Háromszáz cseh városban tüntettek Andrej Babis lemondását követelve

Publikálás dátuma
2019.06.12. 07:27
Illusztráció - a kép a június 4-i prágai demonstráción készült
Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
A két korrupciós üggyel is lelepleződött miniszterelnök lemondását követelik, valamint a számonkérését akadályozó igazságügyi miniszter távozását.
Andrej Babis cseh miniszterelnök lemondását követelték tüntetők kedd este egyszerre háromszáz csehországi városban. A legtöbben Morvaország legnagyobb városában, Brünnben gyűltek össze, ott mintegy hatezren vonultak az utcára. A demonstrációkat meghirdető Millió pillanat a demokráciáért civil szervezet ezúttal nem tartott tiltakozást Prágában, ahol egy héttel ezelőtt becslése szerint 120 ezer ember vonult az utcákra Babis, illetve Marie Benesová igazságügyi miniszter távozását követelve. A következő tüntetést a fővárosban június 23-ára tervezik.
A demonstrációknak alapvetően két okuk van:
  • a Gólyafészek-ügy, és
  • Babis politikai és gazdasági ténykedésének összeférhetetlensége, amit az EB állapított meg.
Az Gólyafészek nevű szabadidőközponttal kapcsolatos ügyben az európai uniós pénzekkel, támogatásokkal való visszaéléssel gyanúsítják a cseh kormányfőt. A rendőrség az eset kivizsgálása után áprilisban vádemelést javasolt Babis ellen.
A másik ok pedig az, hogy az Európai Bizottság ellenőrzései alapján készült könyvvizsgálói jelentések szerint Andrej Babis politikai és vállalkozói tevékenysége összeférhetetlen. Bár Babis az Agrofert holdingot 2017 februárjában két vagyonkezelő alapba helyezte, az uniós ellenőrök szerint a kormányfő továbbra is befolyással van a - jelentős uniós támogatásokhoz is jutó - cégeket érintő döntésekre. Emiatt mintegy 451 millió koronányi uniós támogatást - 5,86 milliárd forintnyi összeget - kellene visszafizetnie Csehországnak.
A helyzeten az az arrogancia sem javít, amivel a korrupciós ügyeivel lelepleződő miniszterelnök kezeli a helyzetet. "A Cseh Köztársaság nem Szlovákia. A Cseh Köztársaságban a tüntetések alapján nem fog megváltozni a kormány" - nyilatkozta múlthéten, a százezres demonstráció után. Babis ellen jó ideje folyamatosak a tüntetések, több kormánya is megbukott már, ám Milos Zeman köztársasági elnök rendre megvédi a bukástól.
A demonstrálók azért követelik Marie Benesová távozását is, mert szerintük kinevezésének legfőbb célja tulajdonképpen az volt, hogy nyomást gyakoroljon Pavel Zeman főügyészre, akinek döntenie kell a kormányfő elleni vádemelésről a Gólyafészek-ügyben. Benesová április végén lett az igazságügyi tárca új vezetője, miután elődje saját kérésére távozott.

Szabad szemmel – Európának döntenie kell, a magyar tudomány szabadsága forog kockán

