Beállt a "bevándorláspárti" Weber mögé a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.06.06. 06:45

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Fideszes képviselők szavazatával lett frakcióvezető a bajor politikus, akit nemrég még a "bevándorláspárti baloldal túszának" neveztek.
Lezárult a Fidesz EP-képviselőinek jogairól és lehetőségeiről szóló nyilatkozatháború, amikor Manfred Weber szerdán világossá tette: ő maga utasította el az eshetőséget, hogy a magyar tagpárt valamely képviselője a frakció alelnöke legyen. Az Európai Néppárt (EPP) szerdán nagy többséggel újraválasztott frakcióvezetője és vezetőjelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára megerősítette a Népszava értesülését: a Fidesz képviselői nem kaphatnak pozíciókat a politikai csoport irányító testületében. Ezzel pontot tett az elmúlt napokban megjelent és egymásnak ellentmondó néppárti közlésekre, amelyekben egyszer azt állt, hogy a fideszesek előtt minden tisztség nyitva áll, másszor pedig ennek teljes ellentéte. Weber a 179 tagú EPP frakció alakuló ülését követő sajtótájékoztatóján emlékeztetett rá, hogy márciusban a néppárt politikai gyűlésén Joseph Daul pártelnökkel együtt javasolta a Fidesz tagságának a felfüggesztését a pártcsaládból. A döntés azzal jár egyebek között, hogy a párt tagjai nem vehetnek részt a belső párttestületek tevékenységében. Így Orbán Viktor sincs már jelen az EPP-s állam- és kormányfők rendszeres egyeztetésein. Mint a frakcióvezető megjegyezte, a Fidesznek immár korlátozott befolyása van a pártban. "A politikai gyűlésen az én javaslatomra eldöntöttük, hogy a magyar tagpárt nem tölthet be pártpozíciókat." Most a frakcióban is megállapodtunk ezekről az elvekről. Nem választottunk meg alelnöknek fideszes politikust. Bár a delegációjuk jelölhetett volna, de azt mondtam rá: nem. A szabályokat tiszteletben kell tartani” – szögezte le Manfred Weber. A fideszes Szájer József kedden azt állította: azért "döntött úgy, hogy nem indul a néppárti frakció alelnöki posztjáért", mert egy "fajsúlyos bizottsági posztot" szeretne megpályázni. A bajor politikus ugyanakkor megválaszolatlanul hagyta a kérdést, hogy a fideszesek kaphatnak-e tisztségeket parlamenti, illetve szakbizottsági vezető testületekben. Ezekről nem az EPP-s frakció dönt, bár szükség van a támogatására. Sajtótájékoztatóján a frakcióvezető néhány szóban reagált az utóbbi napok magyar kormányzati nyilatkozataira is: "Szeretnék világosan fogalmazni: a Fidesz tagságáról Herman van Rompuy és a ‘bölcsek’ fognak dönteni, nem a magyar hatóságok. Herman van Rompuy fogja meghatározni, hogy a Fidesz a pártunk tagja maradhat-e vagy sem. Remélem, hogy Magyarországon kedvező irányú változások lesznek." A belga kereszténydemokrata politikus vezetésével létrehozott háromtagú néppárti testület előreláthatóan szeptemberre készül el a jelentésével. Manfred Webert a jelenlévő képviselők túlnyomó többségének a szavazatával választották újra az EPP frakcióvezetőjévé. A Fidesz-KDNP delegációja is igennel voksolt annak ellenére, hogy a politikust erőteljesen bírálják. Hidvéghi Balázs friss EP-képviselő ezt azzal magyarázta az Origónak, hogy a frakcióvezetőt automatikusan a legnagyobb néppárti delegáció adja, és ők tiszteletben tartják a szabályt. De Webert továbbra sem támogatják az Európai Bizottság elnökének. Orbán Viktor szerint Weber megsértette a magyar embereket, amikor azt mondta: nem kíván a Fidesz szavazataival nyerni. Varga Judit EU-ügyi államtitkár korábban azt állította a néppárti jelöltről, hogy a “bevándorláspárti baloldal túszává” vált, a Fidesz “megmondó embere”, Bayer Zsolt pedig blogjában "gyáva szarjankónak" titulálta.
Frissítve: 2019.06.06. 10:49

