Mexikónak piros, Kínának fekete pontot osztott ki Trump

Publikálás dátuma
2019.06.11. 20:12

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Donald Trump elhalasztotta az Egyesült Államok déli szomszédjának kilátásba helyezett vámbüntetést, Pekinget azonban tovább fenyegeti.
A Fehér Ház és a mexikói vezetés szinte az utolsó pilllanatban állapodott meg abban, hogy az Egyesült Államok mégsem emeli Pünkösd hétfőtől – ami ott munkanapnak számít – a Mexikóból behozott árucikkekre kirótt vám tarifáját. Az intézkedést azonban nem végleg vették le a napirendről, hanem csak felfüggesztették. Ahhoz, hogy eltekintsen a vámemeléstől, Mexikótól azt az ellenszolgáltatást várja Trump, hogy segítsen a migráció megfékezésében, akadályozza meg az Egyesült Államokba irányuló bevándorlást. Májusban 132 ezer embert tartóztattak fel az amerikai hatóságok az Egyesült Államok déli határán. Ennyien 2006 óta nem próbáltak egyetlen hónap alatt bejutni az országba. Az amerikai elnök közlése szerint Mexikó a tárgyalások eredményeként „erőteljes” migrációellenes intézkedések megtételét ígérte. A legdélibb észak-amerikai állam vállalta, hogy országszerte bevetik a nemzeti gárdát, különös tekintettel Mexikó déli határán - igyekezvén felszámolni az embercsempész hálózatokat, amelyek közép-amerikai országokból menekülő földönfutóknak azt ígérik, hogy eljuttatják őket Mexikón át az Egyesült Államokba. A tárgyalások után kiadott közös nyilatkozatból kitűnik: az Egyesült Államok a jövőben több menedékkérőt küldhet majd vissza Mexikóba, hogy ott várják meg amerikai menedékkérelmük elbírálását. Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter, aki hazája részéről a tárgyalásokat irányította, a két ország határának közelében található Tijuana városban egy tömegrendezvényen, mintegy húszezres tömeg előtt azt mondta:
Mexikó "sértetlen méltósággal" került ki az Egyesült Államokkal folytatott alkudozásból.

A rendezvényen felszólalt Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök is. Az erősen baloldali, kapitalizmusellenes retorikát használó politikus tavaly december elsején lépett hivatalba, és hatalomra kerülése előzetesen sokakból váltott ki olyan aggodalmat, hogy az éles szembenállás miatt elmérgesíti majd a viszonyt az Egyesült Államokkal. Ez a viszony már egyébként is meglehetősen rossz, azóta, hogy a Fehér Házba beköltöző Trump eredetileg azzal kampányolt: Mexikóval fogja megfizettetni az Egyesült Államok déli határa mentén a bevándorlók távol tartására szolgáló acélkerítés felhúzásának a költségeit. Enrique Pena Nieto, az előző mexikói elnök azonban szó szerint „beintett” erre az ötletre, Trump pedig azóta sem szerezte meg a szükséges pénzt az építkezésre – igaz, most már talán jó úton halad efelé, miután a bevándorlási hullámra hivatkozva rendkívüli állapotot hirdetett, és az így elnyert felhatalmazással költségvetési pénzt akar átcsoportosítani, részben a védelmi minisztériumtól. Obrador azonban a jelek szerint rácáfol a vele szemben megfogalmazott aggályokra, és eddig legalábbis képes volt elhárítani az északi nagy szomszéd haragját. Ő maga is felszólalt a tijuanai rendezvényen. Elmondta, hogy vonakodva bár, de készen állt arra, hogy ellenintézkedésként büntetővámot vezessen be az amerikai árukra abban az esetben, ha nem sikerült volna megállapodást elérni Washingtonnal. Marcelo Ebrard külügyminiszter, aki korábban ellenezte, hogy országa területén tartózkodó menekültek is benyújthassanak menedékkérelmet az Egyesült Államok hatóságaihoz, legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy hajlandóak erről még a nyáron újabb megbeszélést kezdeni Washingtonnal. Donald Trump ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a kétoldalú megállapodás az amerikai elvárásokat teljesíti, de ha Mexikó mégsem ratifikálná a dokumentumot, akkor Washington haladéktalanul bevezeti a kilátásba helyezett büntetővámokat. Miközben tehát az Egyesült Államok déli határán elképzelhetően okafogyottá válik a vámháború kirobbantása, Kínával szemben a Fehér Ház továbbra is fújja a harci kürtöt. Ha Hszi Csin-ping kínai elnök nem vesz részt a G20-as országcsoport június végi oszakai csúcsértekezletén, akkor Washington azonnali hatállyal további védővámokat léptet életbe a kínai árukra – nyilatkozott az amerikai elnök a CNBC televíziónak. Trump korábban azzal fenyegette meg Pekinget, hogy 300 milliárd dollár értékben vet ki vámokat a kínai portékákra, ha nem sikerül gyorsan tető alá hozni az amerikai-kínai kereskedelmi megállapodást. Ez az összeg valamivel kevesebb, mint amennyi az Egyesült Államok éves kereskedelmi deficitje Kínával szemben. Trump a tervek szerint a Japánban tartandó június 28-29-i G20-as csúcson tárgyalna Hszi Csin-pinggel. A csúcstalálkozón 19 ország vezetői és az Európai Unió képviselője vesz részt. A CNBC-nek az amerikai elnök azt mondta: meglepné, ha a kínai elnök nem lenne jelen. A washingtoni kormány jelenleg 35-40 százalékos védővámot vet ki a kínai importtermékekre.