Publikálás dátuma
2019.06.12. 06:48

Nemzetközi sajtószemle, 2019. június 12.
FAZ A müncheni Lajos-Miksa Egyetem egyik professzora arra hívja fel a figyelmet, hogy a Tudományos Akadémia ügyében készülő törvény felszámolná Magyarországon a kutatás szabadságát. A vendégkommentár szerzője, Martin Schulze Wessel, akinek szakterülete Kelet-Európa történelme, emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormány csak nemrégiben kényszerítette ki a CEU egy részének távozását. A Parlament előtt lévő javaslat azonban még inkább átalakítaná a magyar tudományos életet. Annak értelmében ugyanis az MTA elveszítené kutató intézeteit, azokat egy állami szervezet alá rendelnék, a vagyonukkal együtt. A következmények azonban beláthatatlanok lennének, bár a miniszterelnök ékesszóló retorikával a nagyobb hatékonyságra hivatkozva indokolta az Akadémia önállóságának felszámolását. Csak éppen adós maradt érdemi érvekkel. A szóban forgó intézmények ugyanis rendszeresen jó minősítést kaptak a nemzetközi testületektől. A hatalom igazi célja az, hogy elbitorolja a tudományt, szétverje annak önállóságát. Merthogy az intézmény egyelőre őrzi autonómiáját a hatalomnak az egész társadalomra kiterjedő uralmi törekvéseivel szemben. Hogy hová vezethet ez a politika, azt jól látni az 56-os Intézet esetén. Orbán a tudomány és a társadalom területén is csupán barát-ellenség-képben tud gondolkodni. Ez a logika azt diktálja, hogy aki szembeszegül az elképzelésével, azt állami eszközökkel kell korlátozni, akadályozni, illetve legyűrni. Ebben a helyzetben az MTA több száz munkatársa küldött „segélykiáltást” Manfred Webernek. Európának döntenie kell. A magyar tudomány szabadsága forog kockán.
EUobserver Kovács Zoltán tiltakozott, mert a portál a napokban olyan véleménynek adott hangot, miszerint a magyar kormány megpróbálja foglyul ejteni a teljes sajtót, sőt, ez ügyben csápjait már külföldre is kiterjeszti. Az államtitkár fontosnak tartotta megemlíteni mindjárt a legelején, hogy a súlyos állításokat tartalmazó jelentést egy olyan amerikai civil szervezet hozta nyilvánosságra, amely pénzt kapott Soros Györgytől. Továbbá több magas rangú tisztségviselője is a Nyílt Társadalom Alapítványnál dolgozott, vagyis az egész hóbelevanc a Soros-világ része. Ennek megfelelően Magyarországon csakis balliberális szerkesztőségeket támogat. És hiába is próbál semlegesnek látszani, befektetőként politikai céljai vannak. Kovács arra is hivatkozott, hogy a magyar sajtó sokkal színesebb annál, mint ahogy azt egyesek beállítják. Lásd az RTL és az Index népszerűségét. Azt is kifejtette, hogy a magyar sajtójog teljes mértékben összhangban áll az EU-normákkal. Válaszában Harlan Mandel a Médiafejlesztési Befektetési Alaptól figyelemre méltónak tartja, hogy Kovács még csak nem is foglalkozott érdemben a fő kérdéssel, tehát, hogy a magyar állam ellenőrzése alá vonta a sajtót. A magyar válasz ezzel szemben nagyon jól illusztrálja, hogy ez a fajta hatalom nem fogad el semmiféle bírálatot. Viszont Orbán forgatókönyvének részeként megint jött a szokásos hablaty Sorosról, miközben nem lehet tagadni, hogy Fidesz közeli üzletemberek előbb megszereztek, majd egy kormánypárti alapnak ajándékoztak majdnem 500 orgánumot. Hogy az amerikai alapítvány kinek ad pénzt és honnan, az teljesen nyilvános. Az sem titok, hogy a független, tényekre épülő újságírást támogatja, a politikai sokszínűség, a kormányok elszámoltathatósága és a jogállam jegyében. De ha Kovács Zoltán számára fontos a magyar sajtószabadság, akkor csak nézze meg a Freedom House és a Riporterek Határok Nélkül idei jelentését, mert aszerint Magyarország ebből a szempontból már rosszabbul áll, mint Sierra Leone.
Der Standard Az ártatlanság védelmét a magyar sajtó feltűnően nem szokta tiszteletben tartani, legyen szó a gyanúsítottak származásáról vagy a vallási hovatartozásáról. Ezt állapította meg a Bécsi Egyetem kutató csoportja, amely az EU megbízásából egy éven át összesen 7 tagállamban ellenőrizte ilyen szempontból a megjelent cikkeket, tévé- és rádiótudósításokat, híreket, független portálok jelentéseit. A program egyik közreműködője a magyar gondokat arra vezeti vissza, hogy nálunk igencsak problematikus a sajtószabadság. A Riporterek Határok Nélkül osztrák tagozatának vezetője hozzátette, hogy Ausztriában helyenként a magyar állapotokra emlékeztetnek a viszonyok. Pedig a bírálat fontos egy eleven demokráciában. De nem az újságírók számára kellene irányvonalakat kiadni, hanem a politikusoknak, mármint hogy meddig mehetnek el. A jelentés kitér arra, hogy az osztrákoknál (is) sűrűn előfordul: feltételezéseket tényként tálalnak. Azon kívül sok esetben megadják a perbe fogott emberek állampolgárságát és vallását, főleg, ha külföldiekről, muzulmánokról vagy migránsokról van szó. Ily módon szítják a hangulatot az ilyen csoportok ellen. Főleg a bulvársajtóra jellemző ez az eljárásmód.
