Nem hisznek a magyarok a médiának

Publikálás dátuma
2019.06.12. 18:10

Fotó: Honéczy Barnabás / MTI
Világszerte nő a bizalmatlanság a sajtóban keringő hírekkel kapcsolatban, a magyarok pedig a leggyanakvóbbak közé tartoznak egy friss felmérés szerint.
Egyre óvatosabbá válik a világ, már ami a médiafogyasztást illeti – talán ez a legnagyobb konklúziója a Reuters 8. éves Digital News Reportjának, amely a médiához való hozzáállást vizsgálja a világban.  

Megszűrt tartalom, kétkedő fogyasztók

Az mfor.hu által szemlézett jelentés külön is foglalkozik a hazai médiapiaci helyzettel, többek közt a megrendült bizalommal, valamint az állami nyomással a médiapiacon. A készítők kiemelték, hogy Magyarországon folytatódtak a támadások a demokratikus intézmények ellen, a kormány szövetségesei a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvánnyal és az állami hirdetések elosztásával még szorosabb kontroll alá vonták a médiapiacot. A lakosság jelentős részéhez nem jutnak el kritikus információk.
A felmérés szerint az összes vizsgált ország közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb a média iránti bizalom (28 százalék), ennél is alacsonyabb (20 százalék) azok száma, akik szerint a média megfelelően számoltatja el a hatalmon lévőket. Mint írják, a megkérdezettek szerint az RTL Klub a leghitelesebbnek, a TV2 a legkevésbé hitelesnek tartott hírforrás. A hírfogyasztók 37 százaléka oszt meg híreket, 23 százalékuk kommentál is, viszont mindössze 7 százalék fizet online tartalomért.

Hódít a podcast, és aggódunk az álhírek miatt

A 75 ezer ember megkérdezésével, 38 országban végzett felmérés alapján az látszik, hogy a médiafogyasztási szokások elsősorban a fiatalabb, magasabb iskolázottsággal rendelkezők körében változtak meg. Egy példa erre, hogy a felmérésben résztvevők több mint egyharmada hallgatott az elmúlt egy hónapban legalább egy podcastot, sőt 15 százalék kifejezetten hírekkel, politikával foglalkozó hanganyagot. Angliában a hallgatók több mint háromnegyede 35 év alatti volt, míg az idősebbekre alig jellemző ez a fajta hírfogyasztás. A megkérdezettek egyre fontosabbnak tartják azt, hogy hiteles forrásokból tájékozódjanak, és mindemellett egyre jobban aggódnak amiatt is, hogy álhírek és féligazságok terjednek, 55 százalékuk nevezte ezt jelentős problémának. A megkérdezettek negyede egyre inkább olyan hírforrásokból tájékozódik, amiket „megbízhatónak” tartott, és 24 százalék pedig abbahagyta a „kétes hírű” médiumok olvasását. (Fontos megjegyezni, hogy a jelentés készítői a „megbízható” és „kétes hírű” kifejezések értelmezését a válaszolókra bízták, így ezek szubjektív vélemények.) Érdekesség, hogy azokban az országokban, ahol előfordult mostanában, hogy álhírekkel próbálták manipulálni a szavazókat, például Brazíliában és Tajvanon, ott sokkal figyelmesebbé váltak az olvasók, és több mint harmaduk már nem oszt meg akármilyen híreket anélkül, hogy leellenőrizné azok eredetét.  

Ingyen szeretünk tájékozódni

A felmérésből az is kiderül, hogy magyarok elenyésző része fizet csak hírtartalomért, és világszinten is hasonló tendencia látszik – alig sikerült növekednie az előfizetők számát tekintve az ilyen formátummal dolgozó lapoknak. Leginkább a skandináv országokban tűnnek vevőnek erre az emberek (Norvégiában 34, Svédországban 27 százalék ad erre ki pénzt), de például Amerikában 2017 után ismételten stagnált az előfizetések aránya.  
Szerző

Művészek ezrei tiltakoznak Semjén zsebbe vágó terve ellen

Publikálás dátuma
2019.06.12. 17:38
Semjén szerint túl sokat keresnek a művészek
Színészek, zenészek tömege kéri, hogy vonják vissza az érdemi pártbeszéd nélkül benyújtott, megélhetésüket is fenyegető törvénymódosítást.
Mintegy 3000 magyar színész, zenész, táncos és artista petíció aláírásával tiltakozik a szerzői jogról szóló törvény módosítása ellen, amely megszüntetné az előadóművészeket illető televíziós ismétlési és internetes zeneszolgáltatási jogdíjakat - közölte az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) az MTI-vel szerdán. A közlemény szerint a június 4-én, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvénytervezet az ismétlési jogdíjak megszüntetése mellett törölné azt a közös jogkezelési mechanizmust is, amely lehetővé teszi az internetes zeneszolgáltatás után járó előadóművészi jogdíjak megállapítását és beszedését. 

