„Fel sem vetődött bennünk, hogy probléma lehet, hiszen minden kritériumnak megfeleltünk. Sírva hívtam a férjemet, mikor kiderült, hogy a gyereket nem vették fel a bölcsődébe, és nem tudok teljes állásba visszamenni dolgozni. Anyagilag ez óriási csapás a családnak, szinte sokkolt minket az elutasító levél” – meséli egy soproni édesanya, aki fél, ha kiderülne a kiléte, a gyerek még a várólistán is hátrébb csúszna.
Nem érti, hogy utasíthatták el, a jelentkezést három helyre is beadták, az utolsó ráadásul egy száz gyereket fogadó, nagy intézmény volt. Férjével mindketten dolgoznak, ő egyelőre csak részmunkaidőben havi néhány napot, szeptembertől ment volna vissza főállásba. Mindig is Sopronban éltek és sokakkal ellentétben az édesanya nem Ausztriában vállalt munkát, hanem a városban. A család most kétségbeesetten próbál megoldást találni. „Ha a gyermekem nem kerül be a várólistáról az állami bölcsődébe, minden hónapban 50 ezer forint marad a fizetésemből, miután kifizetem a havi 70 ezer forintos magánbölcsődét. Márpedig ezt muszáj, ha meg akarom tartani a munkám” – mondja az édesanya. A bizonytalanságon nem sokat segít, hogy egyáltalán nem kapnak tájékoztatást. Miután kiküldték az értesítőket a családoknak, az a két személy, akik az egész városban illetékesek abban, hogy információt adjanak a kétségbeesett anyukáknak arról, hogy mikor kerülhetnek be egy intézménybe, hetekre szabadságra mentek. Valószínűleg épp azért, hogy ne kelljen foglalkozniuk a felháborodott szülőkkel.
Az anyuka félelmein és helyzetén sokan osztoznak a városban. Az utóbbi években több soproni édesanya is azért veszítette el a munkáját, mert nem mehetett bölcsődébe a gyermeke. Az elutasítás, várólistára kerülés után a szülők szerint fellebbezni sem érdemes, egyszerűen el kell fogadni a helyzetet. Vannak, akik a nagyszülők segítségével oldják meg, hogy legalább részmunkaidőben dolgozhassanak, de akiknél nincs ilyen segítség, ott nem marad más megoldás, mint otthon maradni a gyerekkel. Sopronban találkoztunk olyan szülővel is, aki arról mesélt: hívták telefonon, hogy várólistáról bekerült a gyermeke, de a munkája miatt éppen akkor nem tudta felvenni. Aztán mikor pár óra múlva visszahívta a bölcsődét, közölték vele, hogy mivel nem érték el, már felvettek valaki mást a gyereke helyére. Őrjítő helyzet, és hiába jelezte, hogy ez nem korrekt, nem tudott mit tenni.
Gyakran előfordul, hogy a várólistán is hátrébb kerül egy gyermek, Sopronban ennek legfőbb oka, hogy szinte folyamatosan újabb családok érkeznek a városba. Egy másik édesanya arról mesélt: mikor tavaly jelentkeztek, nem vették fel a gyermeküket, várólistára kerültek, de azt ígérték nekik, októberben kezdhetnek. Hárman voltak előttük. Aztán akármikor telefonáltak, azt a tájékoztatást kapták, hogy nem előrébb, hanem hátrébb kerültek, ugyanis időközben egyedülálló anyák és háromgyerekes családok költöztek a városba, akik velük szemben előnyt élveznek.
Persze az Ausztriában munkát kereső betelepülőket is meg lehet érteni, hiszen egy jobb élet reményében költöztetik át a családjukat az ország másik felébe. Ugyanakkor kérdés, hogy az önkormányzat által fenntartott intézmények miért nem tartanak lépést az egyre növekvő igényekkel. Ahogy arról korábban a Visszhang már beszámolt, Sopronban egyre nagyobb problémát jelent, hogy tízezrek költöznek a városba, így a korábbi csendes és biztonságos település mára szinte a kétszeresére dagadt és helyiek szerint legalább 120 ezer embert kell(ene) ellátnia. Ez azonban láthatóan nem sikerül, hiszen a hivatalos adatok szerint 60 ezernél is kevesebb a lakosságszám.