Yahoo  A New York Times kiadója arra figyelmeztet, hogy a sajtó elleni kirohanásaival az amerikai elnök rendkívül veszélyes légkört teremt külföldön az újságírók ellen. Sulzberger különösen azt nehezményezi, hogy Trump időről időre a nép ellenségeiként bélyegzi meg a média munkatársait, mert ezek után diktátorok és zsarnokok úgy érzik: a kijelentés legitimálja, hogy ők maguk lecsapnak a sajtóra. Ráadásul a kijelentés a sztálini Oroszországot idézi. Mint mondta, nem véletlen, hogy példátlan módon elszaporodtak az újságírók elleni támadások és zaklatások. Meg az sem véletlen – tette hozzá –, hogy külföldi politikusok ilyen mértékben használják a „hamis hír” kifejezést a sajtó lejáratására. A jelentés idézi az Article 19 brit emberi jogi szervezetet, miszerint két éve, minden eddiginél több, 78 újságírót öltek meg a világban. Azon kívül erősen korlátozzák a média tevékenységét olyan államokban, mint Oroszország, Törökország és Magyarország.
Süddeutsche Zeitung  Kelet-Európában egyes kormányok keresik a kapcsolatot Putyinnal, mások félnek tőle. Az észt védelmi miniszter nemrég nyilvános előadásban ecsetelte igencsak részletesen, az orosz elnök miként fegyverzi fel hadseregét, illetve, hogy meg akarja osztani az EU-t és a Nato-t. Ezért sürgette a tagállamok egységét. Brüsszeli diplomaták és képviselők persze általában a szemüket forgatják, ha a balti országok kemény fellépést követelnek Moszkvával szemben, bár a keserű történelmi tapasztalatok megmutatkoznak a lengyelek hozzáállásán is. Varsó ezért nem hajlandó szövetségre lépni Le Pennel, illetve Salvinival, amíg azok csak dicsérni tudják a Kremlt, illetve kölcsönt vesznek fel attól. Viszont a térségben Orbán Viktor kifejezetten oroszbarát. A Krím megszállása után az unióból ő fogadta elsőként Putyint. A Roszatom építi Paks 2-őt. A lengyelek és a baltiak ugyanakkor ellenzik az Északi Áramlat 2-őt, mégpedig azzal a felkiáltással: a Nyugat importálja azt a gáz, amellyel megmérgezik.
Economist A világiság európai hívei aggódnak a keresztény-nacionalista populizmus fellendülése miatt, a Felvilágosodás földje sötét előjeleket tapasztal. Pedig a kereszténydemokrácia 1945 után véglegesen szakított a keresztény tekintélyelvűséggel és a politikai közép pártjai olyan eszményeket hirdetnek, mint a szólásszabadság, a jogállam, a rasszizmus elutasítása. Csakhogy jön fel a populista, idegengyűlölő jobboldal, amely gyakran ölt magára vallásos, keresztény-nacionalista köntöst, még ha vezéreik nem is számítanak túlzottan hívőnek. Ilyen pártok már hatalomra jutottak Magyarországon, Olaszországban és Ausztriában. Ezek az erők nem nyíltan állnak szemben a demokráciával, de egynémely híveik nemigen becsülik sokra ezeket az értékeket. Az idők jele lehet, hogy a földrész legfontosabb kereszténydemokratája, Merkel a minap szükségét érezte, hogy kijelentse: a történelem tanulságai miatt meg kell mondani a fiatal nemzedékeknek, hogy miért támogatjuk a jogállamot, miért vetjük el az intoleranciát és az emberi jogok megsértését. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a muzulmán menekültek bevándorlása még a baloldalon is felerősítette a migránsellenes érzelmeket. Az ellenszer egy olasz szakember szerint az lehet, ha megmutatjuk, hogy ezek az emberek nem ultrakonzervatív hitet hoznak magukkal, hanem éppen az elől menekülnek. De felbukkanásuk kihívás Európa kulturális, vallási és humanista öröksége számára, Sok metafizikai hit követőinek meg kell védeniük ezt a hagyatékot.
Guardian Salvinitól Orbánig, az etnikai nacionalisták eltérítik a vallási témákat, hogy ily módon támasszák meg saját politikai programjukat, ám ezt a haladó erők nem hagyhatják annyiban. Így látja a kérdés a Yale Egyetem egyik tanára, valamint szerzőtársa, egy cambridge-i PhD-diák. Feltűnőnek tartják, hogy mennyi vallásos embert vonz az olyan, tekintélyelvű vezetők retorikája, mint a magyar kormányfő, az olasz belügyminiszter, vagy a brazil, illetve indiai elnök. De Le Pen és Wilders is szívesen emlegeti a zsidó-kereszténység gyökereket a nyugati civilizáció alapjaként. Orbán a keresztény kultúra védelmét az állami doktrína szintjére emelte. Kulcsfontosságú a kapcsolat