Romániában (is) vásároltak földet Mészárosék

Publikálás dátuma
2019.06.11. 11:04

Fotó: Népszava
Nemrég egy külföldi vállalkozás is került a felcsúti milliárdos portfóliójába.
A Mészáros-csoport nemrégiben 1290 hektárnyi földet vett Romániában – írja a 24.hu. A csoport korábban holdingba szervezte agrárérdekeltségeit, a mintegy 40 céget egy csúcsvagyonkezelő fogja össze, a Talentis Agro Zrt.-t tavaly februárban alapította Mészáros Lőrinc és felesége, Kelemen Beatrix.
A portál információi szerint azonban egy külföldi vállalkozás és vele együtt egy romániai földbirtok is került a portfólióba

A Talentis Agrónak tartós részesedése nemcsak az olyan ismert Mészáros-cégekben van, mint a Búzakalász 66′ Kft. vagy a Vivienvíz Kft., hanem a Farmland Development Srl-ben is. A mérlegbeszámolójához fűzött kiegészítésből tudható, hogy 100 százalékos tulajdonos a Bihar megyei Margittán bejegyzett társaságban.  A romániai közlönyben idén január 29-én jelent meg, hogy
a Talentis Agro 8,35 millió euróért, durván 2,7 milliárd forintért megvette a 24,6 millió lej (1,6 milliárd forint) jegyzett tőkéjű Farmland Development Srl-t.

Az eladó a 2015-ben, a kötelező minimummal, 200 lej (körülbelül 13 ezer forint) jegyzett tőkével létrehozott Farmland Development egyetlen tulajdonosa, a Van Den Heerik Agricola volt, amelyet 2006-ban alapított a holland illetőségű Hendrik Van Den Heerik és Huibers Van Den Heerik Neeltje Jacoba.
Szerző
Frissítve: 2019.06.11. 11:10

Távol még a kártérítés - a devizahitelesek a Kúriára várnak

Publikálás dátuma
2019.06.11. 09:30

Fotó: Népszava
A korábbi, adósoknak kedvező határozatok után megszületett egy bankoknak tetsző is. Június 19-én a Kúria ismét közleményt bocsát ki a témában.
Miközben zajlanak a kilakoltatások, árverések, a devizahitelkárosultak izgatottan várják, hogy mit tartalmaz majd a Kúria várhatóan június 19-én megjelenő közleménye arról, hogy milyen feltételek mellett lehet semmissé tenni a hitelszerződéseket. Bár az érdekeltek nem várnak éles fordulatot ebben az ügyben, de a luxemburgi Európai Bíróság tavaly szeptemberi és idén márciusi ítéletei ugyanakkor útmutatást adtak a magyar bíróságok számára is, igaz, mindeddig szinte minden eredmény nélkül. Az elmúlt héten ráadásul olyan ítélet született Luxemburgban, amely egy fontos kérdésben pontosította az uniós bírák egy korábbi ítéletét, az adósok számára kedvezőtlenül. A devizahitel-szerződések megkötésekor általános gyakorlat volt, hogy a pénzintézetek ebben nem közölték az alkalmazott svájci frank árfolyamot, hanem csak egy néhány nap múlva elküldött, a bankok többségénél folyósítási vagy jóváhagyási értesítőnek nevezett levélben. Korábban az Európai Bíróság erről úgy vélekedett, hogy az ilyen szerződés érvénytelen. A legfrissebb pontosításukban azonban visszakoztak, és úgy foglaltak állást, hogy ha az eredeti szerződés utalt arra, hogy az árfolyamot csak később közlik, akkor ez a megállapodás önmagában nem tisztességtelen. Egy ilyen ügye kapcsán a Budai Központi Kerületi Bíróság  kért állásfoglalást az Európai Bíróságtól. A hazai bíróság ítélete minden bizonnyal már a módosított állásfoglalás szellemében fog megszületni. Sem az Igazságügyi Minisztérium, sem a Kúria nem segíti elő, hogy családok százezreinek, mintegy kétmillió embernek a devizahitelezésből adódó problémája megoldódjon - fejtette ki a véleményét a Népszava érdeklődésére Ravasz László, számos devizahiteles ügyben a jogi képviseletet ellátó szegedi ügyvéd. A főhatóságok, főbírák látszólag elfogadják a luxemburgi döntéseket, de félremagyarázzák azok tartalmát. A magyarországi perek gyakorlatilag állnak. Jellemző, hogy a második számú devizahiteles törvényt az európai közösségi joggal ellentétesnek minősítő uniós bíróság döntését itthon nem veszik figyelembe. Ennek alapján ugyanis a hazai bíróságoknak érvénytelennek kellene nyilvánítani a szerződéseket. Mégsem teszik. Az ügyvéd ennek okát abban látja, hogy a bírók ítélkezési jogköre korlátozva van, mégpedig a vezetőik részéről. Ravasz László emögött politikai nyomást sejt. Úgy tetszik, a bírák figyelembe veszik az EBRD és a Bankszövetség között megkötött szerződésből adódó szellemiséget, vagyis azt, hogy a kormány nem hoz a pénzintézetek számára kedvezőtlen jogszabályt. Ravasz László szerint egyes bírósági vezetők ezt úgy értelmezik,hogy nekik is a pénzintézetek kedvében kell járniuk. Közismert, hogy a devizahitelt nyújtó uniós tagállamok közül már csak Magyarországon nem rendezték az ügyfelek problémáit. Még az európai közösségen kívüli Szerbiában is részleges kártérítés történt. Nálunk is előrelépést jelenthetne, ha legalább a veszteségek egy részét visszajutnák azoknak a hiteladósoknak, akik az eredeti szerződéses összeg többszörösét kifizették már, és még mindig jelentős összeggel tartoznak. Hallani olyan - meg nem erősített - híreket, amelyek szerint az Országgyűlés őszi ülésszakának napirendjén szerepel majd egy olyan törvényjavaslat, amely a devizahiteladósok részleges kárenyhítéséról szól majd.

