Áttörés 2019: elavult szovjet és korszerű amerikai ágyúk csipkézték ki a Bakony lejtőit

Publikálás dátuma
2019.06.12. 19:04

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Az elavult magyar tüzérség az amerikaiakkal közös hadgyakorlaton kóstolhatott bele a korszerű hadviselésbe.
„Üteg, figyelem! Figyelem! Össztűz! Tűz!” - harsant a parancs, mire a felsorakoztatott magyar D-20-as tarackágyúk fülsüketítő dördüléssel és lángnyelvekkel okádták a tüzet. Az összeszokott kezek pillanatok alatt újratöltöttek, hogy egy második sorozattal „fűtsenek be” az amúgy is rekkenő hőségben. A távolban egy sűrű erdő húzódott a horizonton, teljesen kitakarva a célt. Mintha csak a lövések visszhangját vernék, a robbanások jó öt másodperccel később morajlottak fel mélyen. Aztán csönd. Csak az üres hüvelyeket húzták arrébb, majd a kezelőszemélyzet várta készen az újabb parancsot. A tüzér a távolból pusztít, olykor nem is láthatja, hogy több kilométerről eltalálta-e a célpontot.
A D-20-asok ezúttal csak rozsdás roncsokra lőttek – a „Breakthrough 2019” (Áttörés 2019) elnevezésű magyar-amerikai hadgyakorlaton mutatták meg magukat szerdán. A vontatott tarackágyúk kipróbált darabok, a szovjet technikát még a II. világháború után, az '50-es években fejlesztették ki. Mára ennyi maradt a magyar tüzérségből. Hozzájuk csatlakozott az új évezred amerikai tüzérsége, a például már az Iszlám Állam ellen Irakban is bizonyító M777A2-es. Az álcák alatt jól elbújtatott amerikai ütegek talán kevésbé hangosan, ám legalább olyan hatékonyan csipkézték ki a Bakony lejtőit. A 155 milliméteres ágyúk gyorsan pergő tüze után óriási por- és füstfelhők jelezték a becsapódások helyét, a magyar és amerikai katonák közös megelégedésére.
A fél évszázados korkülönbség ellenére az elavult szovjet és modern amerikai technika szépen muzsikált együtt. A hadgyakorlat egyik legfőbb célja éppen az volt, hogy az amerikaiak által biztosított eszközökkel a magyar honvédek is belekóstolhassanak a korszerű tüzérség működésébe. Az eltérés nem is feltétlenül a lőtávolságban, a gyorsaságban, vagy a tűzerőben rejlik. A D-20-asok például 17 kilométerre még ellőnek, de az M777-esek sem hordanak sokkal messzebbre. Ugyancsak vontatni kell mindkettőt, igaz, az amerikai ütegeket már páncélozott fülkéjű járművekkel hozták, ami életet menthet, ha például aknára futnak. 
A legfőbb mégis inkább a pontosság. Ebben pedig kiemelkedik az úgynevezett digitális tűzvezető rendszer, ami lehetővé teszi, hogy a tűzparancsokat akár több kilométeres távolságból, egy laptopról is kiadhassák. Ez lényegében a tüzérség „szeme”. Ugyan maguk a tüzérek gyakran nem is látják, mire lőnek, de azért ez korántsem azt jelenti, hogy vaktában lövöldöznek. A digitális tűzvezetővel még a hőmérsékletet, a szélirányt és számos egyéb tényezőt is figyelembe véve, matematika módszerekkel számítva megfigyelőpontokról nagy precizitással és hatékonysággal irányíthatják a csapást. Volt alkalom gyakorolni: Sándor Zsolt dandártábornok elmondása szerint a nap folyamán 42 tűzfeladatot hajtottak végre és 380 gránátot lőttek ki.
Kell is a tapasztalat, hiszen efféle rendszerek használatában a magyar katonák még gyakorlatlanok, viszont hamarosan nagy szükségük lesz rá. A Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program keretében ugyanis a Magyar Honvédség a legkorszerűbb német harci eszközökkel váltja fel a régi szovjet technikát: 44 új Leopard 2A7+ harckocsit, és 24 Panzerhaubitze 2000-es (Pzh2000) önjáró löveget vásárol. Megérkezésükig még évek lehetnek hátra, ám megfelelő használatukban a mostani gyakorlatok is sokat segíthetnek. A május 30. és június 20. között több lépcsőben zajló Breakthrough 2019. egyébként csak egyike a számos hazánkat is érintő hadgyakorlatnak. A katonás nevű Európában Állomásozó Amerikai Szárazföldi Haderő Parancsnokság (USAREUR) szervezésében nálunk és a környező országokban is több hasonló műveletet hajtanak végre. Ezeken a legfontosabb feladat a résztvevő alakulatok együttműködésének javítása, a képességek fejlesztése – és persze az amerikai jelenlét demonstrálása, a régió stabilitásának erősítése. Az amerikai kezdeményezésű hadgyakorlatokon kívül Magyarország idén nyáron még a Saber Guardian nevű NATO-hadgyakorlatnak is otthont ad.
Magyarországon tehát gyakori vendégek lesznek az amerikai katonák, miközben a Parlamentben csütörtökön vitáznak az Egyesült Államok fegyveres erőinek magyarországi állomásozásának engedélyezéséről. A védelmi együttműködési megállapodásról korábban viták voltak Washington és Budapest között, mert a magyar kormány aggódott önrendelkezésünk miatt. A megállapodás tervezete szerint ugyanis az Egyesült Államok a magyar szuverenitás tiszteletben tartásával, de szabadon, a magyar Országgyűlés szavazata nélkül mozgathatná csapatait Magyarországon. A másik vitás pont szerint a bűncselekményt elkövető amerikai katonákkal szemben – kivéve bizonyos kisebb súlyú eseteket – az amerikai jog szerint kellene eljárni, azaz nem a magyar rendőrségre tartoznának.
Szerző
Frissítve: 2019.06.12. 19:05

