Feljelenti Strache-t a volt kancellár, akinek állítólagos orgiáiról pletykált

Publikálás dátuma
2019.06.05. 13:34
Christian Kern, korábbi felvétel
Fotó: JOHN THYS / AFP
A hírhedt ibizai videón a bukott szélsőjobbos politikus arról is pletykált, forrásai kiskorúakkal látták Christian Kernt. A korábbi kancellár szerint ez puszta rágalom.
Christian Kern volt kancellár, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) egykori elnöke rágalmazás miatt feljelentést tett Heinz-Christian Strache lemondott alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnöke ellen, amiért az szerinte hamis állításokat közölt vele kapcsolatban a 2017-ben Ibizán készült, botrányt kiváltó videofelvételen - adta hírül az osztrák sajtó szerdán. 
Strache a 2017-ben Ibizán rejtett kamerával készült, kormányválságot kirobbantó videofelvételen többek között arról is beszél, hogy
egy informátora szerint Kern Afrikában állítólag kiskorúakkal folytatott szexuális kapcsolatot. Kern visszautasította a vádat, és rágalmazás miatt feljelentést tett.

Strache nem élvez büntetőjogi mentességet, noha 2017-ben, amikor a botrányos videofelvétel készült, még parlamenti képviselő volt. Minthogy már nem rendelkezik képviselői mandátummal, számolnia kell a jogi következményekkel - írta az osztrák sajtó. Ugyanakkor Strache maga is tett több feljelentést azok ellen, akik a videó előállításában, terjesztésében és nyilvánosságra hozatalában részt vettek. Így többek között a felvételt elsőként nyilvánosságra hozó lapokat, a német Spiegelt és Süddeutsche Zeitungot is beperelte. A feljelentés szövegében konkrét személyeket is megjelölt, akik ellen nyomozás is indult.
Anne Leiding müncheni főügyész arról tájékoztatott, hogy az ügy jogi vizsgálata folyamatban van. Johann Pauer, Strache ügyvédje megerősítette, hogy a müncheni és a hamburgi ügyészségen a személyiségi jogok, köztük a képfelvételek közzétételével a magánszféra megsértése, megfélemlítés és rágalmazás gyanúja miatt tettek feljelentést. Az ügyvéd szerint a jogi eljárások célja többek között az is, hogy felderítsék: kik és miért vettek részt a videó elkészítésében, terjesztésében és nyilvánosságra hozatalában.
A felvételen a szabadságpárti politikus két éve a spanyolországi Ibiza szigetén a 2017-es választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba egy, állítása szerint ausztriai befektetésre készülő, magát dúsgazdagnak valló orosz nőnek.