MSZP: Fel kell mondani az EBRD-megállapodást

Csakis egységes megoldással lehet segíteni a devizakárosultakon, ezért van szükség egy új banki elszámoltatásra, a végrehajtások felfüggesztésére, továbbá fel kell mondani az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött megállapodást - írták a szocialisták közleményükben.   Ebben a szerződésben ugyanis Orbán Viktor kormányfő azt vállalta, hogy a bankoknak egy fillérjébe sem fog kerülni a szerződések forintosítása, nem nehezíti meg a kilakoltatásokat, és nem hoz olyan törvényeket, amelyek csökkentenék a bankok profitját. Ha ez a szerződés érvényben marad - teszik hozzá a szocialisták -, akkor magyar családok tízezrei fognak még az utcára kerülni.  A közlemény szerint az MSZP ezen javaslatai újra a Parlament elé kerülnek és a Fidesz eldöntheti, hogy továbbra is a bankokat szolgálja vagy végre a magyar családok mellé áll.
Hogy a Fidesz várhatóan mi mellett teszi le a voksát, az kiderült a múlt héten, amikor az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának keddi ülésén a fideszes többség leszavazta, hogy a parlament elé kerülhessen az a Város Mindenkié és az Utcajogász Egyesület által kidolgozott törvényjavaslat, amely első lépésként legalább a gyermekes családok esetében felszámolná az elhelyezés nélküli kilakoltatások gyakorlatát. Ezzel már hatodik alkalommal szabotálták el, hogy az Országgyűlés érdemben tárgyalhasson a javaslatról. 

Szerző

319,93 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.06.11. 07:53
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Alig változott a forintárfolyam a főbb devizákkal szemben keddre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót kedden reggel nyolc óra előtt 319,93 forinton jegyezték a hétfő esti 319,89 forint után. A dollár jegyzése 282,87 forinton állt 282,88 forint után, a svájci franké pedig 285,69 forintra csökkent 285,76 forintról.
Szerző
Témák
forint euró dollár