Magyar válság Szlovákiában

Publikálás dátuma
2019.06.06. 09:45

Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
Nem az etnikai együttműködés modellje bukott meg, a pártok teljesítményét szankcionálták a választók annyira, hogy EP-képviselet nélkül maradt a felvidéki magyarság.
Alulreprezentáltak a nemzeti kisebbségek az újonnan felálló Európai Parlamentben, hívta fel a figyelmet a számos európai civilszervezetet tömörítő Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen (ENAR). A szervezet kimutatása szerint az európai nemzeti kisebbségeket a következő ciklusban a 751 európai képviselő közül csupán 36, azaz 5 százalék fogja képviselni, miközben az EU lakosságának 10 százaléka tartozik valamely nemzeti kisebbség soraiba. A csoport értékelése szerint ennek oka a strukturális rasszizmusban, a társadalmi kirekesztésben, a választási diszkriminációban ugyanakkor annak is, hogy a kisebbségek soraiból kevesebb a jelölt aspiráns. Vannak országok, ahol a kisebbségek saját pártot indítanak, mint például a magyarok Romániában és Szlovákiában, de a helyzet itt sem sokkal jobb. Az RMDSZ két képviselőt küldhet Brüsszelbe, ám a szlovákiai lakosság 9,4 százalékát (2011-es népszámlálási adat) adó magyarok első alkalommal maradnak képviselet nélkül, mert sem a 2010 óta pozsonyi parlamenti képviselet nélküli, de az EP-ben jelen lévő MKP, sem a Bugár Béla által 2010-ben létrehozott Híd-Most magyar-szlovák vegyespárt nem tudta átlépni ezúttal a választási küszöböt.  Az Orbán-kormány által magyar érdekképviseletként el nem ismert Híd bukott ezúttal nagyobbat, 2,59 százalékot szerzett, az MKP pedig 4,96 százalékkal, néhány vokssal maradt a küszöb alatt. 
A Híd tíz éves fennállása óta először szembesült választási vereséggel, mégpedig úgy, hogy szavazóinak több mint felét elveszítette - a 2014-es EP-választáson 5,89, a 2016-os szlovák parlamenti választáson 6,5 százalékot ért el. A kérdés pedig az, van-e még visszaút, vagy a jövő évi parlamenti választáson is fennáll annak a veszélye, hogy a pozsonyi parlament is kisebbségi képviselet nélkül álljon fel. Folyik az újratervezés mindkét pártban. A Híd vezetése június elsején úgy döntött, Bugár Béla elnökségével néznek szembe a kihívással. Huncik Péter elemző, a Híd programjának egyik szerzője, nemrég lapunknak úgy nyilatkozott, Bugárnak maradnia kell, hiszen máig a legnépszerűbb és leghitelesebb szlovákiai magyar, de a párt fiatal, jól teljesítő politikusaira kell építeni a jövőt. Az egyik ilyen fiatalt, Rigó Konrád kulturális államtitkárt kérdeztük, hogy értékeli és minek tulajdonítja ezt az EP-választási eredményt: pusztán a koalíciós szerepvállalásért kapott büntetésnek vagy az interetnikus modell bukásának? A Híd politikusa szerint, „mint mindig, most is több tényezőről beszélhetünk, de az interetnikus modell bukásáról semmiképpen. Ettől ez a kérdés sokkal összetettebb, ráadásul a szlovákiai magyarság számára ez az út hozta a 30 év alatt a legtöbb eredményt. Nagyon nagy a koalíciós teher, de csak ez önmagában nem magyarázat az EP-választás eredményére. A Hídnak az elmúlt három év után van mit önmagával és legfőképp a választóival megbeszélnie. Én úgy gondolom, ha a választók látni fogják, hogy tudatosítjuk, nem voltunk tévedhetetlenek ebben a kormányban, akkor értékelni tudják majd a munkánk egyértelmű eredményeit is.” Nem igazán van arra példa, hogy egy parlamenti küszöb alá került pártnak sikerüljön visszaverekednie magát a törvényhozásba. Ezért is létfontosságú a jövőre sorra kerülő szlovák parlamenti választás a Híd számára. Arra a kérdésünkre, hogy van-e B-terv, elképzelhető a Híd és az MKP, a két magyar párt közös fellépése vagy inkább a jelenlegi felállás, a külön-külön indulás a valószínűbb, az államtitkár elmondta, nem ennyire egyszerű a helyzet. „Nem kell bizonygatni, hogy számunkra prioritás a szlovákiai magyarság, ám a Híd a teljes szlovákiai társadalmat megszólítani képes, kormányzati tapasztalattal rendelkező párt. Így nagyobb a mozgástere mint az MKP-nak. Kívülről nézve nagyon egyszerűnek tűnik az A terv, ami ha jól értem,  a magyarság egy párt általi képviseletét jelenti. Ám ez nem ilyen egyszerű, hiszen a szlovákiai magyarság politikailag hasonlóan tagolt mint a többségi társadalom. Ahogy Magyarország teljes lakosságát sem képviseli egy politikai irányvonal, a szlovákiai magyarsággal sincs ez másképp. Ennek ellenére el tudok képzelni egy ilyen utat, hiszen volt már erre példa. Ezt viszont nagyon megnehezíti és sokak számára őszintétlenné teszi az, ha a médián keresztül üzeni meg az együttműködést szorgalmazó fél, hogy a pártelnököt látni sem akarja, majd pedig Csáky Pál a szlovákiai hírtévében minősíthetetlenül valótlanságokat állít. Először talán otthon kellene elvégezni a házi feladatot, hogy őszinte és jövőbe mutató legyen a vízió. Az emberek, a választók pontosan látják a helyzetet", vélekedett a szlovákiai magyar államtitkár.  A két magyar párt közös fellépése azért is valószínűtlen, mert Csáky Pál, az MKP leköszönő EP-képviselője, korábbi elnöke egyértelműen bejelentette - pártja mindaddig nem tárgyal a Híddal, míg Bugár az elnök. Hozzátette, Bugár Béla és a Most-Híd esetében a "brezsnyevi-csernyenkói effektus" figyelhető meg, ellenállnak annak a szükségszerű generációváltásnak, aminek egyébként a jövőbeli együttműködés alapját kéne képeznie.
Szerző

