Pávát ejtette a Fidesz, jön az Attilák harca

Publikálás dátuma
2019.06.07. 07:00
Vári Attila, kétszeres olimpiai bajnok ex-vízilabdázóval tartaná meg Pécset a Fidesz
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Visszavonul Páva Zsolt, Pécs kormánypárti polgármestere, a Fidesz Vári Attila, kétszeres olimpiai bajnok ex-vízilabdázót jelöli a város első emberének. Az ellenzéki oldalon már teljes támogatást élvez Péterffy Attila független jelölt. Vári jelöléséről szerda este döntött a Fidesz pécsi elnöksége. Bár erre még a párt országos vezetésének igent kell mondania egy hónap múlva, változás aligha várható, hisz a Fidesz fegyelmezett alakulat, s a helyi vezetők sosem mernek szembemenni a fővárosi főnökséggel. Okkal feltételezhető, hogy a Vári megnevezése az országos elnökség előzetes jóváhagyásával történt. Hónapok óta találgatások övezték azt, hogy ki lesz a kormánypártok polgármester-jelöltje a baranyai megyeszékhelyen. Páva Zsolt először 1994. és 98. között irányította Pécset, ám nem hajtotta végre maradéktalanul Orbán Viktor utasításait, és kegyvesztett lett. A Fidesz kétszer mást indított helyette, s a beugrókat a szocialista Toller László megalázóan „leverte”. 2006-ban Pávát reaktiválta pártja, ám párszáz szavazattal legyőzte őt az MSZP-s Tasnádi Péter. 2009-ben meghalt Tasnádi, s az időközi választáson Páva a voksok kétharmadával szerezte meg a polgármesterséget az esélyesebbnek hitt Szili Katalin elől. Hogy ilyen fölénnyel nyert Pécsen, az önbizalmat adott pártjának, s Páva meghatározó figurája lett az akkor még ellenzékben lévő Fidesznek. Utána még kétszer biztosan nyerte a polgármesteri posztot, ám népszerűsége egyre kopott, mivel Pécs drámaian lemaradt a hazai nagyvárosok gazdasági versenyében. Megítélését rontotta, hogy Pécs 2015 után újra eladósodott. Bár a napokban Páva azt nyilatkozta, hogy a város úrrá lett nehézségein, és 5 milliárdos tartalékot halmozott fel, ám kérdés, hogy ezt a pécsiek elhiszik-e, hisz a sikert – a szolgaian alákérdező riporternek - nem tudta meggyőző gazdasági bizonyítékokkal alátámasztani. Pécs évek óta főképp az egyetemből és a múltjából él, s a lakosságát és perspektíváját vesztő városban az ellenzék megerősödött. A 2018-as parlamenti választáson itt nyert egyedül független jelölt, a több párt támogatását élvező Mellár Tamás, közgazdász személyében, és az EP választáson a Fidesz be kellett itt érje 42 százalékkal. Az ellenzék meghatározó pártjai és Mellár Tamás civil szervezete megegyeztek, hogy közösen állítanak jelöltet, s az előjelek alapján a kormánypártok Pécsen akár súlyos vereséget is elszenvedhetnek az önkormányzati választáson. Vélhetően ezért keresett Páva helyett a Fidesz másik jelöltet. Csakhogy a Fidesznél nem könnyű egy teljesen új jelöltet felépíteni, hisz a párt valamennyi szólásra emelkedő tagja évek óta kötelezően ugyanazt a tőmondatos sorosozó-migránsozó üzenetet szajkózza, így nincs a jelölteknek önálló arca és mozgástere. Vári Attila azért tűnhet jó jelöltnek, mert neki vitathatatlanul sikeres sportmúltja miatt van egyfajta automatikus elfogadottsága, nem mellesleg magas, elegáns, kellemes modorú, tiszta beszédű. Ám Vári nincs úgy beágyazódva a városban, mint a tősgyökeres pécsi Páva, őt sportpályafutása Budapesthez kötötte. 2010-ben ő lett a pécsi önkormányzat sportért felelős cégének a PSN Zrt.-nek a vezérigazgatója. Ott azonban kevés lehetősége volt eddig Várinak arra, hogy látványosan megmutatkozzon a választók előtt, ezért a pécsiek többsége nem ismeri őt. Ráadásul a politikában járatlan, szónoki és politikai vitakészsége kipróbálatlan. Vízilabdás körökből kiszivárgott, hogy Várinak jól esett ugyan a Fidesz bizalma, de nem ambicionálta a polgármesterséget. Ezt - megkeresésünkre – ő maga sem cáfolta, hogy mégis miért vállalta a nehéz szerepet, arról akkor beszél, ha hivatalossá válik jelöltsége.

