Az adókedvezmények és mértéktelen közpénz-injekciók - melyeket szintén eltitkolna a kormány - után újabb hatalmas gesztust tehetnek a törvényhozók a vállalatoknak, illetve ezúttal elsősorban a Fidesz-közeli oligarcháknak: mint azt a kedd este benyújtott költségvetési salátatörvényben kiszúrta a G7.hu,
A hivatalos nevén “Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról” szóló, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott és Varga Mihály pénzügyminiszter által előadott törvényjavaslat rengeteg kérdés szabályozását foglalja magába, ezek egyike pedig az üzleti transzparencia kevés magyarországi biztosítékainak egyikét látszik felszámolni. Az indoklás:
A szófordulat ismerős lehet 2013-ból, mikor a trafik-botrány kitörését követő "visszaélésszerű adatigénylések" elkerüléséért két nap alatt meghoztak egy, az információszabadságot korlátozó törvényt. És ismerős lehet 2015-ből is, mikor ugyanígy érvelve Trócsányi László igazságügyi miniszter állt elő egy törvénytervezettel; azóta egy hónapig ülhetnek az adatigényléseken az illetékesek, majd pedig a papír ára mellett kifizettethetik a közérdekű adatok kiadásán dolgozó emberek "élőmunkaköltségét" is.
A mostani javaslat szerint a jövőben nem lesz elérhető a tárolt elektronikus cégkivonat, helyette "online valósidejű céginformáció biztosítására kerül sor". Az ingyenes cégadatok körét később fogják tételesen meghatározni, a megfogalmazásból úgy tűnik, hogy a jelenleginél szűkebb körben. De ezeket is csak úgy lehet majd megismerni, ha a felhasználó azonosítja magát, és így is csak havonta meghatározott alkalommal.
Hogy hányszor, és mennyit kell majd fizetni a cégadatok megismeréséért, az egy, a törvény elfogadása után közzétett későbbi végrehajtási rendeletből derül majd ki. A törvényjavaslatból nem derül ki az sem, hogy csak az e-cégjegyzéket fogják-e szigorítani, vagy ez kiterjed-e a többi online állami céges adatbázisra, vagy az adatokat megvásárló, azokból fizetős cégadatbázis szolgáltatásokat nyújtó cégekre is.
