A Fehér Ház és a mexikói vezetés szinte az utolsó pilllanatban állapodott meg abban, hogy az Egyesült Államok mégsem emeli Pünkösd hétfőtől – ami ott munkanapnak számít – a Mexikóból behozott árucikkekre kirótt vám tarifáját. Az intézkedést azonban nem végleg vették le a napirendről, hanem csak felfüggesztették.
Ahhoz, hogy eltekintsen a vámemeléstől, Mexikótól azt az ellenszolgáltatást várja Trump, hogy segítsen a migráció megfékezésében, akadályozza meg az Egyesült Államokba irányuló bevándorlást. Májusban 132 ezer embert tartóztattak fel az amerikai hatóságok az Egyesült Államok déli határán. Ennyien 2006 óta nem próbáltak egyetlen hónap alatt bejutni az országba.
Az amerikai elnök közlése szerint Mexikó a tárgyalások eredményeként „erőteljes” migrációellenes intézkedések megtételét ígérte. A legdélibb észak-amerikai állam vállalta, hogy országszerte bevetik a nemzeti gárdát, különös tekintettel Mexikó déli határán - igyekezvén felszámolni az embercsempész hálózatokat, amelyek közép-amerikai országokból menekülő földönfutóknak azt ígérik, hogy eljuttatják őket Mexikón át az Egyesült Államokba. A tárgyalások után kiadott közös nyilatkozatból kitűnik: az Egyesült Államok a jövőben több menedékkérőt küldhet majd vissza Mexikóba, hogy ott várják meg amerikai menedékkérelmük elbírálását.
Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter, aki hazája részéről a tárgyalásokat irányította, a két ország határának közelében található Tijuana városban egy tömegrendezvényen, mintegy húszezres tömeg előtt azt mondta:
A rendezvényen felszólalt Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök is.
Az erősen baloldali, kapitalizmusellenes retorikát használó politikus tavaly december elsején lépett hivatalba, és hatalomra kerülése előzetesen sokakból váltott ki olyan aggodalmat, hogy az éles szembenállás miatt elmérgesíti majd a viszonyt az Egyesült Államokkal.
Ez a viszony már egyébként is meglehetősen rossz, azóta, hogy a Fehér Házba beköltöző Trump eredetileg azzal kampányolt: Mexikóval fogja megfizettetni az Egyesült Államok déli határa mentén a bevándorlók távol tartására szolgáló acélkerítés felhúzásának a költségeit. Enrique Pena Nieto, az előző mexikói elnök azonban szó szerint „beintett” erre az ötletre, Trump pedig azóta sem szerezte meg a szükséges pénzt az építkezésre – igaz, most már talán jó úton halad efelé, miután a bevándorlási hullámra hivatkozva rendkívüli állapotot hirdetett, és az így elnyert felhatalmazással költségvetési pénzt akar átcsoportosítani, részben a védelmi minisztériumtól.
Obrador azonban a jelek szerint rácáfol a vele szemben megfogalmazott aggályokra, és eddig legalábbis képes volt elhárítani az északi nagy szomszéd haragját. Ő maga is felszólalt a tijuanai rendezvényen. Elmondta, hogy vonakodva bár, de készen állt arra, hogy ellenintézkedésként büntetővámot vezessen be az amerikai árukra abban az esetben, ha nem sikerült volna megállapodást elérni Washingtonnal.
Marcelo Ebrard külügyminiszter, aki korábban ellenezte, hogy országa területén tartózkodó menekültek is benyújthassanak menedékkérelmet az Egyesült Államok hatóságaihoz, legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy hajlandóak erről még a nyáron újabb megbeszélést kezdeni Washingtonnal. Donald Trump ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a kétoldalú megállapodás az amerikai elvárásokat teljesíti, de ha Mexikó mégsem ratifikálná a dokumentumot, akkor Washington haladéktalanul bevezeti a kilátásba helyezett büntetővámokat.
Miközben tehát az Egyesült Államok déli határán elképzelhetően okafogyottá válik a vámháború kirobbantása, Kínával szemben a Fehér Ház továbbra is fújja a harci kürtöt. Ha Hszi Csin-ping kínai elnök nem vesz részt a G20-as országcsoport június végi oszakai csúcsértekezletén, akkor Washington azonnali hatállyal további védővámokat léptet életbe a kínai árukra – nyilatkozott az amerikai elnök a CNBC televíziónak.
Trump korábban azzal fenyegette meg Pekinget, hogy 300 milliárd dollár értékben vet ki vámokat a kínai portékákra, ha nem sikerül gyorsan tető alá hozni az amerikai-kínai kereskedelmi megállapodást. Ez az összeg valamivel kevesebb, mint amennyi az Egyesült Államok éves kereskedelmi deficitje Kínával szemben.
Trump a tervek szerint a Japánban tartandó június 28-29-i G20-as csúcson tárgyalna Hszi Csin-pinggel. A csúcstalálkozón 19 ország vezetői és az Európai Unió képviselője vesz részt. A CNBC-nek az amerikai elnök azt mondta: meglepné, ha a kínai elnök nem lenne jelen.
A washingtoni kormány jelenleg 35-40 százalékos védővámot vet ki a kínai importtermékekre.