Felkészült a karaktergyilkossági-kísérletre

Pécsett az ellenzéki szövetség a független Péterffy Attilát indítja polgármester-jelötként. Péterffy pécsi, 50 éves, gépészmérnök, s korábban a pécsi hőerőmű vezérigazgatója volt, ám az ottani változások után a Főtávnál vállalt munkát, így – pécsi bázisát megtartva – a fővárosba ingázik. Péterffy úgy véli, hogy tízmilliárdos nagyságrendű céget irányítva megtanult gyorsan, szakszerűen és felelősen dönteni, és pécsi szakmai és társadalmi kapcsolatait mozgósítva képes lesz a városnak új célokat találni. Ugyanakkor a politikában Péterffy Attila is kezdő. Vári jelöltségéből Péterffy azt olvassa ki, hogy a Fidesz helyben nem talált megfelelő ember, ezért bebújt egy importált sportsztár mögé, akinek a ráváró munkáról fogalma sincs. Péterffy nem számít arra, hogy a Fidesz megpróbálja felépíteni Vári politikai arcélét, inkább arra készül, s ennek már vannak is jelei, hogy őt akarják karaktergyilkossággal leépíteni.

Szerző
Témák
Pécs Páva Zsolt
Frissítve: 2019.06.07. 07:33

Dobrev Klára fontos posztra esélyes az EP-ben

Publikálás dátuma
2019.06.07. 06:30

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Az Európai Parlament egyik alelnöki tisztségére esélyes Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti listavezetője – értesült a Népszava.
A politikust az EP Szocialisták és Demokraták frakciója jelölné a posztra. Egyelőre bizonytalan, hogy a baloldali politikai csoport hány vezető pozíciót kaphat a július 2-án megalakuló képviselő-testületben, illetve a szakbizottságaiban. A nemzeti delegációknak a jövő héten kell bejelenteniük, hogy milyen tisztségekre pályáznak, majd a frakció vezetőségének javaslatára a tagok döntenek a jelöltek listájáról. Több forrásból származó értesüléseink szerint Dobrevnek jó esélye van bekerülni a parlament vezető testületébe. De sok függ attól is, hogy a többi küldöttség milyen pozíciókat szemelt ki magának. A jelenlegi, még nem újjáválasztott frakcióvezetés számára Magyarország “prioritás” - mondták a Népszavànak EU-források. Mint beszámoltunk róla, a DK kacérkodott a gondolattal, hogy EP-képviselői nem a szocialista, hanem a liberális frakcióhoz csatlakoznak. Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára a múlt héten Brüsszelben tárgyalt mindkét politikai csoport vezetésével, majd a párt úgy döntött, hogy marad a baloldalon. Az alelnököket a parlament júliusi eleji alakuló ülésén választják meg a képviselők.
Témák
EP Dobrev Klára

