Nem őszinte, sőt erőltetett Mona Lisa mosolya, de feltehetően nem véletlenül

Publikálás dátuma
2019.06.05. 15:53

Fotó: J-M EMPORTES / AFP
"Erőltetett" a mosolya Leonardo da Vinci híres Mona Lisájának - állapította meg három idegkutató, akik szerint a reneszánsz polihisztor szándékosan festhette meg ilyennek modellje arckifejezését. Ennek okát azonban továbbra sem tudni, így a mosolya még rejtélyesebb.
A Londoni Egyetem Szent György orvosi karán dolgozó Lucia Ricciardi és két kollégája, Luca Marsili (Cincinnati Egyetem) és Matteo Bologna (La Sapienza Egyetem) első lépésben egy függőleges vonallal megfelezték Mona Lisa száját és a két oldalt tükrözték, így kétféle szájat kaptak - írja a Medicalxpress.com. Az így kapott kétféle mosolyt ábrázoló két képet megmutatták a kutatás 42 résztvevőjének, akiknek saját benyomásuk alapján kellett értékelniük az arckifejezéseket. A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy a száj bal felét tükröző képen a mosoly boldognak, míg a száj jobb felét megkettőző képen kevésbé kifejezőnek, leginkább semlegesnek vagy szomorúnak tűnik. Ezek alapján a kutatók arra jutottak, hogy Mona Lisa mosolya aszimmetrikus.
"A legszélesebb körben elfogadott neuropszichológiai elméletek szerint ha egy mosoly aszimmetrikus, akkor általában nem őszinte. Ezzel szemben a spontán, úgynevezett Duchenne-mosoly szimmetrikus. Ilyenkor az arcvonalak is megemelkednek, ami Mona Lisa arcáról nem mondható el" - magyarázta Ricciardi.
Közelmúltbeli kutatások eredményei továbbá azt sugallták, hogy az aszimmetrikus mosoly a kétszínűség vagy a hazugság jele is lehet.
"Természetesen tudjuk, hogy ha az ember órákon át modellt ül egy képhez, az erőltetett arckifejezéshez vezet"

- jegyezte meg a szakember.

Hozzátette: "ugyanakkor azt is tudjuk, hogy Leonardo mestere volt a sfumato technikának, az arckifejezések megelevenítéséhez használt árnyékolásnak. Vagyis szándékosan emelte meg a modell szájának bal sarkát, mintha mosolyt akarna festeni, miközben tudnia kellett, hogy ha mindkét oldalon felfelé kanyarítja az ajkat és ráncokat fest a szemekhez, akkor őszinte mosolyt kap".
Ricciardi szerint Da Vinci már több száz évvel azelőtt tisztában volt mindezzel, hogy Guillaume Duchenne francia származású kutatóorvos az 1800-as években publikálta munkáját. 
"Ezért feltételezzük, hogy ez a mosoly szándékosan lett aszimmetrikus. Azt viszont továbbra sem tudjuk, hogy a mester miért festette ilyennek, vagyis Mona Lisa mosolya még rejtélyesebb számunkra, mint eddig volt"

- jegyezte meg a kutató.

Szerző
Témák
Mona Lisa mosoly

A legteljesebb opálosodott dinoszaurusz-csontvázára bukkantak Ausztráliában

Publikálás dátuma
2019.06.05. 13:05

Fotó: JAMES KUETHER
Először tárták fel egy dinoszauruszcsapat maradványait Ausztráliában. A négy egyed fosszíliái ráadásul egy eddig ismeretlen fajhoz tartoznak – derült ki kedden.
Az Új-Dél-Wales állam északnyugati részén lévő Lightning Ridge területén talált maradványok új fajt képviselnek, amely a Fostoria dhimbangunmal nevet kapta. A név Robert Fosternek, a leleteket az 1980-as években megtaláló opálbányásznak és a megtalálási helyen élő őslakos népnek állít emléket. Lightning Ridge egy működő opálbánya, itt találták Ausztrália legjelentősebb dinoszauruszmaradványait és a világ több opálosodott fosszíliáját.
Phil Bell, a New England-i Egyetem kutatója szerint a csoport egyik egyede kiemelt jelentőségű. 
„Ez a világ legteljesebb opálosodott dinoszaurusz-csontváza. Egy felnőtt egyedhez tartozó mintegy 60 opálosodott csontot találtunk. Az opálossá vált kövületek nagyon ritkák a világon, lényegében az összes Ausztráliában van”

– mondta.

Az opál többnyire ékszerek drágaköveként ismert és tisztán kivehető szivárványszínei miatt különösen kedvelik. A Lightning Ridge-ben talált opálosodott fosszíliák színe azonban sokkal tompább. A szakértő kifejtette: az opál a szilícium-oxid vagy kova ásványa, a nagy vulkáni szigetlánc homokjából származik, amely Ausztrália keleti partvonala mentén húzódott 100 millió éve.
Ebben az időszakban élt a Földön a kétlábú, növényevő Fostoria dhimbangunmal, amely azért mozgott hordában, mert így védte meg magát a ragadozóktól. A fosszíliákat az a Lightning Ridge-i Ausztrál Opálközpontban állítják ki.
Szerző

A fehér hús is ugyanannyira emeli a koleszterinszintet, mint a vörös

Publikálás dátuma
2019.06.05. 11:57

Fotó: Andreas Franke / AFP
Azonos hatással van a vér koleszterinszintjére a vörös és a fehér hús fogyasztása amerikai kutatók új tanulmánya szerint.
A kutatókat is meglepte a Kaliforniai Egyetem Gyermekkórházának Oaklandi Kutatóintézete (CHORI) vezetésével készült kutatás eredménye, amely szerint mind a vörös, mind a fehér hús nagy mennyiségű fogyasztása magasabb koleszterinszintet eredményez, mint a hasonló mennyiségű növényi fehérje fogyasztása. Ez a hatás független volt attól, hogy az étrend tartalmazott-e nagy mennyiségben telített zsírokat vagy nem.
„Amikor ezt a tanulmányt terveztük, azt vártuk, hogy a vörös hús jóval károsabb hatással lesz a koleszterinszintre, mint a fehér, és meglepődtünk, amikor nem ez derült ki. Hatásuk a koleszterinre azonos, ha a telített zsírszintek azonosak” – mondta Ronald Krauss professzor, az American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban közzétett tanulmány egyik szerzője, a CHORI Ateroszklerózis (az artériafal megkeményedéséből adódó érelmeszesedés) Kutatóközpontjának igazgatója. A tanulmányozott húsok között nem volt feldolgozott hús – például virsli vagy császárszalonna –, legelőn tartott szarvasmarha húsa, sem pedig hal – tette hozzá.
A tanulmány eredménye azt jelzi, hogy az eddig véltnél 
hasznosabb a húsfogyasztás korlátozása a koleszterinszint csökkentése érdekében.

A növényi fehérjék a legegészségesebbek a koleszterint tekintve – derítették ki a kutatók.
A vöröshús-fogyasztást az elmúlt években kapcsolatban hozták a szív- és érrendszeri betegségek növekvő kockázatával. Az amerikai kormány étrendi ajánlásaiban a baromfifogyasztás növelése szerepel egészségesebb alternatívaként.
Egészen eddig nem volt azonban átfogó összehasonlítás a vörös, a fehér hús és a nem hústermékekből származó fehérjék hatásáról a koleszterinszintre. A nem hús eredetű fehérjék, a zöldségekből, tejtermékekből és hüvelyesekből származó fehérjék bizonyultak a legelőnyösebbnek a koleszterint illetően – magyarázta Krauss.
Szerző