Több betekintést enged a tárca

Megígérte az amerikai igazságügyi minisztérium a kongresszus demokrata párti törvényhozóinak, hogy nagyobb hozzáférést biztosít számukra a Mueller-jelentés dokumentumaihoz. Robert Mueller különleges ügyész 2017 májustól 22 hónapon át vizsgálta, összejátszott-e 2016-ban a republikánus kampánycsapat az amerikai elnökválasztás kimenetelét befolyásolni próbáló Moszkvával, Donald Trump érdekében, Hillary Clinton demokrata elnökjelölt lejáratására törekedve. Végül Mueller senki ellen nem találta indokoltnak a vádemelést, azt azonban nyitva hagyta, hogy az elnökké választott Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatást. A Mueller-jelentésben szereplő megállapítások némelyikét nem tették közzé, és a Trumpon továbbra is büntetőjogi fogást kereső demokraták kemény csatát vívnak a kormányzattal, a tartalom teljes megismerése érdekében. Most abban állapodtak meg, hogy betekinthetnek a jelentés egyes kitételeihez alapul szolgáló feljegyzésekbe. 

Témák
vám USA Mexikó Kína

Ejtették a vádat a drogkereskedelemmel megvádolt orosz újságíró ellen

Publikálás dátuma
2019.06.11. 16:59

Fotó: Eugene Odinokov / AFP
Nagyon úgy néz ki, hogy a hatósági vizsgálat során raktak drogot a holmijai közé, majd ez alapján vádolták meg.
Ejtették a vádat a kábítószerrel való üzérkedéssel megvádolt orosz újságíró, Ivan Golunov ellen - közölte az Interfax hírügynökség kedden Vlagyimir Kolokolcev orosz belügyminiszterre hivatkozva. A tárcavezető a Meduza ellenzéki hírportál munkatársa elleni vádat megalapozatlannak nevezte. Az újságírót a nap folyamán el fogják engedni házi őrizetéből. Kolokolcev Golunov elengedésének bejelentése mellett Vlagyimir Putyin elnöknél kezdeményezte Andrej Pucskov vezérőrnagy, Moszkva nyugati közigazgatási körzetének rendőrparancsnoka, és Jurij Gyevjatkin vezérőrnagy, a belügyminisztérium kábítószer-ellenes részlege fővárosi ügyekben illetékes vezetőjének felmentését. Az ügyben lefolytatott belső belügyminisztériumi vizsgálat anyagait átadták a kiemelt bűnügyekben eljáró Nyomozó Bizottságnak (SZK).    Golunovot pénteken vette őrizetbe és bántalmazta a moszkvai rendőrség, azt állítva, hogy a hátizsákjában és lakásán kábítószert találtak. Az ügy széles körű felháborodást váltott ki Oroszországban, mert felmerült az erős gyanúja annak, hogy a hatóságok hamis vád alapján próbálták meg elhallgattatni az újságírót, aki cikkeiben gátlástalan uzsorásokról és egy, a temetkezési ágazatra rátelepedő szervezetről írt. Az újságíró az ellene felhozott vádakban ártatlannak vallotta magát, és állította, hogy a lakásán razziázó rendőrök csempésztek drogot holmija közé. Ezt alátámasztja, hogy a kábítószer tasakján nem találták meg az ujjlenyomatát, és az igazságügyi szakértői vizsgálat sem a vizeletében, sem a tenyerén nem találta nyomát kábítószernek, azaz az őrizetbe vétel napján, pénteken nem tartott a kezében ilyen tudatmódosító szert. Golunov elfogása után nem mellesleg többszörös bordatörést, agyrázkódást és zúzódásokat szenvedett egy orvos szerint, aki egyből kórházba vitte volna őt, de a rendőrök nem engedték.  