Egymástól rabolják az orvosokat a sürgősségik

Publikálás dátuma
2019.06.06. 06:00

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A kormány szerint rendbe tették a sürgősségi ellátást, ehhez képest a szaktárca a gondok miatt hívta egyeztetésre a négy nagy centrum vezetőit május közepén.
Noha a kormányzati kommunikáció szerint az átalakításokkal megoldották a sürgősségi ellátást, több kórházigazgató ma is úgy látja: bármelyik pillanatban „beomolhat náluk a rendszer.” Egy vezető azt jelezte: a nyáron bedőlhet a fővárosi sürgősségi ellátás, elég, ha néhányan megbetegszenek a szabadságolások idején. Továbbra sincs ugyanis elég orvos a biztonságos működéshez. Tavaly például hiába emelték a Honvédkórház sürgősségijén a műszakokban az orvosi béreket tízezer forintra, a váltásvezetőkét pedig 13 ezerre, azóta mégis többen elmentek olyan intézménybe, ahol még többet kaptak. A bérverseny ráadásul csak tetézi a feszültségeket: a közfinanszírozásból nem futja extra fizetésekre, így ott, ahol azt mégis megadják, jelentősen nő az adósság. Ahol viszont nem adják meg a többletet, ott nem marad elég orvos, nem tudják vállalni a sürgősségi ügyeletet. A baj akkora, hogy május második hetében egyeztetésre hívták a szakminisztériumba a négy nagy – a Merényi, a Péterfy, a Szent János, és a Honvéd Kórház – sürgősségi centrumainak vezetőit. A Honvédkórház ugyanis bejelentette, hogy nyáron három hétre leállítaná a politraumatizált sérültek ellátását, mert egyszerűen nincs elég orvosuk – pedig éppen itt a legmagasabbak a sürgősségi orvosbérek. Az országos tisztifőorvos részvételével tartott megbeszélés végül azzal zárult, hogy a Honvédkórház nem állhat le, ezért egy meghatározott rendben, négynaponként váltják egymást az intézmények az ügyeletben. Az egyeztetés után alig néhány nappal – mint arról beszámoltunk – újabb válság jelei mutatkoztak. A főváros négy sürgősségi centrumából szombatról vasárnapra csak egy fogadott súlyos, sokszorosan sérült beteget. A Honvéd sürgősségijéről ugyanis egyidejűleg több orvos is beteget jelentett. A többi centrum se bírta a terhelést, ezért újabb két kórház jelezte, politraumatizált sérületeket ők sem fogadnak, mert elég orvosuk és kellő számú műtéti teamjük sincs.
E botrány előtt a Péterfy baleseti intézetének traumatológusai jelezték: legalább annyi óradíjat szeretnének maguknak, mint amennyit az aneszteziológusok kapnak. Szerintük ugyanis elfogadhatatlan, hogy miközben ugyanazokat a betegeket látják el, az aneszteziológus jóval pénzt többet kapnak. Azt is egyértelművé tették: ha nem érnek célt, akkor nem vállalnak önkéntes túlmunkát a kórházban. Úgy tudjuk: ebben az ügyben még tartanak a Péterfyben a bértárgyalások. Ha a menedzsment teljesítené a baleseti sebészek kérését, akkor havonta 16 millió forinttal nőne az intézmény adóssága. Ám egyelőre ennél kisebb kötelezettségvállalásra sincs lehetősége a menedzsmentnek, az intézmény pénzügyeit jó ideje a kincstári biztos intézi. A hiányszakmákban egyre gyakoribb a helyi csoportos és lendületes bérkövetelés, különösen az olyan hiányszakmákban mint például a traumatológusoké, aneszteziológusoké, ha pedig valamelyik kórházi vezető nem enged, könnyen lehet, hogy másnap továbbállnak a szakemberei. Már van olyan kis kórház, amely egyetlen nyolc órás ügyeletért hajlandó akár 150 ezer forintot is fizetni traumatológusnak, a külsős, vállalkozási formában kisegítő aneszteziológus teamek pedig évek óta 50-60 ezer forintos vállalkozási díjért vállnak be egy-egy műszakot.
– Ahhoz, hogy rendeződjenek a viszonyok, legalább nettó egy-másfél milliós szakorvosi béreket kellene adni

- állította egy forrásunk. Szerinte, ha ezt megkapnák a sürgősségi szakorvosok és baleseti sebészek, akkor ugyanezt az összeget oda kellene adni a többi szakmának is. Az ugyanis nehezen magyarázható, hogy a belgyógyász, vagy a tüdőgyógyász munkája miért érne kevesebbet. Miután a sürgősségi orvosoknak és a traumatológusoknak is körülbelül 8-10 százaléka már ma is megkapja a munkahelyén a nettó egy-más félmilliós fizetést, a kalkulációk szerint az orvosbérek rendezéséhez még legalább 150 milliárd forintnyi többletet kellene biztosítani.  A becslést végző gazdasági szakember hozzátette, hogy akkor még senki nem beszélt az ápolók és az egészségügy gazdasági, műszaki területein dolgozók jövedelmi pozícióinak a rendezéséről. Ezeken a területeken is legalább újabb 100 milliárdra lenne szükség. Az érdekvédők már idén júliustól a szakdolgozóknak minimálisan 25 százalékos, míg a gazdasági-műszakiak esetében 22 százalékos béremelést tartanának elégségesnek.
Szerző

