Újraindítanák a Marson fúrás közben megrekedt robotvakondot

Publikálás dátuma
2019.06.06. 14:00

Fotó: NASA/JPL-Caltech/DLR / NASA
Új tervet dolgoznak ki a Marson fúrás közben megrekedt robotvakond újraindítására.
Első, négy órán át tartó művelete során a HP3 (Heat Flow and Physical Properties Probe) robotvakond 4000 kalapácsütést ejtett és 30 centiméter mélyre jutott a vörös bolygó talajában és hónapok óta nem jut tovább. „Valószínűleg nem megfelelő a robotvakond támasztéka a környező talajban, a Mars csekélyebb gravitációjának hatása alatt” – közölte a Német Űrkutató Központ (DLR). Hozzátették, hogy egy kő is megállíthatta, de ez valószerűtlen. 
A robotvakond az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Insight-missziója keretében érkezett a vörös bolygóra novemberben és február végén kezdett fúrni a Mars talajában. A DLR a NASA-val együttműködve azt tervezi, hogy az Insight szonda robotkarjával megpróbálják felemelni a robotvakond támasztószerkezetét. Ezzel egyrészt közelebbről megvizsgálhatják a helyzetét, másrészt így a további kalapálás során közvetlenül a robotkarral is megtámaszthatnák a robotvakondot.
A hőáramlást mérő HP3 (Heat Flow and Physical Properties Probe) műszerrel végzett kutatás célja, hogy mérjék a Mars belsejéből érkező melegáramlatokat. A DLR fejlesztette berendezés „tüskéje” kalapácsszerű ütésekkel halad előre a talajban, miközben mérőszenzorokkal ellátott kábelt húz maga után. Az eredeti tervek szerint a távirányítású berendezés az űrkutatás történelmében először öt méter mélyre hatol a Mars talajában, amelynek hőmérsékletét és hővezető képességét vizsgálja.
Az adatok a Földhöz hasonlatos égitest keletkezésének és fejlődésének jobb megértéséhez járulhatnak hozzá. A HP3 a hőmérsékletet a Celsius-fok egy ezredrészének megfelelő pontossággal tudja mérni. Ebből például arra is lehet következtetni, hogyan fejlődött a vörös bolygó belseje és hogy még mindig rendelkezik-e forró, folyékony belső maggal.
Az Insight november 26-án landolt a Marson, az Elízium-síkságnak egy sekély, porral és homokkal teli kráterében. A 360 kilogrammos robotgeológus nem mozog, leszállási helyén végzi feladatait. Az összesen 650 millió eurós (208,8 milliárd forint) misszió a tervek szerint két éven át tart.
Szerző
Témák
Mars InSight

Ötvenezernél is több műanyagrészecske jut évente a szervezetünkbe

Publikálás dátuma
2019.06.06. 09:45

Fotó: Steve Sparrow/Image Source / AFP
Évente fejenként átlagosan legalább 50 ezer műanyagrészecskét esznek meg az emberek és hasonló mennyiséget be is lélegeznek egy új tanulmány szerint.
A valós szám a szakértők szerint ennél sokkal nagyobb is lehet, mivel az ételek és italok csak kis csoportját elemezték a műanyag-fertőzöttség mértékét vizsgálva. A tudósok kutatása szerint a palackozott vizek gyakori fogyasztása drámaian megnövelik az elfogyasztott nanorészecskék mennyiségét – olvasható a The Guardian brit napilap honlapján.
A mikroműanyag megemésztésének egészségre gyakorolt hatása egyelőre ismeretlen, de vélhetően mérgező anyagok szabadulhatnak fel. Egyes részecskék olyan kicsik lehetnek, hogy behatolhatnak az emberi szövetekbe, ahol immunreakciót válthatnak ki. 
A mikroműanyag általi szennyezettséget legfőképpen a műanyag szemét elbomlása okozza, ez a világon mindenütt jelen lévő probléma. A tudósok mindenütt találnak mikroműanyagot: a levegőben, a talajban, folyókban és a világ legmélyebb óceánjainak fenekén, palackozott és csapvízben, a tenger gyümölcseiben és a sörben is. Októberben első alkalommal találtak műanyagot emberi székletmintában is, bizonyítva, hogy az emberek is beviszik a szervezetükbe a műanyagot. Az Environmental Science and Technology című szaklapban bemutatott tanulmány 26 korábbi kutatást vett alapul, amelyek a halakban, rákfélékben, cukorban, sóban, sörben, vízben és a városok levegőiben mérték a mikroműanyag részecskék mennyiségét.
 Ezt követően a tudósok az amerikai kormány táplálkozási irányvonalai alapján kalkulálták ki, hogy átlagosan mennyi mikrorészecskét fogyaszt egy személy egy évben. Becsléseik szerint a felnőttek évente átlagosan 50 ezer mikrorészecskét, a gyerekek pedig 40 ezer mikrorészecskét nyelnek le. A legtöbb étel- és italfajtát nem tesztelték, a tanulmány a kalóriabevitel 15 százalékát vizsgálta csupán. Kieran Cox, Kanadai Victoriai Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője szerint hiányosak az ismereteik. Elmondása szerint más ételek, mint a kenyér, a feldolgozott élelmiszerek, húsok, tejtermékek és zöldségek is ugyanennyi műanyagot tartalmazhatnak. 
„Nagyon valószínű, hogy hatalmas mennyiségű műanyag van ezekben. Több százezer részecske is lehet”