A polgármesteri hivatal úgy tájékoztatta lapunkat: Sopronban 347 gyermek részére van bölcsődei férőhely, amelyek száma 117 fővel emelkedett 2010 óta, ám érezhetően ez sem elég. Mint írták, jelenleg is folyamatban van 110 férőhelyes további bővítés, de ez egyelőre nem segít az édesanyákon.
Van, aki most tudta meg, hogy 150-nél is többen vannak előtte a várólistán. Egy szülő elárulta: Ágfalván nyílt egy intézmény, ahol térítés ellenében is igénybe lehet majd venni a bölcsődét, havonta körülbelül 30–50 ezer forintért, attól függően, hogy jár-e az ingyenes étkezés. Azt azonban nem tudni, hogy ez mennyire hivatalos, ugyanis a polgármesteri hivatal szerint a soproni önkormányzati bölcsődékben a bölcsődei gondozásért megállapított intézményi térítés 0 forint/fő/nap, tehát ingyenes. Ugyanakkor valóban létezhet fizetős szolgáltatás az önkormányzati bölcsődékben is.
„A fizetős hely, az önkormányzati bölcsődék esetében jellemzően, időszakos gyermekfelügyelet szolgáltatást jelenti. Ez esetben a gyermek nincs felvéve az intézmény létszámába, így állami támogatást sem kap utána az önkormányzat. Ez olyan esetekre van kitalálva, ha időlegesen megszorul a család, ügyintézés, tanfolyamon való részvétel vagy bármilyen más ok miatt. Az időszakos gyermekfelügyelet egy óradíjas ellátás, amelynél a felügyelet mellett étkezést is igényelhet a szülő, amiért külön fizet. Ennek a szolgáltatásnak az árát a fenntartó határozza meg” – mondja Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke.
Bekerülni hamis munkáltatóival
A bölcsődei felvételi szempontrendszer országosan egységes, a gyermekvédelmi törvény pontosan leírja, hogy kiket kell előnyben részesíteni. Szükséges, hogy a szülők igazolják a munkaviszonyukat, és előnyt élveznek azok is, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, a három vagy több gyermeket nevelő családban élő gyerekek, az egyedülálló szülő által nevelt kicsik és a védelembe vett gyerekek is. Bár a kritériumok világosnak tűnnek, a trükközés nem ritka. „Egyes önkormányzati bölcsődéknél van olyan tapasztalatunk, hogy a fenntartó illetékes osztálya vagy a polgármester kompetenciája a felvételről való döntés. Előfordul, hogy helyileg – akár önkormányzati rendelettel – kibővítik a felvételi eljárás szempontrendszerét, vagyis szűkítik a hozzáférést. Például vagyonnyilatkozatot kérnek, ami teljességgel jogszabályellenes” – mondja Szűcs Viktória, aki szerint protekciós gyermekek mindig is voltak és lesznek is, mert ez a magyar kultúrában – sajnos – nagyon mélyen gyökeredzik.