MTA: alapvető értékeket semmisít meg Palkovicsék törvényjavaslata

Publikálás dátuma
2019.06.05. 21:46
"Menet a tudományért" elnevezésű demonstráció Budapesten 2019. március 21-én
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Arra kérik a képviselőket, hogy fontolják meg az érveiket és észrevételeiket.
Az Akadémia nem látja biztosítottnak a tudomány szabadságát az új törvényjavaslatok alapján, és továbbra sem kapott indoklást kutatóhálózatának elvételére - közölte az MTA, miután az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) benyújtotta a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának leválasztását célzó törvényjavaslatot. Ez alapvetően változtatná meg a hazai kutatás-fejlesztés és a Magyar Tudományos Akadémia működését. Az MTA most arra hívja fel az országgyűlési képviselőket, hogy fontolják meg az MTA-nak a törvényjavaslatokkal kapcsolatos észrevételeit. Ha a törvényjavaslatokat jelenlegi formájukban fogadnák el, az MTA szerint 
sérül a tudományos kutatás szabadsága, és Magyarország számára alapvető értékek veszhetnek el.

Az MTA elvárja, hogy az ország egyik legrégebbi és legnagyobb közmegbecsülésnek örvendő intézményéhez méltó módon tárgyaljanak vele - szögezi le a közlemény. 
Az MTA a legfontosabb pontokban összehasonlította saját javaslatait és a törvénytervezetet. 1. A törvényjavaslat elvenné az MTA-tól az akadémiai kutatóhálózatot Az MTA továbbra is tiltakozik ez ellen, és semmilyen érv nem hangzott el arra vonatkozólag, hogy miért kellene a kutatóhálózatot elcsatolni. Ezzel szemben számos nyomós érv szól az Akadémia köztestületének és kutatóhálózatának együtt tartása mellett, így például z elcsatolás igen sok jogi és szervezeti problémát vet fel,továbbá alkotmányossági aggály, hogy az MMA és MTA jogi szabályozása ilyen módon elkülönülne.  2. A kutatóhálózat új irányítási rendszere  Az új irányítási rendszerre, főként a kutatóhálózat Irányító Testületének (IT) működésére vonatkozó javaslat az MTA és az ITM közötti stratégiai tárgyalások konszenzusos eredményein alapul. A javaslatnak több fontos eleme azonban nem épült be a törvényjavaslatba. Az MTA elengedhetetlennek tartja az önkormányzatiság elvének érvényesülését a kutatóhálózat közvetlen képviselete útján; az arányosság elvét az IT összetétele alapján (az IT tagjainak 1/3-át a Kormány, 1/3-át az MTA delegálja, 1/3-át pedig a kutatóintézet-hálózat adja). A törvényjavaslat ezzel szemben nem jeleníti meg a kutatóhálózat képviseletét. Az MTA ugyancsak elengedhetetlennek tartja, hogy az Irányító Testület 2/3-os többséggel döntsön a legfontosabb kérdésekben, de a törvénytervezet 7 támogató szavazatot ír elő az IT 13 tagjától.  3. Alapfinanszírozás A törvénytervezetbe bekerült a következő mondat: „A költségvetési fejezeten belül forrást szükséges biztosítani a kutatóhálózat intézményfenntartásához”. Az MTA véleménye szerint az intézményfenntartás elemeit tételesen szükséges rögzíteni, és annak az üzemeltetésen túl ki kell terjednie a kutatóhálózat dinamikus változása mellett is változatlan kutatói törzsgárda és a kutatást támogató munkatársak bérére is. Az MTA számtalanszor leszögezte: egy alapkutatási hálózatnál szükség van alapfinanszírozásra. Ez minden hasonló európai hálózat esetben így van, ez biztosítja például a vezető kutatók jelenlétét, a pályázatokon való részvételt, hosszabb távú, új témák kutatásának elindítását. 4. Az MTA vagyona A törvénytervezetbe a következő mondat került: „Eltérő megállapodás hiányában a 2. melléklet szerinti központi költségvetési szervek elhelyezését, valamint a kutatóintézeti hálózat működtetését szolgáló, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és ezen kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemeknek ingyenes használatba bocsátását – a 42/B. § (5) bekezdésének megfelelően – a Magyar Tudományos Akadémia biztosítja.” Az MTA ingó és ingatlan vagyonát mindenkor a tudomány szolgálatába állította, és állítja ma is. Az MTA tiltakozik azonban tulajdonosi jogának ellentételezés nélküli korlátozása ellen. Az MTA szerint ez az Alaptörvénybe ütközik.  
Szerző
Témák
MTA
Frissítve: 2019.06.05. 21:59