Kásler Miklós einstandolt egy onkológia kongresszust, hogy új alapítványát meghirdethesse

Publikálás dátuma
2019.06.12. 19:57

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az emberminiszternek a hazai onkológusokat is sikerült meglepnie új projektjével, amelyre már nemzetközi konferenciát is szerveztek.
Szerdán kezdődött és a hét végéig a Közép-Kelet-európai Mellrák Sebészeti Konzorcium első nemzetközi kongresszusa és tudományos műhelye, csakhogy a rendezvény menet közben átalakult néhány órára a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány „alapító” programjává.  Hogy pontosan mit is csinál majd Kásler Miklós friss alapítványa, arról közelebbit maguk a szakma prominensei sem tudtak mit mondani lapunknak, sőt többen kérdésünkből értesültek az új alapítvány létrehozásáról. Az alapítvány terve amúgy először a költségvetést megalapozó törvényekben bukkant fel, amelyben félretettek a célra 500 milliót forintot és egyben jelezték: a „közfeladatot” ellátó alapítványt beleírják az egészségügyi törvénybe is, amint jóváhagyja a még csak tárgyalás alatt lévő javaslatot az Országgyűlés. Szerdán viszont a nagy európai onkológiai központok vezetői előtt is bejelentette Kásler Miklós az Alapítvány megalakítását. Az eseményen azonban nem voltak jelen a közép-kelet-európai országok vezető onkológusai, akinek a csatlakozását remélik az alapítók. Ugyanakkor a kezdeményezést nagy európai rákkutató intézmények vezetői „hitelesítették”. Így például Peter Boyle, a Nemzetközi Megelőzési Kutatóintézet elnöke, David Zaridze, az orosz daganatos betegségek megelőzésével és szűrésekkel foglalkozó szervezet elnöke, Ulrik Ringborg, a svéd Karolinska Rákkutató igazgatója, Julio E. Celis, a dán Rákkutató Központ tudományos igazgatója, az Európai Rákkutató Akadémia szakbizottságának elnöke is jelen volt.  Kásler Miklós az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy budapesti székhellyel megalakul a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia, amelybe tudósokat delegálnak az együttműködő országok. „Ahhoz, hogy emeljük az onkológia ellátás minőségét a régióban, sokféle tevékenységre van szükség, ezért az akadémiának feladata lesz az országok közötti eltérések harmonizációja, beleértve az oktatást és a kutatást is. A miniszter szerint fontos lenne a régióban a rákos betegek kezelésének összehangolása és az egyenlő hozzáférés megteremtése, valamint az onkológiai hálózatok közötti együttműködés is. Beszélt arról, hogy egy új telemedicina központot kívánnak létrehozni, amely virtuális onkológiai szolgáltatást fog nyújtani az összes magyar rákközpont számára. 
Szerző

Áttörés 2019: elavult szovjet és korszerű amerikai ágyúk csipkézték ki a Bakony lejtőit