Megrövidítették az időseket: eltűnt tízezer forint nyugdíjprémium

Publikálás dátuma
2019.06.07. 06:00

Fotó: Varga György / MTI
Tízezer forinttal magasabb lett volna a 2018-ra érvényes nyugdíjprémium, ha a tényleges gazdasági növekedés alapján számolnák ki az összeget – állítja az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület.
Az átlagos 18 ezer forintos karácsony előtti kifizetés helyett 28 ezer forint járna összesen a tavalyi évre minden nyugdíjasnak, aki 80 ezer forintnál magasabb ellátásban részesül, az ez alatti nyugdíjak mellé pedig a kifizetett 11 250 forintos prémium arányos részét kellene odaadni a szervezet szerint. Az egyesület elnöke, Karácsony Mihály azt mondta lapunknak, az lenne a tisztességes eljárás az államtól, ha az elmaradt pénzt is kiutalnák minden járadékban részesülő idős embernek.
A nyugdíjtörvény azt mondja, hogy akkor kell prémiumot fizetni, ha teljesül a hiánycél és a bruttó hazai termék (GDP) éves várható növekedése meghaladja a 3,5 százalékot. A tavaly október 8-án kiadott kormányrendelet 0,9-es szorzót határozott meg, ami ennek és a várható 4,4 százalékos GDP növekedésnek a különbözete, de – mint azóta kiderült – a tényleges növekedés ezt jócskán meghaladva 4,9 százalékos lett. Az országos nyugdíjas szervezet a félszázalékos különbözetre mondja, hogy az járna az időseknek. Számításaik szerint nagyjából tízezer forintos összeggel kellene kalkulálni, ami egyszeri 20 milliárdos kiadást jelentene az államkasszának. Karácsony Mihály a követelést arra reagálva osztotta meg a Népszava olvasóival, hogy a pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés parlamenti benyújtásakor azt hangsúlyozta, „ a kormány kiemelt célja továbbra is, hogy a nyugdíjasok is kedvezményezettjei legyenek a hazai gazdasági folyamatok kedvező alakulásának”, ezért jövőre már negyedszer adnak prémiumot az év végén az időseknek. A kérdés feszegetése azért nem ördögtől való, mert a pénzügyi elszámolások nem egyszer ebben a formában működnek, a vállalkozások adóját is a becsült eredmény alapján kell feltölteni, s a tényleges eredmény ismeretében kell befizetni a különbözetet – érvel a nyugdíjpolitikus. Ráadásul ha az év végéhez közeledve kiderül, hogy a valós infláció magasabb, mint amennyit a kormány várt, akkor kompenzációt kaphatnak a nyugdíjasok, az utólagos elszámolás elve tehát benne van a nyugdíjtörvényben. Az utóbbi években alábecsüli a kormány a pénzromlás mértékét, alig néhány százalékkal emeli meg a nyugdíjakat januárban.
Az idei év akár vízválasztó is lehetne, de a következő költségvetésbe betervezett nyugdíjemelés is csak a 2,8 százalékos inflációval számol, szó sincs a nettó béremelkedéseket is figyelembe vevő kettős indexálás visszahozásáról, ami a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület és valamennyi idős-szervezet alapvető követelése. Ráadásul idén az élelmiszerek ára már 5-8 százalékkal ment feljebb, a plusz kifizetések keresésekor tehát az első kérdés, mekkora inflációs kompenzációt ad év végén a kormány. A prémium néhány ezer forintos szépségtapasz, de érdemben nem javítja a jelenleg 130 500 forintos átlagnyugdíjból élők hétköznapjait, mert egyszeri kifizetés, ami nem épül be az ellátásba. Ezt hangsúlyozta lapunk kérdésére Farkas András nyugdíjszakértő. Szerinte a kormánynak mindaddig nem érdeke a nyugdíjprémium utólagos plusz kifizetése a tényleges gazdasági növekedés alapján, amíg az idős emberek bármilyen alacsony összeget hálásan fogadnak.

Céltartalék

Nem túl biztató, hogy tavaly 41 milliárdot fordított az állam a nyugdíjprémiumokra, idén 25 milliárdos céltartalék lesz a fedezet, de jövőre már csak 20 milliárdot terveztek be a kasszába erre a célra.