Kőkemény kritikát kapott Magyarország ajánlásokba csomagolva

Publikálás dátuma
2019.06.05. 19:36
A költségvetés felpántlikázva
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Súlyos egyensúlytalanságról, igazságtalanságról ír az Európai Bizottság a Magyarországnak szóló gazdaságpolitikai ajánlásban.
Az Európai Bizottság tegnap négy pontban foglalta össze a Magyarországnak szóló, egy-másfél év alatt megoldandó, összesen 20 gazdaságpolitikai ajánlását, amelyek többsége inkább visszatérő bírálat az ország vezetésével szemben. Ezek legfontosabbika, hogy a kormánynak sürgős intézkedéseket kell hoznia a középtávú költségvetési egyensúly biztosítása érdekében. Ez már a második figyelmeztetés azóta, hogy Brüsszel tavaly júniusban eljárást indított a túlköltekező költségvetési politika hosszú távú kedvezőtlen kilátásai miatt. Pierre Moscovici pénzügyi biztos azt mondta: addig kell a kiigazítást végrehajtani, amíg kedvező a gazdasági környezet. Az uniós testület szerint Magyarországnak folytatnia kell a legsérülékenyebb társadalmi rétegek munkaerőpiaci integrációját és javítania szociális ellátó rendszerét, valamint rövidnek tartják a munkanélküli segélyezés időtartamát. A hátrányos helyzetűek, és különösen a romák bevonása a minőségi oktatásba évről-évre visszatérő brüsszeli ajánlás csakúgy, mint a betegellátás színvonalának emelése. A magyar kormánynak többet kell áldoznia a kutatásra és innovációra, az alacsony károsanyag-kibocsátású közlekedés és energiahálózat fejlesztésére, továbbá javítania kell a versenyt a közbeszerzések terén. Nagy hangsúlyt helyeznek a bizottsági ajánlások a korrupció elleni harcra. Ennek keretében erősíteni kell az igazságszolgáltatás függetlenségét, az ügyészi munkát és a hivatalos információkhoz való hozzáférést. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy hatékonyabb szociális párbeszéd kell és átláthatóbb, színvonalasabb döntéshozatal, valamint a döntéseket megelőző megfelelő hatástanulmányok. Emellett egyszerűsíteni kell az adórendszert és hatékonyabban fellépni az adókedvezményekkel operáló multinacionális cégekkel szemben. A szolgáltatások terén javítani szükséges a versenyt és a szabályozói környezetet is. A Magyarországnak és a többi 27 tagállamnak szóló bizottsági ajánlásokról júniusban tárgyalnak az állam- és kormányfők. Az uniós pénzügyminiszterek előreláthatólag júliusi ülésükön ütik rá a pecsétet. 