a populizmus és a vallás között. Amit Putyinnál, Salvininál, Orbánnál és a többieknél látunk, az vallással leöntött válasz a világi kormányzásra. Nem egyszerűen arról van szó, hogy bomlanak le a liberális értékek. Egyre nagyobb a gyanakvás a világiassággal és az azt hirdető elittel szemben. És noha Nyugaton egyre kevesebben gyakorolják a hitüket, a populisták nagyon ügyesen eltérítették a vallást a maguk céljaira. Úgy tüntetik fel, hogy az új közmegegyezés alapja lehet egy olyan társadalomban, amely elvesztette erkölcsi igazodási pontját. A kapitalizmust igyekeznek egyfajta hagyományos vallási keretbe helyezni. A vallási témákat és hagyományokat menedékként kínálják egy lelketlen világban. A baloldalnak meg kell találnia az ellenszert, mert máskülönben a tőkés rendszer új fűzőbe kényszerül.
The Times A konzervatív lap azt ajánlja, hogy a politikusok használják ki a menekültek szakképzettségét és ne tegyenek úgy, mintha ezeket az embereket távol tudnák tartani, mert akár tetszik, akár nem, a migránsok jönni fognak. A kommentár rámutat, hogy a nagy pártok úgy gondolják: megnyertek egy menetet az idegengyűlölők ellen, mert a populisták ugyan valamelyest javítottak korábbi eredményükhöz képest az európai választáson, de lényegesen visszaesett az érkező menedékkérők száma. Éspedig azért, mert a kormányok rávertek a szélsőjobbos politikára és megkeményítették a hangot. Közben azonban az idén csaknem 2 ezren keltek át Észak-Afrikából olasz vizekre, de közben majdnem 350-en fulladtak vízbe. A halálozási arány ezek szerint 18 %. De az egész migrációs folyamat tele van nyilvánvaló kudarcokkal. Olaszország nem engedi be a hajótörött menekülteket begyűjtő civil hajókat. Líbiában páratlanul nyomorúságosak a menekülttáborok. A körülmények csak ösztönzik az embereket, hogy átkeljenek észak felé. Az EU a tömeges népvándorlás láttán pánikba esett, megpróbálta villámgyorsan lezárni a kapukat, de csak odébb helyezte a válságot. Ám ha a klímaváltozás folytán sűrűbben fordul elő szárazság, illetve áradás, akkor a 2015-ös számok eltörpülnek majd az akkor útra kelő tömeghez képest. Itt főleg a középpártok hibája érhető tetten, mivel túl könnyen megadják magukat a szélsőségeseknek, de nem gondolják végig a következményeket. Olyan politikára van szükség, amely nyereségnek tekinti a migrációt. Munkát, értelmes foglalatosságot kell adni ezeknek az embereknek. Annál is inkább, mert sok fejlett országban egyre kevesebb gyerek születik. A befogadást azonban meggyőződéssel kell csinálni, mert a szélsőjobb a félelmekre alapoz. Minden társadalom szükségképpen rá fog jönni: nem lehet megkerülni a kölcsönös előnyöket hozó együttélést, mert eddig bármivel is próbálkoztak, az nem tudta meggyőzni a bajba jutott tömegeket, hogy maradjanak ott, ahová rakták őket.
Bloomberg A Fidesz-képviselők jóvoltából Handó Tünde átvészelte a jogsértési eljárást az Országgyűlésben, amely ily módon megerősítette Orbán védencének hatalmát, noha szemére hányták, hogy visszaél hatalmával a bírák kinevezésekor. A miniszterelnök ugyan a múlt hónapban engedményt tett, amikor meghatározatlan időre jegelte a közigazgatási bíróságok felállítását, ám a tegnapi döntés azt jelenti, hogy kitart az igazságszolgáltatás általa létrehozott rendszere mellett, noha az összeütközéshez vezetett az unióval. Menet közben az Európai Bíróság törvénytelennek nyilvánította a bírák kora nyugdíjazását, a Velencei Bizottság pedig úgy foglalt állást, hogy túl nagy hatalom összpontosul Handó kezében.  
Die Welt  Liberális kortársként és egyben Orbán Viktor legnevesebb bírálójaként mutatja be a lap az olvasóknak Heller Ágnest, éspedig abból az alkalomból, hogy a filozófusnő ma a frankfurti Szent Pál-székesegyházban beszédet tart Anna Frank születésének 90. évfordulója alkalmából. Ők ketten egyidősek lennének, csak Heller túlélte a holokausztot az édesanyjával együtt, ám az édesapja ott maradt a táborban. A háború után úgy gondolta, hogy a marxizmus jelenti az egyedüli helyes választ a népirtásra, ám jött 1956, és az asszonyt utána őrizetbe vették, kizárták a Tudományos Akadémiából. Majd 1977-ben Ausztráliába emigrált, mert még a legvidámabb barakkban is elege lett az önkényuralom áporodott levegőjéből. A mai napig liberális, aki azonban nem szereti az illúziókat. Zsidó világpolgárként ingázik New York és Budapest között. Orbánt nyíltan zsarnoknak nevezi. Óv az idegenellenes nacionalizmustól, amit a miniszterelnök és emberei szabadítanak rá az országra. Heller kortárs és a jelen éber megfigyelője.
Szerző