Tízezer előadó megélhetése a tét

A petíció, amelyhez az EJI és az Artisjus kezdeményezésére az előadóművészek iránti szolidaritásuk kifejezéséül magyar zeneszerzők és szövegírók is csatlakoztak, arra kéri a törvénytervezet előterjesztőit, vonják vissza a több mint tízezer előadót sújtó javaslatokat. A közlemény úgy fogalmaz: az ismétlési jogdíj megszüntetése kizárólag a magyar színészeket, zenészeket, táncosokat fosztja meg egy bevételi forrástól. A módosítás semmissé tenné azt a nemzetközi sikert is, amivel az EJI a világon elsőként egy globális internetes zeneszolgáltatóval szemben elérte, hogy a magyar előadók felvételeit csak az egyesület engedélyével lehet használni.  A tét több tízmillió stream (internetes meghallgatás), és az ezek után az ugyancsak döntően magyar előadóknak járó jogdíj. Az eddigi eredményeket a törvényjavaslat visszájára fordíthatná, és a multinál hagyná a magyar művészeknek járó jogdíjat. Az egyesület azt is kifogásolja, hogy nemzetközi kötelezettségeket is érintő módosító javaslat tartalmát a szakmai és érdekképviseleti szervezetek nem ismerhették meg előzetesen, így véleményüket sem tudták az országgyűléshez történő benyújtás előtt az előterjesztőkkel megismertetni.

Huszonöt évig a parlamentnek is jó volt

Az ismétlési jogdíj intézményét 35 évvel ezelőtt harcolták ki a magyar előadóművészek, 10 évvel később pedig a magyar parlament törvénybe is iktatta. Az EJI szerint az évtizedek óta mindenki számára elfogadható módon működő ismétlési jogdíj jó az előadóművészeknek és jó a televízióknak is, mivel az ismétlések révén az új műsorok árának töredékéért jutnak garantáltan sikeres produkciókhoz.  
A közlemény kitér arra is: a két nagy kereskedelmi televízió, a TV2 és az RTL Klub ezen a jogcímen soha nem fizetett jogdíjat. 2018-ban a közmédia 150 millió forint jogdíj fizetése mellett csaknem ötezer műsort, 218 ezer műsorpercet ismételt meg, az egy percre jutó jogdíj mértéke 695 forint volt.
Szerző

Schmidt Mária szerint Soros György nem is viselkedik zsidóként

Publikálás dátuma
2019.06.12. 16:49
Schmidt Mária
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Hogy a zsidók hogy viselkednek, azt viszont nem fejtette ki miniszterelnök tanácsadója, akit nemrég golyóztak ki a Sorsok háza-projektből.
Schmidt Mária a miniszterelnök közeli tanácsadójaként adott interjút a The Gateway Pundit nevű szélsőjobboldali portálnak, amelyben elárulta: akkor "szeretett bele" Orbán Viktorba, amikor az beszédet mondott Nagy Imre 1989-es újratemetésén. Akkora hatással volt rá a Fidesz – és annyira ellenszenvesek voltak számára a liberálisok, akik koalíciót kötöttek a "kommunistákkal" – hogy 1990 óta minden alkalommal rájuk szavaz. Az interjút a hvg.hu szúrta ki.   Angela Merkelről azt mondta Schmidt Mária, hogy a hatalom megtartásában, az ellenfelei "kimanőverezésében" jó igazán, de nincsen víziója, nem ismeri a világtörténelmet. "Tizennégy év alatt egyetlen mondatot sem hallottam tőle, amelyre érdemes volna emlékezni" – jelentette ki.
Schmidt elképesztő hasonlattal élt a vízbe fulladó menekültek és migránsok kapcsán: 
arról, hogy a csúcsjelöltek az EP-választás előtti televíziós vitában kifejtették, nem szabad hagyni, hogy emberek fulladjanak a Földközi-tengerbe, Schmidt Máriának a Beépített szépség című film jutott az eszébe. Annak is az a jelenete, amikor a szépségkirálynői címre pályázó nők mind világbékét szeretnének.

A lap többek között azt is megkérdezte, igaz-e, hogy Orbán Viktor sokszor találkozott Soros Györggyel. Erre Schmidt úgy válaszolt, hogy az üzletember sok pénzt adományozott Magyarországnak a 2010-es áradások idején, így akkoriban többször találkoztak. "Soros György magyar, van egy apartmanja a CEU épületének tetején, sokszor jár ide. Lehet vele találkozni Budapest utcáin. Ezzel nincs is semmi baj, azt tesz, amit akar" – magyarázta a történész, aki azt is elmondta, hogy az első magyar Soros -ösztöndíjasok egyike volt 1984-ben, 1989-ben pedig Soros-alapítványi támogatással tanulmányozta a zsidó történelmet. Majd hozzátette:
Tudja, az apját, Soros Tivadart katolikusként vették nyilvántartásba, amikor 1916-ban hadifogságba került. Nem tudom, hogy valóban zsidó-e. Miért venné vissza valaki a zsidó vallást az 1930-as években? Sosem viselkedett zsidóként. Egy rejtély számomra."

Schmidt Máriáról egyébként egy hete derült ki, hogy nem ő lesz a Sorsok Háza holokausztmúzeum vezetője, a Jerusalem Post erről szóló sajtóértesülését Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija erősítette meg a lapnak. Schmidt szélsőjobboldali lapnak adott, a zsidók viselkedéséről szóló homályos eszmefuttatása alapján ez talán nem is akkora probléma.
Szerző