A műanyag mindannyiunkban ott van – Hetente egy bankkártyányit eszünk meg

Publikálás dátuma
2019.06.12. 11:40

Fotó: Milos Bicanski / WWF Magyarország
Olyan mértékű a környezet műanyagszennyezettsége, hogy hetente öt gramm, egy bankkártyányi műanyagot is megehetünk – mutatta ki a Természetvédelmi Világalap számára az ausztráliai Newcastle Egyetem kutatói által készített tanulmány.
A műanyag főként a csapvíz és a palackozott víz fogyasztásával jut a szervezetbe, de a szinte láthatatlan polimerek megtalálhatók a kagylófélékben, a sörben és a vízben. 
„2000 óta a világ oly sok műanyagot termelt, mint amennyit az előző években összesen, és ezek egyharmada beszivárgott a természetbe”

– olvasható a jelentésben.

A kutatók következtetéseiket 52 korábbi tanulmány összegzése alapján vonták le, és először becsülték meg az ember által elfogyasztott műanyag súlyát, ami évente szerintük 250 grammra rúghat. Egy átlagos ember 1769 műanyagrészecskét fogyaszthat el hetente csupán vízfogyasztás által. A kutatók az európai vízminták 72,2 százalékában találtak mikroműanyagot, literenként 3,8 részecskét. Az Egyesült Államokban jóval szennyezettebb a víz, a vízminták 94,4 százalékában mutattak ki mikroműanyagot, literenként 9,6 részecskét. A Greenpeace szakértője ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, a vizekben lévő antibiotikum akkor is veszélyes, ha a koncentrációja nem éri el a határértéket, mert az is hozzájárul a szuperbaktériumok kialakulásához.
Kanadai kutatók által a múlt héten közzétett tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy évente fejenként legalább 50 ezer műanyagrészecskét esznek meg az emberek átlagosan és hasonló mennyiséget lélegeznek be. 
„Nemcsak a műanyag szennyezi az óceánokat és más vízi utakat és öli meg a tengeri élővilágot, a műanyag mindannyiunkban ott van”

– hangoztatta Marco Lambertini, a WWF International vezérigazgatója.

„Ha nem akarjuk, hogy bekerüljön a szervezetünkbe, fel kell tartóztatnunk azt a több millió műanyagot, amely évente a természetbe kerül” – tette hozzá.
Ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, az óceánokban egy köbtonna műanyag fog jutni minden három köbtonna halra 2025-re az Ellen MacArthur Alapítvány által közzétett The New Plastics Economy (Az új műanyag gazdaság) című jelentés szerint.
„Bár a saját szemünkkel látjuk, hogy a műanyagszennyezés milyen problémákat okoz az élővilágban – tengeri és édesvízi állatok akadnak bele vagy fogyasztják el akár a nagyobb darabokat is, valamint elárasztják az élőhelyeiket –, azt eddig nem tudtuk, hogy az emberekre hogyan hat a természetbe jutó műanyag” – írta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője közleményében. Az elemzés - amelynek alapjául több mint 50 különböző tanulmány szolgált – fontos lépés lehet annak megértésében, hogy a szervezetbe kerülve milyen hatásai lehetnek.
A mikroműanyagok potenciális egészségügyi kockázataival már számos kutatás foglalkozik, de ha nem akarunk műanyagot fogyasztani, meg kell állítani azt a több millió tonnányi műanyagáradatot, ami minden évben a természetbe kerül. Ebben pedig mindenkinek felelőssége van: a kormányoknak, a vállalatoknak és az egyéneknek is – írták.
Frissítve: 2019.06.12. 14:47

