Tizennyolc év után azonosították a New York-i terrortámadás egyik áldozatát

Publikálás dátuma
2019.06.11. 10:04
2001. szeptember 11. reggelén 19 al-Káida gépeltérítő szállt fel amerikai utasszállító repülőgépekre, hogy az USA fő jelképeinek
Fotó: SETH MCALLISTER / AFP
A férfi maradványait 2013-ban találták meg, kilétét egy csontdarab DNS-vizsgálatával tudták kideríteni
Csaknem tizennyolc évvel a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás után azonosítottak a hatóságok egy áldozatot.   
Az 1643. áldozat kilétét egy csontdarab DNS-vizsgálatával tudták kideríteni. A férfi maradványait 2013-ban találták meg, családja kérésére a nevét nem hozták nyilvánosságra.

A manhattani World Trade Center ikertornyainak összeomlása után 2753 ember tűnt el, a New York-i hatóságok azóta is azon dolgoznak, hogy valamennyi áldozatot azonosítsák. Legutóbb 2018 júliusban sikerült azonosítani egy férfit, aki a terrortámadásban vesztette életét. Az utóbbi évek technológiai fejlesztései lehetővé teszik, hogy az igazságügyi orvos szakértők ennyi év után is sikerrel járjanak. 
Még 1100 áldozat maradványai várnak azonosításra.

Szerző
Témák
szeptember 11

Vége a civilizációnak - interjú Venezuela ellenzéki "nagykövetével"

