Nem hisznek a magyarok a médiának

Világszerte nő a bizalmatlanság a sajtóban keringő hírekkel kapcsolatban, a magyarok pedig a leggyanakvóbbak közé tartoznak egy friss felmérés szerint.

Egyre óvatosabbá válik a világ, már ami a médiafogyasztást illeti – talán ez a legnagyobb konklúziója a Reuters 8. éves Digital News Reportjának, amely a médiához való hozzáállást vizsgálja a világban.

Megszűrt tartalom, kétkedő fogyasztók

Az mfor.hu által szemlézett jelentés külön is foglalkozik a hazai médiapiaci helyzettel, többek közt a megrendült bizalommal, valamint az állami nyomással a médiapiacon. A készítők kiemelték, hogy Magyarországon folytatódtak a támadások a demokratikus intézmények ellen, a kormány szövetségesei a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvánnyal és az állami hirdetések elosztásával még szorosabb kontroll alá vonták a médiapiacot. A lakosság jelentős részéhez nem jutnak el kritikus információk.

A felmérés szerint az összes vizsgált ország közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb a média iránti bizalom (28 százalék), ennél is alacsonyabb (20 százalék) azok száma, akik szerint a média megfelelően számoltatja el a hatalmon lévőket.

Mint írják, a megkérdezettek szerint az RTL Klub a leghitelesebbnek, a TV2 a legkevésbé hitelesnek tartott hírforrás. A hírfogyasztók 37 százaléka oszt meg híreket, 23 százalékuk kommentál is, viszont mindössze 7 százalék fizet online tartalomért.

Hódít a podcast, és aggódunk az álhírek miatt

A 75 ezer ember megkérdezésével, 38 országban végzett felmérés alapján az látszik, hogy a médiafogyasztási szokások elsősorban a fiatalabb, magasabb iskolázottsággal rendelkezők körében változtak meg.

Egy példa erre, hogy a felmérésben résztvevők több mint egyharmada hallgatott az elmúlt egy hónapban legalább egy podcastot, sőt 15 százalék kifejezetten hírekkel, politikával foglalkozó hanganyagot. Angliában a hallgatók több mint háromnegyede 35 év alatti volt, míg az idősebbekre alig jellemző ez a fajta hírfogyasztás.

A megkérdezettek egyre fontosabbnak tartják azt, hogy hiteles forrásokból tájékozódjanak, és mindemellett egyre jobban aggódnak amiatt is, hogy álhírek és féligazságok terjednek, 55 százalékuk nevezte ezt jelentős problémának. A megkérdezettek negyede egyre inkább olyan hírforrásokból tájékozódik, amiket „megbízhatónak” tartott, és 24 százalék pedig abbahagyta a „kétes hírű” médiumok olvasását. (Fontos megjegyezni, hogy a jelentés készítői a „megbízható” és „kétes hírű” kifejezések értelmezését a válaszolókra bízták, így ezek szubjektív vélemények.)

Érdekesség, hogy azokban az országokban, ahol előfordult mostanában, hogy álhírekkel próbálták manipulálni a szavazókat, például Brazíliában és Tajvanon, ott sokkal figyelmesebbé váltak az olvasók, és több mint harmaduk már nem oszt meg akármilyen híreket anélkül, hogy leellenőrizné azok eredetét.

Ingyen szeretünk tájékozódni

A felmérésből az is kiderül, hogy magyarok elenyésző része fizet csak hírtartalomért, és világszinten is hasonló tendencia látszik – alig sikerült növekednie az előfizetők számát tekintve az ilyen formátummal dolgozó lapoknak. Leginkább a skandináv országokban tűnnek vevőnek erre az emberek (Norvégiában 34, Svédországban 27 százalék ad erre ki pénzt), de például Amerikában 2017 után ismételten stagnált az előfizetések aránya.