Sokszor a szülők is kisebb trükközésre kényszerülnek. Kérdés például, hogy az egyedülálló szülő valóban egyedülálló-e, akik nem házasok, könnyen kijátszhatják a rendszert, hogy biztosan bekerüljön a gyermek. Sőt akad, aki ismerős segítségével „szerez” egy munkáltatói igazolást, pedig valójában nem is dolgozik. Az ilyen igazolások eredetiségét nem ellenőrizheti a bölcsőde, így sosem derül ki a csalás. Sopronban az is borzolja a kedélyeket, hogy nem veszik figyelembe a felvételnél, hogy a szülő Ausztriában vagy Magyarországon dolgozik-e. „Ismerek olyan családot, ahol a férj és a feleség is kint dolgozik, egy gyermekük van, mégis bekerültek a bölcsődébe, míg egy másik, idehaza dolgozó család gyermekét nem vették fel. Pedig az osztrák fizetésből sokkal könnyebb finanszírozni egy magánbölcsődét, mint egy magyar keresetből” – meséli egy soproni nő. Akad olyan szülő, aki tisztában van a nehézségekkel, és már a kicsi egyéves korában jelezte a bölcsődének, hogy vinnék a gyermeket egy év múlva, de így is csak azért kerültek be, mert előttük valaki visszalépett. Pedig ez már egy Sopron környéki, 5000 fős kistelepülés.
Van, ahol egyáltalán nincs
A soproni szülők példája – bár a város az átlagosnál jóval nagyobb „népességrobbanást” szenved éppen el – egyáltalán nem egyedi. Ma az ország 3200 települése közül csak 629-ben működik bölcsőde, vagyis 2571 helyen a szülőknek esélyük sincs, hogy bármilyen nappali ellátást igénybe vegyenek az óvoda előtt, teljes járások vannak ellátatlanul – hívja fel a figyelmet Szűcs Viktória, és azt is elismeri: az állami támogatás pozitív változásai ellenére az önkormányzatoknak még mindig mélyen a zsebükbe kell nyúlni, ha bölcsődét akarnak üzemeltetni. „Ez a szegény települések esetében óriási probléma, és már a bölcsődelétesítés gondolatánál akadályként jelentkezik. Hiszen nem elég az intézményeket pályázati forrásból felépíteni, azokat hosszú távon fenn is kell tartani. A mai szabályozási környezetben, ha egy gyermek 10 napnál többet hiányzik egy hónapban, a bölcsőde elveszíti arra a hónapra a gyermek után járó állami támogatást. A 3 év alatti gyermekek sajnos sokszor lesznek betegek, így a 10 napos hiányzást hamar el lehet érni, ellenben a dolgozók bérét és a rezsit ki kell fizetni” – mondja a BDDSZ elnöke.
Az is igaz, hogy az országon belül nagy eltérések lehetnek, az elöregedő vagy munkahelyhiányos településeken gyakran előfordul, hogy egyszerűen nem tudják megtölteni a férőhelyeket, egyes nagyvárosokban viszont közelharc megy a helyekért. A legnagyobb hiány a bölcsődei helyekből Észak-Magyarországon, Dél- és Közép-Dunántúlon van. Emellett a gazdaságilag fejlett településeken, Pest megyében, a fővárosban és más megyei jogú városokban is sokan tolonganak a várólistákon. A férőhely hiányában elutasítottak száma a KSH adatai szerint 3698 fő, ami pontosan ennyi családot, anyát jelent, akik nem tudnak visszatérni a munkaerőpiacra. És ez a szám még nem is tartalmazza azokat a gyerekeket, akik olyan településen laknak, ahol egyáltalán nincsen bölcsőde. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 88 ezer ember nem tud dolgozni a bölcsődei helyhiány miatt, ez pedig a jelenlegi munkaerő-hiányos időszakban nagy luxus.
A kormány minden igyekezete ellenére, hogy gyerekvállalásra buzdítsa a párokat, az első negyedévben megint tovább csökkent a születések száma, 4,3 százalékkal kevesebb baba jött világra, mint tavaly ebben az időszakban. A nyugati és északi országokban már jó ideje tudják: minden családtámogatásnál többet ér, ha a nőknek van esélyük dolgozni az anyaság mellett. Ott születik sok gyerek, ahol sikeresen kombinálhatják a munkahelyi teendőket a családi élettel, ehhez pedig sok rugalmas és részmunkaidős állásra van szükség. És olyan jó minőségű ellátást nyújtó intézményekre, ahol szívesen otthagyják a kisgyerekeiket napközben, vagyis bölcsődékre.