Webert választották a Néppárt frakcióvezetőjének

Publikálás dátuma
2019.06.05. 12:38

Fotó: SVEN HOPPE / AFP
Az egyetlen jelöltként induló bajor politikus 156 voksot kapott.
A várakozásoknak megfelelően újra a német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát, Manfred Webert választották meg az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőjének szerdán Brüsszelben. Az MTI összefoglalója szerint az egyetlen jelöltként induló bajor politikus, aki 2014 óta vezeti a néppárti képviselőcsoportot az Európai Parlamentben, 156 voksot kapott az EPP alakuló frakcióülésén, további négy szavazat érvénytelen volt. Manfred Weber volt a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád listavezetője a május végi európai parlamenti (EP-) választáson, amelyet az EPP nyert meg, így a 46 éves politikus egyúttal az Európai Bizottság elnöki tisztségének is várományosa, azonban az még közel sem biztos, hogy ő is fogja elnyerni a posztot. A képviselők tíz frakcióvezető-helyettest is választottak: a francia Arnaud Danjeant, a spanyol Esteban González Ponst, a holland Esther de Langét, a román Siegfried Muresant, az ír Mairead McGuinnesst, a lengyel Ewa Kopaczot, a bolgár Andrej Kovacsevet, a görög Evangelosz Meimarakiszt, a portugál Paulo Rangelt, valamint a horvát Dubravka Suicát.
Weber először a Twitteren nyilvánított köszönetet nyilvánosan, és ezen üzenetében leszögezte, hogy a frakció minden korábbinál egységesebb és eltökéltebb abban, hogy egy jobb Európáért küzdjön. A néppártiak a szerdai szavazással az EP parlamenti frakciói közül elsőként alakultak meg. Az 1972-es születésű, mérnök végzettségű Weber 15 éve tagja az Európai Parlamentnek, 2014 óta vezeti a néppárti képviselőcsoportot. Az EPP frakciója – amelyhez a Fidesz-KDNP képviselői is tartoznak – az új összetételű Európai Parlamentben is a legtöbb mandátumot tudhatja majd magáénak, noha előnye csökkent a többi csoporttal szemben. A mandátumok elosztását illetően a végeredmény hivatalos kihirdetése még nem történt meg.
Kedden, néhány óra leforgása alatt többször is véleményt változtattak az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakciójának vezetői arról, hogy a Fidesz képviselői betölthetnek-e pozíciókat a politikai csoportban. Erről itt írtunk bővebben. Korábban többször beszámoltunk arról: a felszínen harcos, de alapvetően az EP-kampánynak szóló retorika ellenére a Fidesz folyamatosan tartotta a kapcsolatot az elmúlt időszakban is az EPP vezetésével, Trócsányi László listavezető több ízben is találkozott Michel Barnier-vel. És arról is van információnk, hogy egy fontos kormányzati pozíciót betöltő fideszes politikus legalább egy ízben tárgyalt a CDU képviselőivel a párt tagságáról – igaz, ő akkor, három héttel az EP-választások előtt azt mondta lapunknak, hogy „nagyon nagy változásoknak kellene bekövetkezniük”, hogy a magyar kormánypárt az EPP-ben maradjon. Csakhogy ezután bukott Orbán egyik fő potenciális szövetségese, Heinz-Christian Strache, az osztrák szabadságpárt elnöke a kiszivárgott ibizai videó miatt, és ezután derült ki, hogy az EP-választáson nemhogy nem tudtak áttörni a „bevándorlásellenes erők”, de egyenesen nehézségekbe ütközhet az is, hogy egy kellő befolyással bíró frakciót hozzanak létre. Ezt követően érezhetően a nyilvánosságban is megerősödtek azok az üzenetek a Fidesz vezetői részéről, hogy mégis csak az EPP-ben van a párt helye. Orbán Viktor mindenesetre már pénteken ízelítőt kaphat abból, milyen úgy tagnak lenni az EPP-ben, hogy valójában semmilyen beleszólása nincs a párt ügyeibe. A Politico brüsszeli lap ugyanis azt írta, péntek este informális vacsorára ülnek össze a három legnagyobb frakció, a Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok képviselői, hogy az Európai Bizottság leendő elnökéről és a többi uniós csúcsposztról egyeztessenek. A Néppártot a horvát Andrej Plenkovic és a lett Krisjanis Karins képviseli, két olyan ország vezetője, amely a Fideszhez képest töredéknyi képviselőt küldhet az EPP-be. Vagyis Orbán Viktornak nagyon jó esélyei lettek volna a delegáció tagjává válni – ha nem lenne felfüggesztve a Fidesz. 
Szerző
Frissítve: 2019.06.05. 14:04

