Egymástól rabolják az orvosokat a sürgősségik

Publikálás dátuma
2019.06.06. 06:00

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A kormány szerint rendbe tették a sürgősségi ellátást, ehhez képest a szaktárca a gondok miatt hívta egyeztetésre a négy nagy centrum vezetőit május közepén.
Noha a kormányzati kommunikáció szerint az átalakításokkal megoldották a sürgősségi ellátást, több kórházigazgató ma is úgy látja: bármelyik pillanatban „beomolhat náluk a rendszer.” Egy vezető azt jelezte: a nyáron bedőlhet a fővárosi sürgősségi ellátás, elég, ha néhányan megbetegszenek a szabadságolások idején. Továbbra sincs ugyanis elég orvos a biztonságos működéshez. Tavaly például hiába emelték a Honvédkórház sürgősségijén a műszakokban az orvosi béreket tízezer forintra, a váltásvezetőkét pedig 13 ezerre, azóta mégis többen elmentek olyan intézménybe, ahol még többet kaptak. A bérverseny ráadásul csak tetézi a feszültségeket: a közfinanszírozásból nem futja extra fizetésekre, így ott, ahol azt mégis megadják, jelentősen nő az adósság. Ahol viszont nem adják meg a többletet, ott nem marad elég orvos, nem tudják vállalni a sürgősségi ügyeletet. A baj akkora, hogy május második hetében egyeztetésre hívták a szakminisztériumba a négy nagy – a Merényi, a Péterfy, a Szent János, és a Honvéd Kórház – sürgősségi centrumainak vezetőit. A Honvédkórház ugyanis bejelentette, hogy nyáron három hétre leállítaná a politraumatizált sérültek ellátását, mert egyszerűen nincs elég orvosuk – pedig éppen itt a legmagasabbak a sürgősségi orvosbérek. Az országos tisztifőorvos részvételével tartott megbeszélés végül azzal zárult, hogy a Honvédkórház nem állhat le, ezért egy meghatározott rendben, négynaponként váltják egymást az intézmények az ügyeletben. Az egyeztetés után alig néhány nappal – mint arról beszámoltunk – újabb válság jelei mutatkoztak. A főváros négy sürgősségi centrumából szombatról vasárnapra csak egy fogadott súlyos, sokszorosan sérült beteget. A Honvéd sürgősségijéről ugyanis egyidejűleg több orvos is beteget jelentett. A többi centrum se bírta a terhelést, ezért újabb két kórház jelezte, politraumatizált sérületeket ők sem fogadnak, mert elég orvosuk és kellő számú műtéti teamjük sincs.
E botrány előtt a Péterfy baleseti intézetének traumatológusai jelezték: legalább annyi óradíjat szeretnének maguknak, mint amennyit az aneszteziológusok kapnak. Szerintük ugyanis elfogadhatatlan, hogy miközben ugyanazokat a betegeket látják el, az aneszteziológus jóval pénzt többet kapnak. Azt is egyértelművé tették: ha nem érnek célt, akkor nem vállalnak önkéntes túlmunkát a kórházban. Úgy tudjuk: ebben az ügyben még tartanak a Péterfyben a bértárgyalások. Ha a menedzsment teljesítené a baleseti sebészek kérését, akkor havonta 16 millió forinttal nőne az intézmény adóssága. Ám egyelőre ennél kisebb kötelezettségvállalásra sincs lehetősége a menedzsmentnek, az intézmény pénzügyeit jó ideje a kincstári biztos intézi. A hiányszakmákban egyre gyakoribb a helyi csoportos és lendületes bérkövetelés, különösen az olyan hiányszakmákban mint például a traumatológusoké, aneszteziológusoké, ha pedig valamelyik kórházi vezető nem enged, könnyen lehet, hogy másnap továbbállnak a szakemberei. Már van olyan kis kórház, amely egyetlen nyolc órás ügyeletért hajlandó akár 150 ezer forintot is fizetni traumatológusnak, a külsős, vállalkozási formában kisegítő aneszteziológus teamek pedig évek óta 50-60 ezer forintos vállalkozási díjért vállnak be egy-egy műszakot.
– Ahhoz, hogy rendeződjenek a viszonyok, legalább nettó egy-másfél milliós szakorvosi béreket kellene adni