Publikálás dátuma
2019.06.12. 19:04

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Az elavult magyar tüzérség az amerikaiakkal közös hadgyakorlaton kóstolhatott bele a korszerű hadviselésbe.
„Üteg, figyelem! Figyelem! Össztűz! Tűz!” - harsant a parancs, mire a felsorakoztatott magyar D-20-as tarackágyúk fülsüketítő dördüléssel és lángnyelvekkel okádták a tüzet. Az összeszokott kezek pillanatok alatt újratöltöttek, hogy egy második sorozattal „fűtsenek be” az amúgy is rekkenő hőségben. A távolban egy sűrű erdő húzódott a horizonton, teljesen kitakarva a célt. Mintha csak a lövések visszhangját vernék, a robbanások jó öt másodperccel később morajlottak fel mélyen. Aztán csönd. Csak az üres hüvelyeket húzták arrébb, majd a kezelőszemélyzet várta készen az újabb parancsot. A tüzér a távolból pusztít, olykor nem is láthatja, hogy több kilométerről eltalálta-e a célpontot.
A D-20-asok ezúttal csak rozsdás roncsokra lőttek – a „Breakthrough 2019” (Áttörés 2019) elnevezésű magyar-amerikai hadgyakorlaton mutatták meg magukat szerdán. A vontatott tarackágyúk kipróbált darabok, a szovjet technikát még a II. világháború után, az '50-es években fejlesztették ki. Mára ennyi maradt a magyar tüzérségből. Hozzájuk csatlakozott az új évezred amerikai tüzérsége, a például már az Iszlám Állam ellen Irakban is bizonyító M777A2-es. Az álcák alatt jól elbújtatott amerikai ütegek talán kevésbé hangosan, ám legalább olyan hatékonyan csipkézték ki a Bakony lejtőit. A 155 milliméteres ágyúk gyorsan pergő tüze után óriási por- és füstfelhők jelezték a becsapódások helyét, a magyar és amerikai katonák közös megelégedésére.
A fél évszázados korkülönbség ellenére az elavult szovjet és modern amerikai technika szépen muzsikált együtt. A hadgyakorlat egyik legfőbb célja éppen az volt, hogy az amerikaiak által biztosított eszközökkel a magyar honvédek is belekóstolhassanak a korszerű tüzérség működésébe. Az eltérés nem is feltétlenül a lőtávolságban, a gyorsaságban, vagy a tűzerőben rejlik. A D-20-asok például 17 kilométerre még ellőnek, de az M777-esek sem hordanak sokkal messzebbre. Ugyancsak vontatni kell mindkettőt, igaz, az amerikai ütegeket már páncélozott fülkéjű járművekkel hozták, ami életet menthet, ha például aknára futnak. 
A legfőbb mégis inkább a pontosság. Ebben pedig kiemelkedik az úgynevezett digitális tűzvezető rendszer, ami lehetővé teszi, hogy a tűzparancsokat akár több kilométeres távolságból, egy laptopról is kiadhassák. Ez lényegében a tüzérség „szeme”. Ugyan maguk a tüzérek gyakran nem is látják, mire lőnek, de azért ez korántsem azt jelenti, hogy vaktában lövöldöznek. A digitális tűzvezetővel még a hőmérsékletet, a szélirányt és számos egyéb tényezőt is figyelembe véve, matematika módszerekkel számítva megfigyelőpontokról nagy precizitással és hatékonysággal irányíthatják a csapást. Volt alkalom gyakorolni: Sándor Zsolt dandártábornok elmondása szerint a nap folyamán 42 tűzfeladatot hajtottak végre és 380 gránátot lőttek ki.
Kell is a tapasztalat, hiszen efféle rendszerek használatában a magyar katonák még gyakorlatlanok, viszont hamarosan nagy szükségük lesz rá. A Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program keretében ugyanis a Magyar Honvédség a legkorszerűbb német harci eszközökkel váltja fel a régi szovjet technikát: 44 új Leopard 2A7+ harckocsit, és 24 Panzerhaubitze 2000-es (Pzh2000) önjáró löveget vásárol. Megérkezésükig még évek lehetnek hátra, ám megfelelő használatukban a mostani gyakorlatok is sokat segíthetnek. A május 30. és június 20. között több lépcsőben zajló Breakthrough 2019. egyébként csak egyike a számos hazánkat is érintő hadgyakorlatnak. A katonás nevű Európában Állomásozó Amerikai Szárazföldi Haderő Parancsnokság (USAREUR) szervezésében nálunk és a környező országokban is több hasonló műveletet hajtanak végre. Ezeken a legfontosabb feladat a résztvevő alakulatok együttműködésének javítása, a képességek fejlesztése – és persze az amerikai jelenlét demonstrálása, a régió stabilitásának erősítése. Az amerikai kezdeményezésű hadgyakorlatokon kívül Magyarország idén nyáron még a Saber Guardian nevű NATO-hadgyakorlatnak is otthont ad.
Magyarországon tehát gyakori vendégek lesznek az amerikai katonák, miközben a Parlamentben csütörtökön vitáznak az Egyesült Államok fegyveres erőinek magyarországi állomásozásának engedélyezéséről. A védelmi együttműködési megállapodásról korábban viták voltak Washington és Budapest között, mert a magyar kormány aggódott önrendelkezésünk miatt. A megállapodás tervezete szerint ugyanis az Egyesült Államok a magyar szuverenitás tiszteletben tartásával, de szabadon, a magyar Országgyűlés szavazata nélkül mozgathatná csapatait Magyarországon. A másik vitás pont szerint a bűncselekményt elkövető amerikai katonákkal szemben – kivéve bizonyos kisebb súlyú eseteket – az amerikai jog szerint kellene eljárni, azaz nem a magyar rendőrségre tartoznának.
Szerző
Frissítve: 2019.06.12. 19:05