Győzelem előtt a bevándorlásellenes szocdemek

Publikálás dátuma
2019.06.05. 10:30

Fotó: LISELOTTE SABROE / AFP
A korábbi évekhez képest jó időszak a mostani az európai szocialisták, illetve szociáldemokraták szempontjából, hiszen Finnország és Spanyolország után Dániában is a baloldal győzelme várható a mai parlamenti választáson.
A párt elnöke, Mette Frederiksen a legesélyesebb arra, hogy megalakítsa a következő kormányt. Jóllehet ízig-vérig szociáldemokrata, jócskán érték bírálatok a baloldalról is, mondván: túlzottan jobbra vitte a pártot, és bevándorlásellenes húrokat penget. Gazdasági szempontból viszont inkább baloldali. Dániában az elmúlt évben a még hivatalban lévő jobboldali kormány rendkívül kemény menekültellenes törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy a bevándorlókat megfosszák ékszereiktől, és betiltja a fejkendő viselését. A törvény alapján kitoloncolási központot hoznak létre a bűncselekményt elkövetett menekültek számára, korlátozzák a családegyesítést, és csak ideiglenes lakhatási engedélyt adnak ki. A törvénynek nagy szerepe van abban, hogy a szociáldemokraták is bekeményítettek a bevándorlásellenességet illetően, és e tekintetben semmivel sem liberálisabbak a jelenlegi kabinetnél. Egyebek mellett maximalizálnák a bevándorlók számát, illetve kiutasítanák a menedékkérők egy részét. Azt követelik továbbá, hogy a menekültek heti 37 órát dolgozzanak, csak ennek fejében kaphatnak bizonyos szociális juttatásokat. Nem volt túl jó üzenete annak sem, hogy Frederiksen több közös interjút is adott a jobboldali radikális Dán Néppárt (DPP) vezetőjével, Kristian Thulesen Dahllal, ami azt sugallja, hogy akár koalíciós partnerként is számításba veheti. Ez némi aggodalmat keltett a szociáldemokraták potenciális koalíciós partnereinél. A szociáldemokrata menekültpolitika ily mértékű változása nyilvánvaló taktika a pártvezetés részéről. A párt által tavaly ősszel készített belső felmérés szerint ugyanis szavazóinak 37 százaléka találta túl visszafogottnak a szociáldemokraták menekültügyi programját. Maga Mette Frederiksen azzal indokolta a váltást, hogy korábban nem mérték fel kellőképpen a bevándorlás következményeit. A társadalom jobbratolódásának egy előnye van: 2015 óta jelentősen csökkent a Dán Néppárt támogatottsága. Az akkori parlamenti választáson még 21 százalékot szerzett, most azonban mintegy tíz százalékra számíthat. A felmérések szerint a szociáldemokraták 9-12 százalékponttal vezetnek a liberális Venstre előtt, s ahogy közeledett a választás időpontja, úgy nőtt az előny. Nem mindegy, hogy ez mekkora, lesz, hiszen a legutóbbi 2015-ös választáson szintén a szociáldemokraták szerezték meg a legtöbb mandátumot, ám végül jobbközép kormány alakulhatott a Venstre elnöke, Lars-Lokke Rasmussen irányításával, s a jobboldali populista Dán Néppárt külső támogatásával. Most azonban a szociáldemokraták minden bizonnyal többséget szereznek majd potenciális koalíciós partnereikkel, s a DPP támogatására sem lesznek rászorulva. Akad azonban olyan elképzelés is, amely szerint Frederiksen kisebbségi kormányt alakít, amely az egyes törvények elfogadásánál hol a Dán Néppárt, hol a baloldali pártok támogatását keresi. A szociáldemokraták kampányrendezvényei rendhagyóak voltak, a fiatalosság jellemezte. Frederiksen fellépései, beszédei előtt heavy metal zene szólt. A politikus kormányzati tapasztalattal is rendelkezik, 2011-től három éven át munkaügyi, majd egy évig igazságügyi miniszterként szolgált.

A pártok támogatottsága

Szociáldemokraták 28,5-29,7 Dán Néppárt 8,5-11,1 Venstre 17,7-20,9 Vörös-Zöld Szövetség 8,3-9,5 Dán Szociálliberális Párt 8,4-8,8 Szocialista Néppárt 6,7-8,7 Konzervatív Néppárt 4,6-5,4

Frissítve: 2019.06.05. 10:31