Ismét őrizetben Navalnij, a hamisan vádolt oknyomozó újságíróért tartott tüntetésről vitték el

Publikálás dátuma
2019.06.12. 14:18
Alekszej Navalnij (középen) a Borisz Nyemcov halálának negyedik évfordulóján tartott megemlékezésen
Fotó: SEFA KARACAN / AFP
Az ellenzéki politikust az elmúlt két év alatt legalább hétszer vették jogtalanul őrizetbe. Rajta kívül még 200 embert vittek be.
Őrizetbe vették Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust és mintegy 200 másik tüntetőt azon a szerdai moszkvai tüntetésen, ahol az Ivan Golunov tényfeltáró újságíró hamis vád alapján való meghurcolásában bűnrészes rendőrök felelősségre vonását követelték.
Golunovot, az ellenzéki Meduza hírportál munkatársát pénteken kábítószerrel való üzérkedés címen vettek őrizetbe múlthéten. Állította, az ellene szóló bizonyítékokat táskájának és lakásának átkutatása közben kerültek helyükre. Kihallgatás közben valahogy a bordái is összetörtek, valamint agyrázkódást szenvedett, de a rendőrök először kórházba sem akarták engedni. Kedden - több tüntetés után - szabadon engedték, ejtették az ellene emelt vádat.
A belügyminiszter a történtek miatt két, a letartóztatásért felelős rendőrtábornok felmentését kérte az elnöktől, az eljárást végrehajtó rendőröket pedig az ellenük folytatott vizsgálat idejére felfüggesztette.

Navalnij is visszatérő vendég a putyini Oroszország fogdáiban, ahol törték már ujját is, vegzálásáért pedig az EJEB is elmarasztalta hazáját. Razziáztak már irodájában is, valamint adminisztrációs eszközökkel ellehetetlenítették indulását az orosz elnökválasztáson, ahol Vlagyimir Putyin kihívója lett volna.
Már több mint 200 tüntetőt vettek őrizetbe

- írja a Reuters a moszkvai rendőrség közlése nyomán. A hírügynökség tudósítója nagyjából 1000 fősre saccolta a demonstrációt, így a résztvevők ötöde köthetett ki őrizetben. Rengeteg ismert újságíró és aktivista is volt a tömegben. A tüntetők egyébként "Oroszország szabad lesz", "Le a cárral", "Putyin-mentes Oroszországot" és hasonló szlogeneket skandáltak. Többeknél feltűnt a korábbi megmozdulásokon már látott "Én is Golunov vagyok, vigyetek be" felirat is.
A rendőrség azért ütött rajta a megmozduláson, mert annak helyszínéről nem sikerült hivatalosan megegyeznie a szervezőknek és a városvezetésnek. A szervezők nyílt, közvetített tárgyaláson akarták egyeztetni a részleteket, de a hatóságok ebbe nem mentek bele.
Frissítve: 2019.06.12. 14:45

Rendkívüli kormányfői csúcstalálkozót tartanak a V4-ek Budapesten

Publikálás dátuma
2019.06.12. 12:34

Fotó: OLIVIER HOSLET / AFP
Megvitatják a közös jelölteket a kulcsfontosságú uniós posztokra – tudta meg a Lidové Noviny című cseh lap.
Rendkívüli kormányfői találkozót tart csütörtökön Budapesten a négy visegrádi ország. Az informális megbeszélés célja összehangolni a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák álláspontot a közös jelöltekről a legfőbb európai uniós vezetői tisztségekbe – írta szerdai kiadásában a Lidové Noviny jól értesült forrásokra hivatkozva.
„A kormányfők megvitatják a közös jelölteket a kulcsfontosságú uniós posztokra. Elsősorban az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének betöltését kell megbeszélni”

– idézi meg nem nevezett forrását a konzervatív napilap.

A forrás szerint
„a jövő heti brüsszeli csúcstalálkozóra a V4-ek már egyeztetett állásponttal akarnak érkezni”.

A Lidové Noviny szerint a rendkívüli informális találkozót Andrej Babis cseh kormányfő kezdeményezte a múlt hét végén. Babis, miután Pozsonyban részt vett a Globsec biztonsági konferencián, sms-ben kereste meg visegrádi partnereit, akik megegyeztek a csütörtöki budapesti tanácskozásban. Az egyeztetésre azért van szükség, mert bár a V4-ek képviselői az Európai Parlamentben különböző frakciók tagjai, szükségesnek tartják, hogy a visegrádi csoport egységes legyen.
„A V4 egységes lesz, történjék bármi is a csúcstalálkozón”

– idézte forrását az újság.