Orbán és Varga Mihály száguldanak a zsákutcában

Publikálás dátuma
2019.06.05. 19:29

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Míg a pénzügyminiszter a kormány gazdaságpolitikáját védte, az ellenzék zsákutcáról beszélt Varga Mihály meghallgatásán.
A magyar gazdaság ahhoz az autóhoz hasonlítható, amelynek a hátsó ülésen utazó utasa (Orbán Viktor kormányfő), folyamatosan noszogatja gyorsulásra a sofőrt (Varga Mihály pénzügyminiszter), miközben nem veszik észre, hogy zsákutcában haladnak. Így jellemezte a jelenlegi helyzetet Mellár Tamás (Párbeszéd) alelnökként az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol a pénzügyminiszter éves beszámolóját hallgatták meg. Az ellenzéki képviselő erről a Népszavának elmondta, hogy Varga Mihály tisztában van vele, hogy világszerte lassul a gazdaság teljesítménye, de a miniszterelnök továbbra is az évi átlagos 4 százalékos GDP növekedést erőlteti, ami hosszú távon nem lehetséges. Mint jó szakember ezért a maga eszközeivel védekezik. A miniszteri beszámolóból is kiderült, a jövő évi költségvetésben soha nem ismert alacsony mértékűre kívánják lefaragni a kiadásokat, így lehet csak elérni, hogy a GDP arányos éves háztartási hiány teljesüljön. Emellett az ideihez képest hatszorosára emelik fel 2020-ban a költségvetési tartalékot. Mellár Tamás véleménye szerint Magyarország történelmi lehetőséget mulasztott el, amikor rosszul hasznosította az uniós pénzeket, ez az oka annak, hogy a termelékenység alig-alig javult, és továbbra is elmarad a szomszédos országokétól. A közgazdász egyetemi tanár tévesnek tartotta azt a gazdaságpolitikát, amely az adócsökkentésektől várja a hatékonyság javítását. Szél Bernadett (független) kérdésére Varga Mihály elismerte, hogy tárgyalásokat folytatott Moszkvában a Paks-2 atomerőmű beruházásának finanszírozásáról. Elmondása szerint ezen a 30 éves futamidejű 10 milliárd eurós orosz hitelből idén felvett 24,9 millió eurós tétel előtörlesztéséről állapodott meg az finanszírozóval. A képviselőnő arról is érdeklődött a pénzügyi tárca vezetőjétől, hogy miért titkosítják öt esztendőre a nálunk befektető társaságok adatait, amelyeket a céginformációs rendszer sem tartalmaz. Így ezeket kivonják a közösségi ellenőrzés alól, számára is csak pereskedés után, bírói ítélet nyomán szolgáltattak adatokat. Varga Mihály válaszában arra hivatkozott, hogy a titkosításra azért volt szükség, mert egyesek visszaéltek ezekkel az adatokkal, de ezek jellegéről nem beszélt. Nagy port vert fel Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének az a Világgazdaságban megjelent javaslata, hogy a kormányzat tehetne egy ajánlatot a foglalkoztatónak, hogy a következő évek bértárgyalásainál nagyobb bérnövekedésre csak akkor kerülhessen sor, ha a munkabér-átutalás pillanatában a foglalkoztatók egy bizonyos összeget nem követlenül a dolgozóknak fizetnek, hanem a dolgozó megtakarítási számlájára utalnak. Varga Mihály a Gazdasági bizottság ülésén elhatárolódott ettől az ötlettől, úgy érvelt, hogy mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mire költi adózott jövedelmét. Az ÁSZ-elnök tegnapi nyilatkozatában már maga is a pénzügyminiszter álláspontját képviselte.
Szerző
Témák
Varga Mihály
Frissítve: 2019.06.06. 13:07

Kevés az eladó falusi csokos ház

Publikálás dátuma
2019.06.05. 18:11

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Az eladó ingatlanoknak csak néhány százalékára vehető igénybe a falusi csok, ezek zöménél ugyanakkor igencsak elkél a támogatás felújításra, szigetelésre.
Júniusban az Otthontérkép és az Ingatlantájoló adatbázisában található több mint 131 ezer ingatlanból csak 4 875 olyan önálló családi házat hirdettek, amely falusi csokkal érintett településen található – derül ki az Otthontérkép Csoport és a szigeteléssel foglalkozó Knauf Insulation friss kutatásából. A csok miatt ezek iránt jelentősen ugorhat a kereslet. A legtöbb, falusi csokkal is megvásárolható házat Heves, Baranya és Somogy megyében, a legkevesebbet pedig Hajdú-Bihar, Fejér és Pest megyében hirdetik – idézik Halaska N. Gábort, az Otthontérkép Csoport vezető elemzőjét. 
Az elérhető családi házak 25 százaléka 1960 előtt, egyaránt 17-18 százaléka pedig 1960-as, 1970-es és 1980-as években épült. A falusi csok felvételére alkalmas házak átlagos kora 29 év. Ezeknek csak kevesebb mint tizede, mindössze 469 eladósorban lévő ingatlan szigetelt. A kedvező kondíciójú falusi csok révén jelentősen javul a vidéki családiház-állomány energiahatékonysága is. A falusi csok – három gyereknél már tízmilliós – támogatási összegének fele ugyanis csak felújításra, illetve korszerűsítésre fordítható – jegyzi meg Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. Míg az érintett, szigeteletlen családi házak átlagos négyzetméterára 64 ezer, addig a szigetelteké 149 ezer forint. Míg előbbiek átlagára 16,5 millió, addig utóbbiaké 20,4 millió forint. A cúgos házak alapterülete ugyanis duplája a szigeteltekének.
Szerző
Frissítve: 2019.06.06. 10:02