– mondta.

 A vízre vonatkozó adatok igen részletesek. Az palackozott víz átlagosan 22-szer több mikroműanyagot tartalmaz, mint a csapvíz. Az, aki kizárólag palackozott vizet iszik, évente akár 130 ezer műanyag részecskét juttathat így a szervezetébe, míg a csapvízből „csupán” 4000 részecskét. 
A tudósok egyelőre nem tudják, mi történik a belélegzett mikrorészecskékkel, de a most publikált tanulmány szerint „a legtöbb belélegzett részecske megemésztődik”, nem pedig kiköhögi vagy kitüsszenti az adott személy.
Szerző
Frissítve: 2019.06.06. 09:46

Nem őszinte, sőt erőltetett Mona Lisa mosolya, de feltehetően nem véletlenül

Publikálás dátuma
2019.06.05. 15:53

Fotó: J-M EMPORTES / AFP
"Erőltetett" a mosolya Leonardo da Vinci híres Mona Lisájának - állapította meg három idegkutató, akik szerint a reneszánsz polihisztor szándékosan festhette meg ilyennek modellje arckifejezését. Ennek okát azonban továbbra sem tudni, így a mosolya még rejtélyesebb.
A Londoni Egyetem Szent György orvosi karán dolgozó Lucia Ricciardi és két kollégája, Luca Marsili (Cincinnati Egyetem) és Matteo Bologna (La Sapienza Egyetem) első lépésben egy függőleges vonallal megfelezték Mona Lisa száját és a két oldalt tükrözték, így kétféle szájat kaptak - írja a Medicalxpress.com. Az így kapott kétféle mosolyt ábrázoló két képet megmutatták a kutatás 42 résztvevőjének, akiknek saját benyomásuk alapján kellett értékelniük az arckifejezéseket. A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy a száj bal felét tükröző képen a mosoly boldognak, míg a száj jobb felét megkettőző képen kevésbé kifejezőnek, leginkább semlegesnek vagy szomorúnak tűnik. Ezek alapján a kutatók arra jutottak, hogy Mona Lisa mosolya aszimmetrikus.
"A legszélesebb körben elfogadott neuropszichológiai elméletek szerint ha egy mosoly aszimmetrikus, akkor általában nem őszinte. Ezzel szemben a spontán, úgynevezett Duchenne-mosoly szimmetrikus. Ilyenkor az arcvonalak is megemelkednek, ami Mona Lisa arcáról nem mondható el" - magyarázta Ricciardi.
Közelmúltbeli kutatások eredményei továbbá azt sugallták, hogy az aszimmetrikus mosoly a kétszínűség vagy a hazugság jele is lehet.
"Természetesen tudjuk, hogy ha az ember órákon át modellt ül egy képhez, az erőltetett arckifejezéshez vezet"

- jegyezte meg a szakember.

Hozzátette: "ugyanakkor azt is tudjuk, hogy Leonardo mestere volt a sfumato technikának, az arckifejezések megelevenítéséhez használt árnyékolásnak. Vagyis szándékosan emelte meg a modell szájának bal sarkát, mintha mosolyt akarna festeni, miközben tudnia kellett, hogy ha mindkét oldalon felfelé kanyarítja az ajkat és ráncokat fest a szemekhez, akkor őszinte mosolyt kap".
Ricciardi szerint Da Vinci már több száz évvel azelőtt tisztában volt mindezzel, hogy Guillaume Duchenne francia származású kutatóorvos az 1800-as években publikálta munkáját. 
"Ezért feltételezzük, hogy ez a mosoly szándékosan lett aszimmetrikus. Azt viszont továbbra sem tudjuk, hogy a mester miért festette ilyennek, vagyis Mona Lisa mosolya még rejtélyesebb számunkra, mint eddig volt"

- jegyezte meg a kutató.

Szerző
Témák
Mona Lisa mosoly