Publikálás dátuma
2019.06.11. 10:00
Kígyózó sorok a kevéske segítségért. Se élelem, se gyógyszer, se víz, se áram
Fotó: MATIAS DELACROIX / AFP
Venezuelában olyan humanitárius katasztrófa alakult ki, amely elképzelhetetlen Európában – mondta lapunknak Enrique R. Alvarado, a számos ország által a dél-amerikai állam elnökének elismert Juan Guaidó által Magyarországra akkreditált „nagykövet”.
– Eleinte úgy látszott, nagy külső és belső támogatással sikerül megdönteni Nicolás Maduro hatalmát. Most azonban ez a folyamat mintha megbicsaklott volna. Mi az oka ennek? – Ha Venezuela normális demokrácia lenne, akkor külső támogatással már közel lennénk a problémák megoldásához. De az ország esetében egy bűnbandával állunk szemben, s olyan egyedi gondokkal kell szembenéznünk, amelyekre Latin-Amerika történetében sem találunk példát. Venezuelában mi, akik a demokráciát képviseljük, demokratikus eszközökkel keressük a megoldást arra, hogy tudjuk megszabadítani az országot ettől a bűnszövetkezettől.  – A külföldi lapok beszámolói szerint Európában nehéz elképzelni a humanitárius válság mértékét. Milyen ezt a helyszínen átélni? – Az országban már nem is humanitárius válságról, hanem humanitárius katasztrófáról lehet beszélni. Úgy véljük, Európa nehezen érti meg, mennyire súlyos helyzet alakult ki Venezuelában. Nem egészen két hónapja napokra szűnt meg az áramellátás. Hogyan viselnék el ezt például Budapesten? Nem működnének a benzinkutak, nem lenne banki átutalás, internet. Nálunk a műtőasztalon haltak meg az emberek, mert nem volt világítás. Az országban általános az élelmiszerhiány, a nemzetgazdaság teljes csődben, hazai termelés nincs, ennek következtében az lakosság legalább 30 százalékának nem tud mindennapi betevőhöz jutni. Az emberek a szemétben turkálnak élelmiszer után kutatva. A rezsim folyamatosan és minden eszközzel hátráltatja a nemzetközi humanitárius segélyszállítmányok eljuttatását. Az egészségügyi ellátás szintén romokban hever, hiányoznak az alapvető gyógyszerek. Sokan külföldre menekülnek a nyomor elől, hiszen ha nincs áram, megszűnik a civilizáció. Becsléseink szerint 4-4,5 millióra tehető azok száma, akik elhagyták az országot, a gazdasági kényszer, a fenyegető éhínség, a diktatúra amiatt. Mintegy egymillióan a szomszédos Kolumbiában leltek menedékre. Úgy becsüljük, ha tovább tart ez az áldatlan állapot, csak az idei év végéig további egymillióan hagyják el az országot. Ma már a venezuelai válság Dél-Amerikára kihat mind szociális, mind pedig gazdasági szempontból és destabilizálja a térséget. A szomszédos országokban megjelentek eddig legyőzöttnek hitt fertőző betegségek. – Létezik-e egyáltalán kiút a válságból? – Az egyedüli megoldás a politikai és intézményes válságra a Juan Guaidó által meghatározott menetrend követése. Először véget kell vetni a Maduro-rezsim uralmának. Fel kell állítani egy ideiglenes kormányt, majd szabad választást kell rendezni. Európában gyakran találkozunk azzal a felfogással, hogy a Maduro-rezsimet a hadsereg tartja fenn. Szó sincs azonban erről. Csak néhány tábornok tartja hatalomban, mert ez a szűk kör a kábítószerexport legnagyobb haszonélvezője. A világnak éppen ezt kell megértenie: egy drogdiktatúráról van szó. Tavaly becslések szerint Amerikába és Európába 290 tonna kokaint szállítottak. 
A SZERZŐ FELVÉTELE
– Ha nem a teljes tisztikar, hanem csak egy kis része érintett a kábítószerügyletekben, miként tudja néhány ember sakkban tartani a teljes hadsereget? – A hírszerzés és belső elhárítás olyan mértékű terrort épített ki, hogy a katonáknak nincs mozgásterük. Mindemellett 22 ezer kubai szakember is a Maduro-rezsimet segíti. Minden, a kommunista érából származó tapasztalatot felhasználva a kubai rezsim tartja fenn ezt a helyzetet Venezuelában. A kubai titkosszolgálat áll számos magasrangú venezuelai katonatiszt meggyilkolása mögött.  – Ha Kuba ilyen mértékben beavatkozik a venezuelai mindennapokba, hogy képzelhető el a jelenlegi rezsim megbuktatása külső katonai támogatás nélkül? – Továbbra is hiszünk abban, hogy el lehet kerülni egy nagy katasztrófát, de ennek a legfontosabb feltétele a Maduro-rezsim távozása. A norvég kormány párbeszédet kezdeményezett a kormány és az ellenzék között. Az oslói tárgyalások fiaskója azonban megmutatta, hogy a rezsim nem hajlandó demokratikus módon távozni a hatalomból. S tisztában kell lennie Európának azzal, hogy Maduróék egy sor nemzetközi terrorszervezetet is befogadtak, így az események túlhaladtak azon a Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által képviselt koncepción, mely szerint az EU nem vesz tudomást arról, mi zajlik az országban. A rezsim az egész világot megfertőzi a kokainnal. – Ön szerint tehetne többet az EU? – Tapasztalataink szerint az európai vélekedés az, hogy tiszteletben kell tartani az ország szuverenitását és a venezuelaiak oldják meg a saját problémáikat. Ez normális demokratikus keretek között védhető álláspont lenne. De az EU-nak meg kell értenie, hogy nálunk nincs szó normális állapotokról, hanem egy olyan államról beszélünk, amely halálbrigádokat vet be a saját népe ellen, s rettegésben tartják az egész országot. Hálásak vagyunk Magyarországnak, hogy segít a magyar származású venezuelai állampolgároknak. A venezuelai helyzet azt igényelné az európai államoktól, hogy még intenzívebb segítséget nyújtsanak. A rezsim meg akarja semmisíteni a 2015-ben megválasztott nemzeti parlamentet, amely az egyetlen legitim demokratikus szervezet az országban.    – Milyen konkrét támogatást várnak az EU-tól? – Ne csak az Unió adja a nevét a segítséghez, hanem az EU által kinevezett Nemzetközi Kontaktcsoport és a Limai Csoport (előbbiben uniós és latin-amerikai országok vesznek részt, utóbbiban tucatnyi ország, több nagyhatalommal – a szerk.) közreműködésével kényszerítsék Maduróékat arra, távozzanak a hatalomból, így megakadályozható lenne, hogy lángba boruljon Venezuela, ami a régiót és Európát is érintené. – A válság miként lenne megoldható a legbefolyásosabb szereplő, az Egyesült Államok nélkül? Az európaiak túlbecsülik Washington szerepét. Ne feledjük, az Egyesült Államok hetven éve érintett a venezuelai olajiparban, s a legintenzívebb kapcsolat e tekintetben Hugo Chávez vezetése idején volt.  – Oroszország milyen szerepet játszik a Maduro-rezsim fenntartásában? – Meggyőződésem, hogy Oroszországnak politikai érdekei nincsenek Venezuelában. Moszkvától a korábbi évtizedekben jelentős hitelt vett fel a Chávez, majd a Maduro-rezsim. Oroszország érdeke az, hogy mindezt visszafizessék.  – Ki lehet-e jelenteni azt, hogy lejárt a párbeszéd ideje? – Ez teljességgel így van. Naponta halnak meg több százan, mert az országban vége a civilizációnak. Tevőlegesen kell közbeavatkozni.

