Orosz-kínai egységfront Trump nyomására

Az Egyesült Államokkal vívott kereskedelmi háború még szorosabbra fűzi Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping szövetségét.

Ha szükséges, kész akár újabb 300 milliárd dollár értékű kínai termékre magasabb vámot kivetni – figyelmeztetett tegnap Donald Trump, útban Franciaországba. Az amerikai elnök homályosan úgy fogalmazott, a tárgyalások „érdekesen” haladnak, de szerinte Kínának és Mexikónak érdeke a megegyezés.

Az Egyesült Államok és Kína között múlt hónapban vett újabb fordulatot a kereskedelmi háború, mikor Washington bejelentette, 200 milliárd dollár értékű kínai áru vámját 10-ről 25 százalékra emeli, valamint biztonsági kockázatokra hivatkozva szankciókat vezetnek be a Huawei telekommunikációs céggel szemben. Válaszul Peking 60 milliárd dollárnyi amerikai terméket sújtott hasonlóan.

Kínában mintha inkább a viszony további romlására készülnének. A CNN híradása szerint a napokban a turisztikai minisztérium adott ki figyelmeztetést, hogy kockázatos az Egyesült Államokba utazni a mindennapos lövöldözések, rablás és lopások miatt. Ugyanakkor a külügy szintén biztonsági riasztást küldött ki, amely szerint az amerikai hatóságok rendszeresen zaklatják a kínai polgárokat. Az oktatási tárca pedig a diákokat figyelmeztette, gondok lehetnek a vízumkiadással. Közben beindult a propagandagépezet is. A kínai lapok gyújtó hangú cikkekben ostorozzák az amerikai „gazdasági terrorizmust”, valamint a televíziókban is leporolták és ismét műsorra tűzték a koreai háború kínai-amerikai ütközetéről szóló hazafias filmeket. A statisztikák szerint az ellenséges hangulat máris éreztette hatását: 15 év után először tavaly 5 százalékkal csökkent az Egyesült Államokba látogató kínaiak száma.

Állítólag az amerikai egyetemek is visszaesésre számítanak, ami komoly érvágás lehet: a 2017-18-as tanévben 39 milliárd dollár bevételük volt a külföldi diákok tandíjából, melynek több mint harmadát kínaiak adták.

Közben a geopolitika szabályai és az „ellenségem ellensége a barátom” elv alapján az Egyesült Államok riválisai egymás felé közelednek. Oroszország számára különösen az ukrán válság kirobbanása után, a nyugati szankciók fojtogatásában – melyet megfejelt a beavatkozás a szíriai háborúba – adta magát a kapcsolatok szorosabbra fűzése Kínával. Hasonló módon Peking is fontos szövetségest talált az emberi jogi és gazdasági ügyekben keveset akadékoskodó Moszkvában. Kína már most is Oroszország legfőbb kereskedelmi partnere – messze megelőzve a második Németországot –, a Kreml adatai szerint tavaly 25 százalékot növekedve 108 milliárd dollárra hízott a kereskedelmi forgalmuk, és több mint 40 százalékkal nőtt az orosz kivitel. A gazdasági mellett egyre szorosabb a katonai együttműködés is: Kína például S-400-as légvédelmi rakétarendszerből és Su-35-ös harci repülőgépből is bevásárolt, és a két hadsereg többször vendégeskedett egymás hadgyakorlatain. Érdekesség ugyanakkor, hogy a Szputnyik jelentése alapján egy, a szentpétervári gazdasági fórumra készített kutatás szerint a feszültség ellenére tavaly az Egyesült Államok volt a legnagyobb külföldi befektető Oroszországban…

A két nagyhatalom stratégiai szövetségére Hszi Csin-ping újabb oroszországi látogatása ütött pecsétet. Az elmúlt hat évben a kínai elnök legalább 30-szor találkozott Vlagyimir Putyinnal. Ezúttal azonban még a megszokottnál is mosolygósabb hangnemben udvarolták körül egymást a vezetők: Hszi Csin-ping „személyes jó barátjának” nevezte Putyint - tavaly még „barátság kitüntetéssel” is megajándékozta -, az orosz elnök pedig a kiváló kínai-orosz kapcsolatokat méltatta. A nagy egyetértés közepette 30 egyezményt is aláírtak, ám a gesztusoknál is fontosabb, hogy Moszkva zöld utat adott a Huaweinek az oroszországi 5G-hálózat kiépítésére a következő években. Kína számára az apró orosz piac persze nem elég ahhoz, hogy kint legyen a vízből, de a kereskedelmi háború eldurvulása esetén mindenképpen hasznára válik.