Jelenleg 270 ezer körül van a 3 év alatti gyermekek száma az országban, 2018-as KSH-adatok szerint 1785 bölcsőde működött, összesen 47 169 férőhellyel. Vagyis a korosztály mindössze 17 százaléka számára jut hely. A kormány ehhez képest még 2015–16-ban azt ígérte, 2018-ra 60 ezer bölcsődei férőhely lesz az országban (Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár azóta korrigált, és azt mondta: a vállalás 2020-ra vonatkozott). Orbán Viktor pedig év eleji évértékelőjében azt mondta, 2022-re minden gyerek számára lesz bölcsődei férőhely Magyarországon, ehhez pedig az elkövetkező 3 évben 21 ezer férőhelyet adnak át. Ezt viszont most nehéz elképzelni.
Az is igaz, hogy nem minden szülő szeretné bölcsődébe adni a gyerekét, de az igények így is magasan a lehetőségek felett vannak. Egy budapesti intézményvezető például azt tapasztalja, a Gyed Extra bevezetése óta – amely munka mellett is jár az anyukáknak vagy apukáknak – egyre kisebb gyerekeket szeretnének bölcsődébe íratni. Míg korábban jellemzően a gyerek 2 éves kora környékén tértek vissza az anyák a munkahelyükre, most egyre több a 12–14 hónapos bölcsis. Vagyis ez az intézkedés is tovább fokozza a bölcsődei helyek iránti igényt.
Játék a számokkal
Az utóbbi évtizedben, a nagyvárosokban egyre több családi napközi alakult, amelyek havidíjért cserébe (amely a fővárosban akár a 100 ezer forintot is elérhette) nyújtottak bölcsődeszerű szolgáltatást, és sokan kénytelenek voltak ezt az alternatívát választani. 2017. január 1. után viszont a kormány családi bölcsődének nevezte át a kicsiket ellátó „csanákat”, és szigorúbb szabályokat állított eléjük. Míg 2015 végén még 1188 családi napközi volt 8500 férőhellyel, a szigorítás után lecsökkent a számuk, tavaly már csak 927 családi bölcsőde működött, amely 5840 gyereket tudott ellátni. Ezeket a családi bölcsiket egyébként egy 100 órás tanfolyam elvégzése után lehet működtetni, miközben egy bölcsődei kisgyermeknevelőnek legalább emelt szintű OKJ-szakképesítéssel kell rendelkeznie, de a diplomás szakemberek száma is emelkedik.
A BDDSZ azt vallja, hogy a gyerekek érdeke és szükséglete azonos, függetlenül attól, hogy milyen intézménybe jár, ezért a szakszervezet fontosnak tartaná, hogy mindenhol magasan képzett szakemberek foglalkozzanak velük. Hiszen hároméves kor alatt nagyon sok fejlődésbeli eltérés jelentkezhet, amelyeket ha időben észrevesznek, kiküszöbölhetők a későbbi problémák. Ezeket viszont egy laikus nem biztos, hogy észreveszi, még akkor sem, ha vannak saját gyerekei.
Mindenesetre a családi napközik átnevezése lehetőséget ad arra, hogy a bölcsődei férőhelyszámokat kozmetikázzák. 2017 óta ugyanis a klasszikus bölcsődék mellett a családi, a mini- és a munkahelyi bölcsődék férőhelyszámait is beleszámolják a statisztikákba. Az átnevezések 6-7000 új férőhelyet generáltak a KSH-adatokban, csupán azzal, hogy olyan ellátásokat is figyelembe vesznek, amelyek korábban – azok szakmai tartalma miatt – nem számítottak bölcsődének. Ráadásul még 2010-ben a Bajnai-kormány a csoportlétszámokat is megemelte 10-ről 12-re (kétéveseknél 14-re), ami egy csapásra 5000 férőhelyet generált anélkül, hogy bármilyen valódi fejlesztés történt volna. Mindez csupán játék a számokkal, hogy úgy tűnjön: közelítünk a vállalásaink felé.
