Tüntetők akadályozták meg, hogy a Kínának való kiadatásról szavazzanak Hongkongban

A kormányzat pótlólagos módosításokat tervez kidolgozni a nagy felháborodást kiváltó törvényjavaslathoz, amelyek tartalmazzák majd az emberi jogok védelmét is.

Ezrek vonultak utcára Hongkongban ismét, és megbénították a forgalmat a törvényhozó testület épülete körül, sikeresen megakadályozva, hogy megtarthassák a szerdára tervezett ülést, amelyen az új kiadatási törvénytervezetről tárgyaltak volna a törvényhozók – írta a South China Morning Post (SCMP) hongkongi lap szerdán. A demonstrálók a kedd éjszakát a kormányzati épület körüli utcákon töltötték. A vasárnapi tömegtüntetéssel szemben, amely több helyen erőszakossá vált, a mostani demonstráció békésen zajlott, bár több résztvevő maszkkal és védőszemüveggel érkezett a helyszínre, miközben a rendőrök rohamfelszerelésben sorakoztak fel – írta a SCMP.

A hongkongi rendőrség a Facebookon tett közzé bejegyzést, amelyben felszólította a tüntetőket, távozzanak a helyszínről, mert ellenkező esetben „kellő erővel” fognak fellépni. Matthew Cheung, a hongkongi kormányzat főtitkára videoüzenetben szólította fel a demonstrálókat, hogy őrizzék meg hidegvérüket, békésen távozzanak a helyszínről, és ne tegyenek semmi törvénybeütközőt.

A hongkongi törvényhozás a blokád miatt kénytelen volt elnapolni a helyi idő szerint délelőtt 11 órára tervezett ülést, de semmi jelét nem adták annak, hogy nem tárgyalnák tovább a törvénymódosítást, amelyet a kormányzat június 20. előtt kíván keresztülvinni. A demonstrálók, akik zömében húszas éveik elején járó fiatalok, azt akarják elérni, hogy a kormányzat ne tárgyalja tovább a törvénytervezetet.

Peking ráadásul régebbi ügyekben is kérelmezhetné egyesek kiadatását. A javaslat ellenzői megkérdőjelezik a kínai bírósági rendszer tisztességességét és átláthatóságát.

Carrie Lam hongkongi kormányzó hétfőn elmondta: a kormányzat pótlólagos módosításokat dolgoz ki a törvényjavaslathoz, amelyek tartalmazzák majd az emberi jogok védelmét is.

A kiadatási joggal kapcsolatos törvénymódosítást azért terjesztették be, mert egy bűnügy rávilágított a jelenlegi kiadatási törvények hiányosságaira. Chan Tong-kai, egy 20 éves hongkongi férfi 2018 februárjában Tajvanon meggyilkolta a barátnőjét, miután megtudta, hogy a fiatal nő egy másik férfi gyermekét várja. A gyilkosság után Chan visszatért Hongkongba, és mivel Hongkong és Tajvan között nincs ilyen egyezmény, a tajvani hatóságok hiába kérték a férfi kiadatását. Hongkongban pedig csupán a barátnője bankkártyájának és értéktárgyainak ellopása miatt emelhettek vádat ellene. Caj Jing-ven tajvani elnök azonban helyi idő szerint kedd este kijelentette: a tajvani igazságszolgáltatás nem fogja elfogadni Chan Tong-kai kiadatását Kínának.

A hétmillió lakosú, különleges közigazgatási státust élvező Hongkong az "egy ország, két rendszer" elv alapján autonómiát élvez azóta, hogy 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült Kínához. Sok hongkonginak azonban nem tetszik, hogy Peking fokozatosan egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonja a várost, és igyekszik növelni befolyását. Az egyre erősödő Kína Tajvan kérdését is elővette: az 1949 óta autonóm szigetet az "egy Kína elv" alapján saját területének tekinti az ország, a kínai védelmi miniszter nemrég annak lerohanását is kilátásba helyezte.