Mexikónak piros, Kínának fekete pontot osztott ki Trump

Publikálás dátuma
2019.06.11. 20:12

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Donald Trump elhalasztotta az Egyesült Államok déli szomszédjának kilátásba helyezett vámbüntetést, Pekinget azonban tovább fenyegeti.
A Fehér Ház és a mexikói vezetés szinte az utolsó pilllanatban állapodott meg abban, hogy az Egyesült Államok mégsem emeli Pünkösd hétfőtől – ami ott munkanapnak számít – a Mexikóból behozott árucikkekre kirótt vám tarifáját. Az intézkedést azonban nem végleg vették le a napirendről, hanem csak felfüggesztették. Ahhoz, hogy eltekintsen a vámemeléstől, Mexikótól azt az ellenszolgáltatást várja Trump, hogy segítsen a migráció megfékezésében, akadályozza meg az Egyesült Államokba irányuló bevándorlást. Májusban 132 ezer embert tartóztattak fel az amerikai hatóságok az Egyesült Államok déli határán. Ennyien 2006 óta nem próbáltak egyetlen hónap alatt bejutni az országba. Az amerikai elnök közlése szerint Mexikó a tárgyalások eredményeként „erőteljes” migrációellenes intézkedések megtételét ígérte. A legdélibb észak-amerikai állam vállalta, hogy országszerte bevetik a nemzeti gárdát, különös tekintettel Mexikó déli határán - igyekezvén felszámolni az embercsempész hálózatokat, amelyek közép-amerikai országokból menekülő földönfutóknak azt ígérik, hogy eljuttatják őket Mexikón át az Egyesült Államokba. A tárgyalások után kiadott közös nyilatkozatból kitűnik: az Egyesült Államok a jövőben több menedékkérőt küldhet majd vissza Mexikóba, hogy ott várják meg amerikai menedékkérelmük elbírálását. Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter, aki hazája részéről a tárgyalásokat irányította, a két ország határának közelében található Tijuana városban egy tömegrendezvényen, mintegy húszezres tömeg előtt azt mondta:
Mexikó "sértetlen méltósággal" került ki az Egyesült Államokkal folytatott alkudozásból.

