Saját jelöltet keres a V4 az Európai Bizottság élére

Publikálás dátuma
2019.06.13. 08:10

Fotó: OLIVIER HOSLET / AFP
Rendkívüli V4-es csúcsot tartanak ma Budapesten a Lidové Noviny cseh napilap szerint, mégpedig azért, hogy a visegrádi kormányfők saját jelölteket találjanak a megüresedő uniós csúcsvezetői posztokra.
A Fidesz vezérkara a Népszava információi szerint péntek délután szokásos informális megbeszélésén is tárgyal a kérdésről, de egy vezető kormánypolitikus úgy vélte, nagy meglepetésre nem kell számítani, a kormánypárt azokkal a nevekkel állhat elő, amik már amúgy is forognak a médiában. Vagyis el tudják fogadni Maroš Šefčovič szlovák uniós biztost mint a V4-ek jelöltjét az Európai Bizottság elnöki posztjára. Már csak azért is, mert azzal mindenki tisztában van: az EU-val állandó vitában álló magyar és lengyel kormány javasolhatna bárkit, azzal csak az illető esélyeit csökkentené.
Brüsszeli körökben szintén Šefčovičot emlegetik a visegrádi országok egyik lehetséges jelöltjeként. A szlovák politikust leginkább az uniós "külügyminiszteri" tisztségére tartják esélyesnek, bár felmerült a neve az állam- és kormányfői testület, az Európai Tanács elnöki székére aspiráló személyek között is. Ez utóbbit azonban kevesen tartják reálisnak. "Nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél" – mondta lapunknak egy tájékozott EU forrás. Sajtóhírek szerint Emmanuel Macron francia elnök a május végi uniós csúcsot megelőző találkozóján azt javasolta a V4-ek vezetőinek, hogy ha támogatják az ő jelöltjét az Európai Bizottság élére, akkor a régió képviseletében Maroš Šefčovič megkaphatja az EU külügyi főképviselőjének székét. Ezt az értesülést azonban egyik fél sem erősítette meg.
Egyelőre csak az biztos, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken Pozsonyban találkozik Peter Pellegrini szlovák elnökkel, a V4-ek soros elnökével. Tusknak az a feladata, hogy megtalálja az állam- és kormányfői testület többségi támogatást élvező jelöltjeit az EU intézmények elnöki posztjára. Információink szerint Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető és vezető jelölt az Európai Bizottság elnöki székébe pénteken szintén a szlovák fővárosba látogat. Ugyanakkor továbbra is bíznak a Fideszben abban, hogy Michel Barnier valamilyen vezető poszthoz juthat – korai nyílt támogatásával ezzel támogatást remélhetnek tőle. Annak, ha Angela Merkel lenne az Európai Tanács elnöke, nem örülnének a kormánypártban, de hiába dobta be Emmanuel Macron a nevét ismét a játszmába, forrásaink nem tartanak tőle, hogy valóban pozícióhoz jut. Egyébként egy kormánypárti képviselő azt mondta, végül úgyis mindegy, végül mit határoznak majd a rendkívüli V4-es csúcson: a vezető posztok sorsa szokás szerint nagyhatalmi alkudozások során dől majd el. Vagyis, hiába lesznek közös jelöltjeik, ennek inkább szimbolikus üzenete lesz.
Frissítve: 2019.06.13. 08:23

Újra keresztbe tesz a kormány a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek

Publikálás dátuma
2019.06.13. 07:53
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Társadalmi érdekre hivatkozva kivezetik a magántanulói jogviszonyt, lesz helyette egyéni tanrend. A Taigetosz-törvénybe is belenyúlnak.
A kormány a 2020/21-es tanévtől kivezetné a magántanulói jogviszonyt, helyette az érintettek a jövőben egyéni tanrendet kérhetnek, szúrta ki az index.hu az Emmi szerdai közleményében, amelyben a köznevelési törvény új módosítását ismertetik. Azt írják,
"össztársadalmi érdek, hogy a gyermekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek".

Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, akkor kérhető az egyéni tanrend.
A társadalmi érdekről szóló érvelés komolyságát megkérdőjelezi persze, hogy a kormány korábban - mikor a közoktatásból köznevelés lett - leszállította a tankötelezettséget 18-ról 16 éves korra. A tanárok fizetése is régóta van messze a megélhetéshez szükséges bérezés alatt, és az állandó pénzhiánnyal küzdő közoktatási intézményekre szánt szűkös forrásokból most már egy Klebelsberg Központ is falatozik. Bár, az "iskolába járást" szigorúan véve szolgálja kormányzati intézkedés: a kötelező testnevelés, hittan és más hasonlók bevezetésével elérték, hogy sok tanulónak napi 8-9 tanórája is van, így ők jóformán csak házi feladatot írni és aludni járnak haza.
A magántanulói jogviszony kivezetése sokban hasonlít a Taigetosz-törvényhez is, mellyel ugyancsak a nehézségekkel küzdő fiatalok életét nehezítette meg durván a kormány. A nagy felháborodást kiváltó törvény többek közt megszüntette annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel (például diszkalkulia, diszlexia enyhébb formáival) küzdő gyerekek bizonyos tantárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályzás alól. Ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy - megfelelő számú szakember híján - ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel. Különben,
a mostani törvénymódosítás a Taigetosz-törvényként emlegetett szabályozást is korrigálja, az Alkotmánybíróság felhívására.

Most egy új fogalmat illesztenek a köznevelési törvénybe, a fejlesztő pedagógiai ellátást, vagyis beilleszkedési, tanulási, magatartásbeli (BTM) tanuló tantárgyi felzárkóztatására és készségfejlesztésére irányuló kötelező foglalkozást. Azt szeretnék, hogy az érintett gyerekek fejlesztése a tantárgyi felzárkóztatást végző közismereti pedagógus és a speciális tudású fejlesztő pedagógus közös összehangolt tevékenységének eredményeként valósuljon meg.
Változik a diákok nyilvántartását ellátó állami szerv is "annak érdekében, hogy minden gyermek és minden tanköteles tanuló időben megkapja a számára szükséges fejlesztést, nevelést-oktatást". Az indoklás szerint egységes, országos hatáskörű szervre telepített nyilvántartási feladatokkal átláthatóvá, egyben kezelhetővé válik a gyermekek, tanulók intézményes nevelésben-oktatásban való részvétele. A nyilvántartást vezető szerv minden egyes esetben megteszi a szükséges lépéseket, kezdeményezve a megfelelő eljárást azon gyermekek, tanulók érdekében, akik óvodai, iskolai elhelyezése nem valósul meg
Szerző

A Hableány tragédiájának újabb áldozatát emelték ki a folyóból

Publikálás dátuma
2019.06.13. 07:39

Fotó: Szergej Markoszov
A holttestet Madocsáig sodorta a Duna.
A Dunai Vízirendészeti kapitányság munkatársai 2019. június 12-én késő délután a Duna Bölcske és Madocsa közötti szakaszán a vízből egy férfi holttestét emelték ki, írja a police.hu. A holttest azonosítása megtörtént, az eddig eltűntként keresett férfi a 2019. május 29-én történt dunai hajóbaleset áldozata. A kutatásban résztvevők a Duna Margit hídi szakaszától a déli országhatárig továbbra is keresnek még három dél-koreai utast. Az alábbi térképen azt láthatja, hol bukkantak rá a hatóságok a tragédia áldozataira. 
Szerző