Magyar válság Szlovákiában

Nem az etnikai együttműködés modellje bukott meg, a pártok teljesítményét szankcionálták a választók annyira, hogy EP-képviselet nélkül maradt a felvidéki magyarság.

Alulreprezentáltak a nemzeti kisebbségek az újonnan felálló Európai Parlamentben, hívta fel a figyelmet a számos európai civilszervezetet tömörítő Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen (ENAR). A szervezet kimutatása szerint az európai nemzeti kisebbségeket a következő ciklusban a 751 európai képviselő közül csupán 36, azaz 5 százalék fogja képviselni, miközben az EU lakosságának 10 százaléka tartozik valamely nemzeti kisebbség soraiba. A csoport értékelése szerint ennek oka a strukturális rasszizmusban, a társadalmi kirekesztésben, a választási diszkriminációban ugyanakkor annak is, hogy a kisebbségek soraiból kevesebb a jelölt aspiráns.

Vannak országok, ahol a kisebbségek saját pártot indítanak, mint például a magyarok Romániában és Szlovákiában, de a helyzet itt sem sokkal jobb. Az RMDSZ két képviselőt küldhet Brüsszelbe, ám a szlovákiai lakosság 9,4 százalékát (2011-es népszámlálási adat) adó magyarok első alkalommal maradnak képviselet nélkül, mert sem a 2010 óta pozsonyi parlamenti képviselet nélküli, de az EP-ben jelen lévő MKP, sem a Bugár Béla által 2010-ben létrehozott Híd-Most magyar-szlovák vegyespárt nem tudta átlépni ezúttal a választási küszöböt. Az Orbán-kormány által magyar érdekképviseletként el nem ismert Híd bukott ezúttal nagyobbat, 2,59 százalékot szerzett, az MKP pedig 4,96 százalékkal, néhány vokssal maradt a küszöb alatt.

A Híd tíz éves fennállása óta először szembesült választási vereséggel, mégpedig úgy, hogy szavazóinak több mint felét elveszítette - a 2014-es EP-választáson 5,89, a 2016-os szlovák parlamenti választáson 6,5 százalékot ért el. A kérdés pedig az, van-e még visszaút, vagy a jövő évi parlamenti választáson is fennáll annak a veszélye, hogy a pozsonyi parlament is kisebbségi képviselet nélkül álljon fel.

Folyik az újratervezés mindkét pártban. A Híd vezetése június elsején úgy döntött, Bugár Béla elnökségével néznek szembe a kihívással. Huncik Péter elemző, a Híd programjának egyik szerzője, nemrég lapunknak úgy nyilatkozott, Bugárnak maradnia kell, hiszen máig a legnépszerűbb és leghitelesebb szlovákiai magyar, de a párt fiatal, jól teljesítő politikusaira kell építeni a jövőt.

Az egyik ilyen fiatalt, Rigó Konrád kulturális államtitkárt kérdeztük, hogy értékeli és minek tulajdonítja ezt az EP-választási eredményt: pusztán a koalíciós szerepvállalásért kapott büntetésnek vagy az interetnikus modell bukásának? A Híd politikusa szerint, „mint mindig, most is több tényezőről beszélhetünk, de az interetnikus modell bukásáról semmiképpen. Ettől ez a kérdés sokkal összetettebb, ráadásul a szlovákiai magyarság számára ez az út hozta a 30 év alatt a legtöbb eredményt. Nagyon nagy a koalíciós teher, de csak ez önmagában nem magyarázat az EP-választás eredményére. A Hídnak az elmúlt három év után van mit önmagával és legfőképp a választóival megbeszélnie. Én úgy gondolom, ha a választók látni fogják, hogy tudatosítjuk, nem voltunk tévedhetetlenek ebben a kormányban, akkor értékelni tudják majd a munkánk egyértelmű eredményeit is.”

Nem igazán van arra példa, hogy egy parlamenti küszöb alá került pártnak sikerüljön visszaverekednie magát a törvényhozásba. Ezért is létfontosságú a jövőre sorra kerülő szlovák parlamenti választás a Híd számára. Arra a kérdésünkre, hogy van-e B-terv, elképzelhető a Híd és az MKP, a két magyar párt közös fellépése vagy inkább a jelenlegi felállás, a külön-külön indulás a valószínűbb, az államtitkár elmondta, nem ennyire egyszerű a helyzet. „Nem kell bizonygatni, hogy számunkra prioritás a szlovákiai magyarság, ám a Híd a teljes szlovákiai társadalmat megszólítani képes, kormányzati tapasztalattal rendelkező párt. Így nagyobb a mozgástere mint az MKP-nak. Kívülről nézve nagyon egyszerűnek tűnik az A terv, ami ha jól értem, a magyarság egy párt általi képviseletét jelenti. Ám ez nem ilyen egyszerű, hiszen a szlovákiai magyarság politikailag hasonlóan tagolt mint a többségi társadalom. Ahogy Magyarország teljes lakosságát sem képviseli egy politikai irányvonal, a szlovákiai magyarsággal sincs ez másképp. Ennek ellenére el tudok képzelni egy ilyen utat, hiszen volt már erre példa. Ezt viszont nagyon megnehezíti és sokak számára őszintétlenné teszi az, ha a médián keresztül üzeni meg az együttműködést szorgalmazó fél, hogy a pártelnököt látni sem akarja, majd pedig Csáky Pál a szlovákiai hírtévében minősíthetetlenül valótlanságokat állít. Először talán otthon kellene elvégezni a házi feladatot, hogy őszinte és jövőbe mutató legyen a vízió. Az emberek, a választók pontosan látják a helyzetet", vélekedett a szlovákiai magyar államtitkár.

A két magyar párt közös fellépése azért is valószínűtlen, mert Csáky Pál, az MKP leköszönő EP-képviselője, korábbi elnöke egyértelműen bejelentette - pártja mindaddig nem tárgyal a Híddal, míg Bugár az elnök. Hozzátette, Bugár Béla és a Most-Híd esetében a "brezsnyevi-csernyenkói effektus" figyelhető meg, ellenállnak annak a szükségszerű generációváltásnak, aminek egyébként a jövőbeli együttműködés alapját kéne képeznie.