A rendezvényen felszólalt Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök is. Az erősen baloldali, kapitalizmusellenes retorikát használó politikus tavaly december elsején lépett hivatalba, és hatalomra kerülése előzetesen sokakból váltott ki olyan aggodalmat, hogy az éles szembenállás miatt elmérgesíti majd a viszonyt az Egyesült Államokkal. Ez a viszony már egyébként is meglehetősen rossz, azóta, hogy a Fehér Házba beköltöző Trump eredetileg azzal kampányolt: Mexikóval fogja megfizettetni az Egyesült Államok déli határa mentén a bevándorlók távol tartására szolgáló acélkerítés felhúzásának a költségeit. Enrique Pena Nieto, az előző mexikói elnök azonban szó szerint „beintett” erre az ötletre, Trump pedig azóta sem szerezte meg a szükséges pénzt az építkezésre – igaz, most már talán jó úton halad efelé, miután a bevándorlási hullámra hivatkozva rendkívüli állapotot hirdetett, és az így elnyert felhatalmazással költségvetési pénzt akar átcsoportosítani, részben a védelmi minisztériumtól. Obrador azonban a jelek szerint rácáfol a vele szemben megfogalmazott aggályokra, és eddig legalábbis képes volt elhárítani az északi nagy szomszéd haragját. Ő maga is felszólalt a tijuanai rendezvényen. Elmondta, hogy vonakodva bár, de készen állt arra, hogy ellenintézkedésként büntetővámot vezessen be az amerikai árukra abban az esetben, ha nem sikerült volna megállapodást elérni Washingtonnal. Marcelo Ebrard külügyminiszter, aki korábban ellenezte, hogy országa területén tartózkodó menekültek is benyújthassanak menedékkérelmet az Egyesült Államok hatóságaihoz, legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy hajlandóak erről még a nyáron újabb megbeszélést kezdeni Washingtonnal. Donald Trump ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a kétoldalú megállapodás az amerikai elvárásokat teljesíti, de ha Mexikó mégsem ratifikálná a dokumentumot, akkor Washington haladéktalanul bevezeti a kilátásba helyezett büntetővámokat. Miközben tehát az Egyesült Államok déli határán elképzelhetően okafogyottá válik a vámháború kirobbantása, Kínával szemben a Fehér Ház továbbra is fújja a harci kürtöt. Ha Hszi Csin-ping kínai elnök nem vesz részt a G20-as országcsoport június végi oszakai csúcsértekezletén, akkor Washington azonnali hatállyal további védővámokat léptet életbe a kínai árukra – nyilatkozott az amerikai elnök a CNBC televíziónak. Trump korábban azzal fenyegette meg Pekinget, hogy 300 milliárd dollár értékben vet ki vámokat a kínai portékákra, ha nem sikerül gyorsan tető alá hozni az amerikai-kínai kereskedelmi megállapodást. Ez az összeg valamivel kevesebb, mint amennyi az Egyesült Államok éves kereskedelmi deficitje Kínával szemben. Trump a tervek szerint a Japánban tartandó június 28-29-i G20-as csúcson tárgyalna Hszi Csin-pinggel. A csúcstalálkozón 19 ország vezetői és az Európai Unió képviselője vesz részt. A CNBC-nek az amerikai elnök azt mondta: meglepné, ha a kínai elnök nem lenne jelen. A washingtoni kormány jelenleg 35-40 százalékos védővámot vet ki a kínai importtermékekre.

Több betekintést enged a tárca

Megígérte az amerikai igazságügyi minisztérium a kongresszus demokrata párti törvényhozóinak, hogy nagyobb hozzáférést biztosít számukra a Mueller-jelentés dokumentumaihoz. Robert Mueller különleges ügyész 2017 májustól 22 hónapon át vizsgálta, összejátszott-e 2016-ban a republikánus kampánycsapat az amerikai elnökválasztás kimenetelét befolyásolni próbáló Moszkvával, Donald Trump érdekében, Hillary Clinton demokrata elnökjelölt lejáratására törekedve. Végül Mueller senki ellen nem találta indokoltnak a vádemelést, azt azonban nyitva hagyta, hogy az elnökké választott Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatást. A Mueller-jelentésben szereplő megállapítások némelyikét nem tették közzé, és a Trumpon továbbra is büntetőjogi fogást kereső demokraták kemény csatát vívnak a kormányzattal, a tartalom teljes megismerése érdekében. Most abban állapodtak meg, hogy betekinthetnek a jelentés egyes kitételeihez alapul szolgáló feljegyzésekbe. 

Témák
vám USA Mexikó Kína