- állította egy forrásunk. Szerinte, ha ezt megkapnák a sürgősségi szakorvosok és baleseti sebészek, akkor ugyanezt az összeget oda kellene adni a többi szakmának is. Az ugyanis nehezen magyarázható, hogy a belgyógyász, vagy a tüdőgyógyász munkája miért érne kevesebbet. Miután a sürgősségi orvosoknak és a traumatológusoknak is körülbelül 8-10 százaléka már ma is megkapja a munkahelyén a nettó egy-más félmilliós fizetést, a kalkulációk szerint az orvosbérek rendezéséhez még legalább 150 milliárd forintnyi többletet kellene biztosítani.  A becslést végző gazdasági szakember hozzátette, hogy akkor még senki nem beszélt az ápolók és az egészségügy gazdasági, műszaki területein dolgozók jövedelmi pozícióinak a rendezéséről. Ezeken a területeken is legalább újabb 100 milliárdra lenne szükség. Az érdekvédők már idén júliustól a szakdolgozóknak minimálisan 25 százalékos, míg a gazdasági-műszakiak esetében 22 százalékos béremelést tartanának elégségesnek.
Szerző

MTA: alapvető értékeket semmisít meg Palkovicsék törvényjavaslata

Publikálás dátuma
2019.06.05. 21:46
"Menet a tudományért" elnevezésű demonstráció Budapesten 2019. március 21-én
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Arra kérik a képviselőket, hogy fontolják meg az érveiket és észrevételeiket.
Az Akadémia nem látja biztosítottnak a tudomány szabadságát az új törvényjavaslatok alapján, és továbbra sem kapott indoklást kutatóhálózatának elvételére - közölte az MTA, miután az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) benyújtotta a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának leválasztását célzó törvényjavaslatot. Ez alapvetően változtatná meg a hazai kutatás-fejlesztés és a Magyar Tudományos Akadémia működését. Az MTA most arra hívja fel az országgyűlési képviselőket, hogy fontolják meg az MTA-nak a törvényjavaslatokkal kapcsolatos észrevételeit. Ha a törvényjavaslatokat jelenlegi formájukban fogadnák el, az MTA szerint 
sérül a tudományos kutatás szabadsága, és Magyarország számára alapvető értékek veszhetnek el.

Az MTA elvárja, hogy az ország egyik legrégebbi és legnagyobb közmegbecsülésnek örvendő intézményéhez méltó módon tárgyaljanak vele - szögezi le a közlemény. 
Az MTA a legfontosabb pontokban összehasonlította saját javaslatait és a törvénytervezetet. 1. A törvényjavaslat elvenné az MTA-tól az akadémiai kutatóhálózatot Az MTA továbbra is tiltakozik ez ellen, és semmilyen érv nem hangzott el arra vonatkozólag, hogy miért kellene a kutatóhálózatot elcsatolni. Ezzel szemben számos nyomós érv szól az Akadémia köztestületének és kutatóhálózatának együtt tartása mellett, így például z elcsatolás igen sok jogi és szervezeti problémát vet fel,továbbá alkotmányossági aggály, hogy az MMA és MTA jogi szabályozása ilyen módon elkülönülne.  2. A kutatóhálózat új irányítási rendszere  Az új irányítási rendszerre, főként a kutatóhálózat Irányító Testületének (IT) működésére vonatkozó javaslat az MTA és az ITM közötti stratégiai tárgyalások konszenzusos eredményein alapul. A javaslatnak több fontos eleme azonban nem épült be a törvényjavaslatba. Az MTA elengedhetetlennek tartja az önkormányzatiság elvének érvényesülését a kutatóhálózat közvetlen képviselete útján; az arányosság elvét az IT összetétele alapján (az IT tagjainak 1/3-át a Kormány, 1/3-át az MTA delegálja, 1/3-át pedig a kutatóintézet-hálózat adja). A törvényjavaslat ezzel szemben nem jeleníti meg a kutatóhálózat képviseletét. Az MTA ugyancsak elengedhetetlennek tartja, hogy az Irányító Testület 2/3-os többséggel döntsön a legfontosabb kérdésekben, de a törvénytervezet 7 támogató szavazatot ír elő az IT 13 tagjától.  3. Alapfinanszírozás A törvénytervezetbe bekerült a következő mondat: „A költségvetési fejezeten belül forrást szükséges biztosítani a kutatóhálózat intézményfenntartásához”. Az MTA véleménye szerint az intézményfenntartás elemeit tételesen szükséges rögzíteni, és annak az üzemeltetésen túl ki kell terjednie a kutatóhálózat dinamikus változása mellett is változatlan kutatói törzsgárda és a kutatást támogató munkatársak bérére is. Az MTA számtalanszor leszögezte: egy alapkutatási hálózatnál szükség van alapfinanszírozásra. Ez minden hasonló európai hálózat esetben így van, ez biztosítja például a vezető kutatók jelenlétét, a pályázatokon való részvételt, hosszabb távú, új témák kutatásának elindítását. 4. Az MTA vagyona A törvénytervezetbe a következő mondat került: „Eltérő megállapodás hiányában a 2. melléklet szerinti központi költségvetési szervek elhelyezését, valamint a kutatóintézeti hálózat működtetését szolgáló, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és ezen kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemeknek ingyenes használatba bocsátását – a 42/B. § (5) bekezdésének megfelelően – a Magyar Tudományos Akadémia biztosítja.” Az MTA ingó és ingatlan vagyonát mindenkor a tudomány szolgálatába állította, és állítja ma is. Az MTA tiltakozik azonban tulajdonosi jogának ellentételezés nélküli korlátozása ellen. Az MTA szerint ez az Alaptörvénybe ütközik.  
Szerző
Témák
MTA
Frissítve: 2019.06.05. 21:59

