is, de a megelőzést javaslom”

– hangsúlyozta a szakember.

Szerző
Frissítve: 2019.06.03. 15:19