Washington továbbította Londonnak Assange kiadatási kérelmét

Publikálás dátuma
2019.06.11. 07:19

Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP
Ezzel valószínűtlenné válik, hogy az amerikai hatóságok újabb vádakat fogalmaznak meg a WikiLeaks alapítója ellen.
Az amerikai igazságügyi minisztérium továbbította Nagy-Britanniának Julian Assange kiadatására vonatkozó hivatalos kérelmét - értesült a The Washington Post című amerikai napilap. Az újság névtelenül nyilatkozó minisztériumi illetékesekre hivatkozva írja kedden honlapján, hogy a kiadatási kérelmet a múlt csütörtökön továbbították Londonnak, és 
ezzel valószínűtlenné válik az, hogy az amerikai hatóságok újabb vádakat fogalmaznak meg a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen.

Az amerikai-brit kiadatási egyezmény szerint a kiadatási kérelmet Assange letartóztatása után hatvan napon belül kell elküldeni Londonnak. Assange-ot április 11-én tartóztatták le Ecuador londoni nagykövetségén. Az egyezmény értelmében az Egyesült Államok nem vádolhatja Assange-ot olyan bűncselekményekkel, amelyek nem szerepelnek a kiadatási kérelemben, hacsak nem a kiadatás után követte el őket. Az igazságügyi minisztérium egyelőre nem erősítette meg a lap információit. Mint azt már korábban megírtuk
Assange hét éven át élt Londonban Ecuador nagykövetségén, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak, ahol nemi erőszak gyanúja miatt nyomoznak utána.

 Assange valójában nem a svéd vádaktól tartott igazán, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol a szexuális visszaéléseknél sokkal súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményekkel, a többi között titkos adatok törvénytelen megszerzésével és államtitoksértéssel vádolják. Assange-ot azt követően vették őrizetbe a brit hatóságok április 11-én, hogy
Ecuador végül megvonta tőle a menedéket, majd azért ítélték 50 hét letöltendő szabadságvesztésre, mert nem jelent meg a bíróságon.

Washington az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolta meg a WikiLeaks portál alapítóját, aki 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről 
több százezer titkosított információt - köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat - lopott el és szivárogtatott ki.

Az igazságügyi minisztérium május végén tizenhét újabb vádpontot ismertetett Assange ellen. Ezek szerint törvénybe ütköző módon hozta nyilvánosságra titkos források nevét, emellett szövetkezett Chelsea (született Bradley) Manninggel, az amerikai hírszerzés egykori elemzőjével, hogy bizalmas információkhoz jusson. A WikiLeaks-alapító nemcsak segítette és biztatta Manninget a bizalmas anyagok ellopásában, hanem életveszélybe sodort informátorokat - afgánokat, irakiakat, újságírókat, vallási vezetőket, jogvédőket, az elnyomó rezsimek másként gondolkodóit - azzal, hogy leleplezte személyazonosságukat.
Assange több évtized börtönre számíthat, ha elítélik.

Szerző
Témák
Assange