Az újságíró elleni eljárás komoly tiltakozást váltott ki Oroszországban. „Mi vagyunk Ivan Golunov” - feliratú, egyforma, plakátszerű címlappal jelent meg hétfőn a Kommerszant, a Vedomosztyi és az RBK című gazdasági napilap.
A három újság a címlapjukon megjelentetett közös közleményben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Golunov őrizetbe vétele és szakmai tevékenysége között összefüggés lehet, egyúttal nyilvános vizsgálatot követeltek a belügyminisztérium azon munkatársaival szemben, akik felléptek az újságíró ellen.   Szerdára Golunov melletti szolidaritási tüntetést hirdettek meg, amelyet szervezői a vád elejtése ellenére is meg kívánnak tartani Moszkva belvárosában. A Facebookon csaknem 25 ezren jelezték részvételi szándékukat. A polgármesteri hivatal kifogásolta, hogy a megmozdulás biztosítása kérdésében nem vették fel vele a kapcsolatot és a főügyészséghez fordult panasszal. A Change.org weblapon kedd késő délutánra meghaladta a 180 ezret az aláírások száma a Golunov szabadon bocsátását kérő petíción.

Szerző
Frissítve: 2019.06.11. 17:51

Megerőszakolhatták a sztrájkolókat a katonai tanács csapatai a khartoumi tüntetéseken

Publikálás dátuma
2019.06.11. 12:36

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
A feltételezések szerint számos áldozat eleve nem fordult orvosi segítségért, egyrészt mert félt a megtorlástól, emellett pedig az orvosi ellátás is korlátozott.
Egy héttel ezelőtt a khartoumi tüntetőkre paramilitáris erők támadtak rá, aminek következtében több mint 100 ember meghalt, hétszázan megsérültek, és kiszivárgó orvosi jelentések szerint legalább hetven embert megerőszakoltak – írja a Guardian cikke alapján a 444. Az ülősztrájkos tüntetések már második napja tartanak. Mivel Szudánban teljes hírzárlat van, ezért pontos adatok egyelőre nincsenek de nemzetközi egészségügyi szervezetek olyan orvossal is beszéltek, aki egymaga nyolc nemi erőszakot elszenvedett sebesültet, öt nőt és három férfit látott el a támadás utáni órákban. A feltételezések szerint 
számos áldozat eleve nem fordult orvosi segítségért, egyrészt mert félt a megtorlástól, másrészt pedig az orvosi ellátás eleve korlátozott a fővárosban.

A mostani sztrájk célja, hogy újrainduljanak a tiltakozások, melyek az országot irányító katonai tanács lemondását követelik, amely Omar el-Basír szudáni diktátor után vette át az irányítást az ország felett. A tiltakozások szerint a katonai tanács segítségével az addigi politikai elit készül átmenteni a hatalmát.
Szerző