Kormányváltás Dániában - győzött a baloldal, de ők is kisebbségben kormányozhatnak

Publikálás dátuma
2019.06.06. 08:03
Mette Frederiksen
Fotó: PHILIP DAVALI / AFP
Szociáldemokrata győzelem született a parlamenti választáson, ám a menekülteket érintő kérdésekben további szigorítás várható.
Dániában a szociáldemokraták nyerték meg a szerdai parlamenti választást, de az előzetesen jósoltnál kisebb előnnyel utasították maguk mögé a jobboldali liberális Venstrét. A balközép párt az összes voks összeszámlálása alapján 25,9 százalékot szerzett, ami még kevesebb is, mint a 2015-ben szerzett 26,3 százalék, Lars Lokke Rasmussen hivatalban lévő miniszterelnök pártja ezzel szemben 3,9 százalékkal, 23,4 százalékra erősödött. A vártnál kisebb fölény ellenére a baloldal alakíthat kormányt, mert a jelenlegi kabinetet kívülről támogató jobboldali populista Dán Néppárt hatalmasat, 12 százalékot zuhant a négy évvel ezelőtti választáshoz viszonyítva: 8,7 százalékot szerzett, s jelentős, 5,2 százalékos csökkenést szenvedett a Liberális Szövetség is. A többi baloldali párt ezzel szemben erősödött, így a szociáldemokratákkal együtt kényelmes többségre tesznek szert az új parlamentben: 91 mandátumhoz jutnak a 179 tagú törvényhozásban. Rasmussen kormányfő jobboldali kék blokkja mindössze 75 képviselői helyet szerzett. A leendő miniszterelnök, a szociáldemokrata Mette Frederiksen történelmi sikerről beszélt. Mint fogalmazott, az eredmény azt mutatja, hogy a dánok az eddigiekhez képest más politikai irányvonalat akarnak. A fiatalokhoz szólva kijelentette, „nektek köszönhetően vált ez a voksolás az ország történetének első klímaválasztásává.” Rasmussen kormányfő beismerte a vereséget. Csütörtökön pedig benyújtotta lemondását II. Margit királynőnek. Ettől függetlenül késznek mutatkozott arra, hogy a miniszterelnöki bársonyszékben maradjon, s megalakítsa a „politikai centrum” kormányát. Rasmussen már a kampányban, amikor veresége biztosnak látszott, együttműködést ajánlott a szociáldemokratáknak, ők azonban egyértelmű nemet mondtak erre. A hivatalban lévő kormányfő később a TV2 dán televíziónak elmondta, Frederiksen rászolgált arra, hogy ő alakítsa meg a következő kabinetet, ám szerinte nem lesz könnyű dolga. Frederiksen kisebbségi kormányt kíván létrehozni, aminek megvannak a maga veszélyei. A leendő miniszterelnök alapvetően ugyanis a baloldal támogatására számít, a bevándorlást érintő kérdésekben viszont a jobboldal támogatását kívánja elnyerni, ami visszatetszést szülhet a baloldali partnerek körében. A szociáldemokraták Frederiksen alatt e tekintetben átfordultak jobbra, s megszavazták a jobboldali kormány Európában példátlanul keménynek számító bevándorlásellenes intézkedéseit. Frederiksen kormányfővé választása esetén a szintén szociáldemokrata Helle Thorning-Schmidt után az ország második női kormányfője lenne. Az Aalborgból származó politikus 41 esztendős, 2011-2014 között munkaügyi, majd egy rövid ideig igazságügyi miniszterként szolgált. A választási kampányt a bevándorlás, szociális kérdések, valamint a klímaváltozás uralta. Szakértők rámutatnak, Dánia példája híven mutatja, miként befolyásolhatja a helyi belpolitikát egy jobboldali populista párt. Jóllehet a Dán Néppárt jelentősen visszaesett a voksoláson, a többi jobboldali párt és a szociáldemokraták már semmivel sem engedékenyebbek a bevándorlókat érintő témákban. Sőt, mint az Economist írja, Frederiksen kormányfővé választása után a menekülteket érintő újabb korlátozásokat fogadhatnak el.
Frissítve: 2019.06.06. 19:02