Köves Slomó nagyon mást tud Schmidt Máriáról és a Sorsok Házáról, mint Gulyás Gergely

Publikálás dátuma
2019.06.05. 21:17

Fotó: Népszava
Az EMIH vezető rabbija szerint igenis van a kormány által jóváhagyott koncepció a Sorsok Házáról, és ennek kidolgozásában semmilyen módon nem vett részt Schmidt Mária.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter – ahogyan arról kora este a távirati iroda nyomán beszámoltunk – nem hagyta szó nélkül Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija nyilatkozatait. Köves Slomó a Jerusalem Postnak korábbi hírünket megerősítve azt mondta ugyanis, hogy Schmidt Mária már nincs benne a Sorsok Háza projektben. A Klubrádióban nemrég arról is beszélt, hogy a józsefvárosi emlékközpont új koncepcióját már jóváhagyta a kormány. Gulyás Gergely viszont most azt mondta: a Sorsok Háza múzeum végleges koncepciójáról a kormány fog dönteni, és ennek kialakításában a kabinet továbbra is számít mindkét közreműködő szervezetre, azaz Schmidt Mária alapítványára és az EMIH-re. A miniszter szerint a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) ülésén csak a koncepció tervezetét mutatták be. Köves Slomót arra kértük, reagáljon a miniszter állításaira. A vezető rabbi közölte: az elmúlt hat hónapban nemzetközi és hazai szakértők bevonásával kidolgozott új koncepció és víziós dokumentum kidolgozásában „Schmidt Mária vagy kollégái még csak konzultációs szinten sem vettek részt”. Hangsúlyozta, hogy a „koncepció a magyar kormány jóváhagyását bírja”. Kedden az IHRA luxembourgi közgyűlése előtt a magyar delegáció felkérésére „prezentáltuk az új víziót” – folytatta Köves Slomó. Tájékoztatása szerin a koncepció alapvetéseit az IHRA szakértői nyitottsággal és az együttműködésre készen fogadták. A delegáció és az ügyvezető luxembourgi elnökség megállapodása szerint az IHRA konzultációs szinten továbbra is figyelemmel kíséri a koncepció fejlesztését. „Az EMIH elkötelezett a kiállítás és oktatási program kidolgozásának folyamatát a lehető legnagyobb inkluzivitással és transzparenciával végezni, ennek érdekében a koncepciót hamarosan a tágabb nyilvánossággal is ismertetni fogjuk” – ígérte Köves Slomó. A rabbi szerint nem csak a zsidó közösség, hanem az egész magyar társadalom egészének elemi érdeke, hogy „a méltatlan személyi kérdések helyett, a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiájával saját magunk és történelmünk őszinte megismerésének jegyében méltó módon tudjunk foglalkozni”. Köves Slomó fontosnak nevezte, hogy ezt a folyamatot a „magyar kormány támogató hozzáállása segíti”.  
Szerző