Tíz gyerek és három felnőtt sérült meg Taktaharkánynál

Publikálás dátuma
2019.06.12. 18:46

Fotó: Vajda János / MTI
Kisbusz és személyautó ütközött.
Tíz gyerek és három felnőtt sérült meg egy balesetben szerdán Taktaharkánynál, ahol egy kisbusz és személyautó ütközött össze - közölte a rendőrség a police.hu-n. Taktaharkány közelében 17 óra körül a 37-es számú főút 19. kilométerszelvényénél személyautó és egy szlovák rendszámú busz ütközött össze. Az útszakaszt teljes szélességében lezárták, a forgalmat Taktaharkány és Újharangod irányába terelik. Az Észak-Magyarország úgy tudja, hogy szlovák gyerekeket szállított a kisbusz.
Szerző
Témák
baleset
Frissítve: 2019.06.12. 20:32

Nem hisznek a magyarok a médiának

Publikálás dátuma
2019.06.12. 18:10

Fotó: Honéczy Barnabás / MTI
Világszerte nő a bizalmatlanság a sajtóban keringő hírekkel kapcsolatban, a magyarok pedig a leggyanakvóbbak közé tartoznak egy friss felmérés szerint.
Egyre óvatosabbá válik a világ, már ami a médiafogyasztást illeti – talán ez a legnagyobb konklúziója a Reuters 8. éves Digital News Reportjának, amely a médiához való hozzáállást vizsgálja a világban.  

Megszűrt tartalom, kétkedő fogyasztók

Az mfor.hu által szemlézett jelentés külön is foglalkozik a hazai médiapiaci helyzettel, többek közt a megrendült bizalommal, valamint az állami nyomással a médiapiacon. A készítők kiemelték, hogy Magyarországon folytatódtak a támadások a demokratikus intézmények ellen, a kormány szövetségesei a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvánnyal és az állami hirdetések elosztásával még szorosabb kontroll alá vonták a médiapiacot. A lakosság jelentős részéhez nem jutnak el kritikus információk.
A felmérés szerint az összes vizsgált ország közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb a média iránti bizalom (28 százalék), ennél is alacsonyabb (20 százalék) azok száma, akik szerint a média megfelelően számoltatja el a hatalmon lévőket. Mint írják, a megkérdezettek szerint az RTL Klub a leghitelesebbnek, a TV2 a legkevésbé hitelesnek tartott hírforrás. A hírfogyasztók 37 százaléka oszt meg híreket, 23 százalékuk kommentál is, viszont mindössze 7 százalék fizet online tartalomért.

Hódít a podcast, és aggódunk az álhírek miatt

A 75 ezer ember megkérdezésével, 38 országban végzett felmérés alapján az látszik, hogy a médiafogyasztási szokások elsősorban a fiatalabb, magasabb iskolázottsággal rendelkezők körében változtak meg. Egy példa erre, hogy a felmérésben résztvevők több mint egyharmada hallgatott az elmúlt egy hónapban legalább egy podcastot, sőt 15 százalék kifejezetten hírekkel, politikával foglalkozó hanganyagot. Angliában a hallgatók több mint háromnegyede 35 év alatti volt, míg az idősebbekre alig jellemző ez a fajta hírfogyasztás. A megkérdezettek egyre fontosabbnak tartják azt, hogy hiteles forrásokból tájékozódjanak, és mindemellett egyre jobban aggódnak amiatt is, hogy álhírek és féligazságok terjednek, 55 százalékuk nevezte ezt jelentős problémának. A megkérdezettek negyede egyre inkább olyan hírforrásokból tájékozódik, amiket „megbízhatónak” tartott, és 24 százalék pedig abbahagyta a „kétes hírű” médiumok olvasását. (Fontos megjegyezni, hogy a jelentés készítői a „megbízható” és „kétes hírű” kifejezések értelmezését a válaszolókra bízták, így ezek szubjektív vélemények.) Érdekesség, hogy azokban az országokban, ahol előfordult mostanában, hogy álhírekkel próbálták manipulálni a szavazókat, például Brazíliában és Tajvanon, ott sokkal figyelmesebbé váltak az olvasók, és több mint harmaduk már nem oszt meg akármilyen híreket anélkül, hogy leellenőrizné azok eredetét.  

Ingyen szeretünk tájékozódni

A felmérésből az is kiderül, hogy magyarok elenyésző része fizet csak hírtartalomért, és világszinten is hasonló tendencia látszik – alig sikerült növekednie az előfizetők számát tekintve az ilyen formátummal dolgozó lapoknak. Leginkább a skandináv országokban tűnnek vevőnek erre az emberek (Norvégiában 34, Svédországban 27 százalék ad erre ki pénzt), de például Amerikában 2017 után ismételten stagnált az előfizetések aránya.  
Szerző