Most republikánus szenátoroknak lett elege Trumpból

Publikálás dátuma
2019.06.06. 07:30

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Ritkán tapasztalt ellenállást mutatnak republikánus szenátorok Donald Trump elnök azon tervével szemben, hogy vámmal sújt minden, Mexikóból érkező importterméket.
Lázas egyeztetések folynak ezen a héten Washingtonban a Fehér Ház megbízottai, amerikai törvényhozók, illetve mexikói kormányzati tisztségviselők között, hogy elkerüljék a kilátásba helyezett büntető vámok jövő hétfői elrendelését. Saját kormányzó pártjának törvényhozói jelezték az elnöknek, hogy ellenzik az 5 százalékos behozatali vám differenciálatlan bevezetését, Trump viszont azt üzente nekik, reméli, nem lesznek olyan ostobák, hogy megpróbálják megakadályozni a lépést. A republikánusok általában teljes mellszélességgel kiállnak az időnként hajmeresztő, de legalábbis nehezen emészthető ötletekkel előálló Donald Trump mellett, mert a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a folytatódó gazdasági növekedés közepette az elnök nem tud akkora szarvashibákat elkövetni, hogy ne tekintsék mégis sikeresnek. Most azonban szembe került egymással a Fehér Ház és a republikánus pártelit, mert alapvető szemléletbeli kérdésben ütköznek az álláspontok. Trump számára a vámok kivetése pusztán valamilyen meghatározott cél elérését szolgáló eszközök egyikét jelenti. Jelen esetben arra akarja rászorítani a déli szomszéd országot, hogy akadályozza meg a bevándorlók beáramlását az Egyesült Államokba. A konzervatív republikánus gondolkodásmód szerint ezzel szemben az állam annál jobb, minél kevésbé avatkozik be bármibe, minél kevesebb adót von el. A vámokat ugyanabba a kategóriába sorolják, mint az adóztatást, tehát amennyire csak lehet, ellenzik. A szenátus republikánus többségi csoportjának a vezetője, Mitch McConnell felettébb visszafogottan fogalmazott, amikor azt mondta, berkeikben „nem élvez nagy támogatást” a vámtarifa ügye. A kormánypárti törvényhozók hosszú órákon át tartó zárt ülésen folytattak vitát, és médiaértesülések szerint arra figyelmeztették Donald Trump megbízottait: a Fehér Ház könnyen beleszaladhat abba, hogy leszavazzák. Ez – vélekednek az elemzők – annál is csúfosabb kudarc lenne az elnök számára, mint amikor az ellenzéki demokraták által uralt képviselőházban nem sikerült többséget biztosítani annak a fehér házi követelésnek, hogy biztosítson a kongresszus elég pénzt a mexikói határ mentén felépítendő acélkerítésre. Mexikó is aggódik, de Marcelo Ebrard külügyminiszter – hazája washingtoni nagykövetségén tartott sajtótájékoztatóján – úgy vélekedett, képesek lesznek megállapodni, és elkerülni a vám elrendelését. A Londonban tartózkodó amerikai elnök egyfelől megpendítette, hogy „meglátjuk, tudunk-e tenni valamit”, másfelől viszont úgy vélekedett, hogy valószínűbbnek tartja a vámok bevezetését, mint az intézkedés elmaradását. 
Témák
USA Mexikó
Frissítve: 2019.06.06. 09:18