500-szor gyorsabban halnak ki a növények, mint ember nélkül tennék

Publikálás dátuma
2019.06.12. 10:03
Peruban őrökkel védik az Amazonast az illegális aranybányászoktól, akik ciánnal szennyezik el a vizeket
Fotó: AFP
Mintegy 600 növényfaj tűnt el az elmúlt 250 évben. Egy új tanulmány szerint 500-szor gyorsabban halnak ki, mint kellene. A legnagyobb növényveszteség a szigeteken és a trópusokon figyelhető meg.
Egy új összehasonlító tanulmány szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint az természetes módon történne. Mintegy 600 növényfaj tűnt el az elmúlt 250 évben. A szám nem becsléseken, inkább a valós kihalások adatain alapul, és a kihalt madár-, emlős- és kétéltűfajok számának kétszerese. Egy májusi amerikai jelentés szerint egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás veszélye. 
"A legtöbb ember meg tud nevezni egy emlőst vagy madarat, amely az elmúlt évszázadokban halt ki, de kevesen tudnak megnevezni egy kihalt növényt. Ez az első tanulmány, amely áttekintést ad arról, mely növények haltak már ki, honnan tűntek el, és milyen gyorsan történik ez a folyamat" - mondta Aelys Humphreys, a Stockholmi Egyetem munkatársa. 
A kihalt növények között van a chilei szantálfa (Santalum fernandezianum), amelyet illóolaj-tartalma miatt hasznosítottak, az élete nagy részét föld alatt töltő Thismia americana és a rózsaszín virágú Nesiota elliptica, más néven Szent Ilona olajfa is. A legnagyobb veszteség a szigeteken és a trópusokon figyelhető meg, ahol sok nagy értékű haszonfa él, és különösen jellemző a növényvilág sokszínűsége - írta a BBC.
A London délnyugati részén lévő Kew Gardens világhírű növénykert és botanikai kutatóállomás és a Stockholmi Egyetem 571 növényfajról állapította meg, hogy eltűnt az elmúlt két és fél évszázadban. Ez több mint kétszerese az ebben az időszakban kihalt madár-, emlős- és kétéltűfajokénak együttvéve.
Az adatok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint az természetes módon, az ember nélkül történne.

A kutatók szerint azonban még ezek a számok is alábecsülik a növénykihalás jelenlegi mértékét. 
Pozitív eredmény is született a kutatásból: léteznek arra utaló bizonyítékok, amelyek szerint egyes kihaltnak hitt növények, mint például a chilei sáfrány (Tecophilaea cyanocrocus), ismét megjelentek. 
A Földön minden élet a növényektől függ, azok szolgáltatják az oxigént és a táplálékot is. Kihalásuk így más, rájuk utalt organizmusok kipusztulásához vezet. "A növények kihalása rossz hír minden faj számára" - mondta Eimear Nic Lughadha, a Kew Gardens kutatója. Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. Ezért fontos annak ismerete, hogy mely növényeket, mely területekről veszítjük el, az ilyen információk segítik a fajmegőrző programok munkáját - tette hozzá a szakértő.
A tudósok eredményeiket a Nature Ecology and Evolution című szaklapban mutatták be.
Szerző

A Tisza-tavat is megtisztítják a PET Kalózok

Publikálás dátuma
2019.06.12. 10:02

Fotó: petkupa.hu
Tisza-tavi futammal bővül idén a hagyományos Felső-Tiszai PET Kupa sorozat, amelynek keretében az eddigi években 78 hulladékhajó 435 ezer palackot szedett össze.
A rendezvényen a csapatok Tiszafüredtől Kisköréig eveznek saját építésű hajóikon, hogy megtisztítsák a folyót és a tavat a felhalmozódott hulladéktól. A hét hajós csapatot a vízi kenus és a szárazföldi biciklis különítmény egészíti ki. A csapatokat a közösségi adománygyűjtésből épült, pillepalackokon lebegő hulladékgyűjtő hulladékhajó, az M.V. PETényi anyahajó kíséri. A csapatok főleg az előzetesen felmért, tizenkét különösen szennyezett területen gyűjtik majd a hulladékot – derült ki az akciót szervező Természetfilm.hu Egyesület közleményéből.       
hulladékderbi, vagy ahogy sokan nevezik, a folyami flúgos futam a pillepalackhajók megépítésével indul pénteken, vasárnap reggel pedig elindul a mezőny. A hajós akciót a Felső-Tiszai Búvár és Vízimentő Egyesület hajóegységei biztosítják.
A szervezők vasárnaptól mindhárom hulladékgyűjtő napra várják azokat a helybelieket is, akik a szárazföldi gyűjtésben szívesen segítenének. A hulladékgyűjtéshez zsákokat, kesztyűket és kerékpárokat is kapnak a résztvevők, akiket az érdeklődőkkel együtt esténként ismeretterjesztő filmvetítéssel és előadásokkal is várnak a szervezők.
Az összegyűjtött hulladék mintegy felét a korábbi évekhez hasonlóan most is újrahasznosítják. A versenyt záró eredményhirdetést és díjátadót június 18-án tartják.
Az eddigi években a PET Kupa 78 hulladékhajója 435 ezer palackot szedett össze az ártérből, ezzel 35 tonna hulladéktól mentesítve a Tiszát.
Szerző