Egymástól rabolják az orvosokat a sürgősségik

A kormány szerint rendbe tették a sürgősségi ellátást, ehhez képest a szaktárca a gondok miatt hívta egyeztetésre a négy nagy centrum vezetőit május közepén.

Noha a kormányzati kommunikáció szerint az átalakításokkal megoldották a sürgősségi ellátást, több kórházigazgató ma is úgy látja: bármelyik pillanatban „beomolhat náluk a rendszer.” Egy vezető azt jelezte: a nyáron bedőlhet a fővárosi sürgősségi ellátás, elég, ha néhányan megbetegszenek a szabadságolások idején. Továbbra sincs ugyanis elég orvos a biztonságos működéshez. Tavaly például hiába emelték a Honvédkórház sürgősségijén a műszakokban az orvosi béreket tízezer forintra, a váltásvezetőkét pedig 13 ezerre, azóta mégis többen elmentek olyan intézménybe, ahol még többet kaptak.

A bérverseny ráadásul csak tetézi a feszültségeket: a közfinanszírozásból nem futja extra fizetésekre, így ott, ahol azt mégis megadják, jelentősen nő az adósság. Ahol viszont nem adják meg a többletet, ott nem marad elég orvos, nem tudják vállalni a sürgősségi ügyeletet.

A baj akkora, hogy május második hetében egyeztetésre hívták a szakminisztériumba a négy nagy – a Merényi, a Péterfy, a Szent János, és a Honvéd Kórház – sürgősségi centrumainak vezetőit. A Honvédkórház ugyanis bejelentette, hogy nyáron három hétre leállítaná a politraumatizált sérültek ellátását, mert egyszerűen nincs elég orvosuk – pedig éppen itt a legmagasabbak a sürgősségi orvosbérek. Az országos tisztifőorvos részvételével tartott megbeszélés végül azzal zárult, hogy a Honvédkórház nem állhat le, ezért egy meghatározott rendben, négynaponként váltják egymást az intézmények az ügyeletben.

Az egyeztetés után alig néhány nappal – mint arról beszámoltunk – újabb válság jelei mutatkoztak. A főváros négy sürgősségi centrumából szombatról vasárnapra csak egy fogadott súlyos, sokszorosan sérült beteget. A Honvéd sürgősségijéről ugyanis egyidejűleg több orvos is beteget jelentett. A többi centrum se bírta a terhelést, ezért újabb két kórház jelezte, politraumatizált sérületeket ők sem fogadnak, mert elég orvosuk és kellő számú műtéti teamjük sincs.

E botrány előtt a Péterfy baleseti intézetének traumatológusai jelezték: legalább annyi óradíjat szeretnének maguknak, mint amennyit az aneszteziológusok kapnak. Szerintük ugyanis elfogadhatatlan, hogy miközben ugyanazokat a betegeket látják el, az aneszteziológus jóval pénzt többet kapnak. Azt is egyértelművé tették: ha nem érnek célt, akkor nem vállalnak önkéntes túlmunkát a kórházban. Úgy tudjuk: ebben az ügyben még tartanak a Péterfyben a bértárgyalások. Ha a menedzsment teljesítené a baleseti sebészek kérését, akkor havonta 16 millió forinttal nőne az intézmény adóssága. Ám egyelőre ennél kisebb kötelezettségvállalásra sincs lehetősége a menedzsmentnek, az intézmény pénzügyeit jó ideje a kincstári biztos intézi.

A hiányszakmákban egyre gyakoribb a helyi csoportos és lendületes bérkövetelés, különösen az olyan hiányszakmákban mint például a traumatológusoké, aneszteziológusoké, ha pedig valamelyik kórházi vezető nem enged, könnyen lehet, hogy másnap továbbállnak a szakemberei. Már van olyan kis kórház, amely egyetlen nyolc órás ügyeletért hajlandó akár 150 ezer forintot is fizetni traumatológusnak, a külsős, vállalkozási formában kisegítő aneszteziológus teamek pedig évek óta 50-60 ezer forintos vállalkozási díjért vállnak be egy-egy műszakot.

- állította egy forrásunk. Szerinte, ha ezt megkapnák a sürgősségi szakorvosok és baleseti sebészek, akkor ugyanezt az összeget oda kellene adni a többi szakmának is. Az ugyanis nehezen magyarázható, hogy a belgyógyász, vagy a tüdőgyógyász munkája miért érne kevesebbet. Miután a sürgősségi orvosoknak és a traumatológusoknak is körülbelül 8-10 százaléka már ma is megkapja a munkahelyén a nettó egy-más félmilliós fizetést, a kalkulációk szerint az orvosbérek rendezéséhez még legalább 150 milliárd forintnyi többletet kellene biztosítani.

A becslést végző gazdasági szakember hozzátette, hogy akkor még senki nem beszélt az ápolók és az egészségügy gazdasági, műszaki területein dolgozók jövedelmi pozícióinak a rendezéséről. Ezeken a területeken is legalább újabb 100 milliárdra lenne szükség. Az érdekvédők már idén júliustól a szakdolgozóknak minimálisan 25 százalékos, míg a gazdasági-műszakiak esetében 22 százalékos béremelést tartanának elégségesnek.