Témák
V4-ek Budapest

Forradalmi helyzet Moldovában

Publikálás dátuma
2019.06.12. 11:55
Mizsei Kálmán
Fotó: Sarah Crozier / OSCE
Az Európai Unióval határos újabb volt szovjet tagköztársaságban alakult ki „forró helyzet”. Moldova Köztársaságban puskaporos a hangulat, olyannyira, hogy az ukrajnai vagy a grúziai színes forradalmakra emlékeztet. Alkotmányos válság állt elő. Az országnak van egy az alkotmánybíróság által menesztett államfője, van egy a nyugat által elismert kormánya, amelyet viszont illegitimnek tart az alkotmánybíróság és a köztársaságot hosszú ideje uraló oligarcha, Vladimir Plahotniuc. Mizsei Kálmánt, Moldova legismertebb magyar szakértőjét kérdeztük.
- Akkor most épp ki az úr a háznál Moldovában- Plahotniuc vagy Igor Dodon menesztett államfő? - Dodon egy pillanatig nem volt úr a háznál, hiszen Moldovában nem elnöki rendszer van, hanem parlamenti, ahol az elnöknek vannak bizonyos szerény jogosítványai. Ellenben Moldovában alkotmányos válság alakult ki azt követően, hogy az idén márciusban megválasztott parlament végülis létrehozott egy koalíciót, ami a fő oligarcha pártját kihagyva jött létre. A Plahotniuc kezesbárányaként működő Alkotmánybíróság erre teljesen jogtalanul azt nyilvánította ki (egyébként önmagának is ellentmondva, többszöri nekifutásra), hogy „időn túl” hozták létre a kormányt. Ez azonban nem igaz többszörösen sem. - Ki a tényleges és legitim elnök, Dodon vagy Pavel Filip volt miniszterelnök, akit az alkotmánybíróság tett meg ügyvezető elnöknek? - A legitim elnök az Dodon, de megint csak nem az elnök személye az érdekes, hanem az, hogy az országnak van legitim kormánya, minden nemzetközi szervezet és a legtekintélyesebb európai országok is amellett foglaltak állást, hogy a kormány legitim módon jött létre. Ezzel szemben Plahotniuc rendőrsége megakadályozza őket abban, hogy fizikailag elfoglalják a kormányinfrastruktúrát és a legitim kormányt nevezik hatalombitorlónak. Eközben persze ők a hatalombitorlók valójában. - Dodon mibe bukott bele, abba, hogy kiderült, pártja orosz finanszírozást kap, vagy abba, hogy az EU-párti és oligarcha ellenes törvényt sürgető Sanduékkal lépett koalícióra?   -  A kérdés azt implikálja, hogy Dodon megbukott. Dodon az ország elnöke és pártja tagja a kormánykoalíciónak. Ilyen értelemben még soha nem volt ilyen erős pozícióban. Tény, hogy Plahotniuc kihozott róla egy kompromittáló videofelvételt, amin valóban arról beszél, hogy az oroszok finanszírozták a pártját. Politikailag ő azonban nincs megbukva éppen azért, mert a kormányzó pártszövetségnek nagy a legitimációja és együtt nekifeszülnek az igazi problémának, Plahotniuc maffiauralmának. Plahotniuc úgy lett az ország ura, hogy egyetlen választást nem nyert meg – médiafölénye ellenére nem tudta becsapni a népet és azok rendre leszavazták őt. Semmi legitimációja nincs, egy nemzetközi pária. - Van-e legitim kormánya az országnak, és ha igen, melyik az? – A fentiekből következően Maia Sandu az ország legitim miniszterelnöke és meg is alakította kiváló erőkből álló kormányát. Más kérdés, hogy Plahotniuc csapata a jogszabályokat felrúgva nem adja át a hatalmat és szeptemberi választást írt ki – illegálisan. És kinevezte Pavel Filipet, a korábbi miniszterelnököt ideiglenes elnöknek. - Több nyugati ország elismerte az Alkotmánybíróság által illegitimnek tartott koalíciót, a Sandu kormányt. Eközben Románia (amely a kulturális-nyelvi-történelmi azonosságok miatt a leginkább érintett külső uniós fél) eleinte a parlament feloszlatását és az előrehozott választásokat nevezte legitimnek, majd a Sandu-kormányt. Szóval, mi a lényeg ebben a történetben, épp egy moldvai területen zajló újabb geopolitikai játszmát szemlélünk értetlenül vagy egy kis volt szovjet tagköztársaság, az EU keleti partnerség programjának egyik országában belső okok miatt alakult ki polgárháborús helyzet? - Plahotniuc régóta arra játszik, hogy geopolitikai játszmának állítsa be azt, ami valójában egy harc a nép és őközte. Ő úgy igyekszik beállítani évek óta, hogy ő a nyugati érdekek védelmezője. Az elnökválasztás idején például kifelé álságosan azt állította, hogy Sandut támogatja, miközben media terén és anyagilag minden támogatást megadott Dodonnak csak azért, hogy utána úgy állíthassa be, hogy ő védi az országot az orosz befolyást képviselő Dodonnal szemben. Csak hát az oroszok se hülyék és a mostani helyzetben sarokba szorították mindkettőjüket és Dodon nem folytathatta ezt a kettős játékot. Lehullt a lepel. Viszont a hatalomátadás még hátravan és a sokak szerint bűnözői múltú Plahotniuc rendkívül ügyes ezekben a kamarillajátékokban, szóval nem lesz könnyű meccs. De a megkörnyékezhetetlen, erkölcsileg sziklaszilárd Sanduban emberére akadt. Ez innen nézve is egy rendkívül tanulságos politikai történet. Ami Plahotniuc nyugatbarátságát illeti, az az angol mondás jut róla az eszembe, hogy ha ilyen barátaid vannak, ellenségre semi szükséged. Plahotniuc a két lábon járó kompromittációja mindannak, amit nyugati értékeknek hívunk. Kár, hogy ez nem mindenkinek volt világos 2015-ben, amikor szintén a geopolitikai megosztottságon átívelő tüntetés volt a többkultúrájú Moldovában, és akkor a románok és nyomukban az amerikaiak Plahotniuc mellett foglaltak állást éppen a geopolitikai logika lapján. Pedig hát világos volt már akkor is, hogy az igazi frontvonal az a maffiauralom és demokrácia és jogállam között volt, és most szintén ott húzódik.   

Mizsei Kálmán

2001-2006 ENSZ főtitkárhelyettes 2007-2011 EU Moldovai Különmegbízott 2014-2015 EU Ukrajnai Tanácsadó Missziójának vezetője

Szerző
Témák
Moldova
Frissítve: 2019.06.12. 12:57