A kormány a 2020/21-es tanévtől kivezetné a magántanulói jogviszonyt, helyette az érintettek a jövőben egyéni tanrendet kérhetnek, szúrta ki az index.hu az Emmi szerdai közleményében, amelyben a köznevelési törvény új módosítását ismertetik. Azt írják,
Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, akkor kérhető az egyéni tanrend.
A társadalmi érdekről szóló érvelés komolyságát megkérdőjelezi persze, hogy a kormány korábban - mikor a közoktatásból köznevelés lett - leszállította a tankötelezettséget 18-ról 16 éves korra. A tanárok fizetése is régóta van messze a megélhetéshez szükséges bérezés alatt, és az állandó pénzhiánnyal küzdő közoktatási intézményekre szánt szűkös forrásokból most már egy Klebelsberg Központ is falatozik. Bár, az "iskolába járást" szigorúan véve szolgálja kormányzati intézkedés: a kötelező testnevelés, hittan és más hasonlók bevezetésével elérték, hogy sok tanulónak napi 8-9 tanórája is van, így ők jóformán csak házi feladatot írni és aludni járnak haza.
A magántanulói jogviszony kivezetése sokban hasonlít a Taigetosz-törvényhez is, mellyel ugyancsak a nehézségekkel küzdő fiatalok életét nehezítette meg durván a kormány. A nagy felháborodást kiváltó törvény többek közt megszüntette annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel (például diszkalkulia, diszlexia enyhébb formáival) küzdő gyerekek bizonyos tantárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályzás alól. Ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy - megfelelő számú szakember híján - ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel. Különben,
Most egy új fogalmat illesztenek a köznevelési törvénybe, a fejlesztő pedagógiai ellátást, vagyis beilleszkedési, tanulási, magatartásbeli (BTM) tanuló tantárgyi felzárkóztatására és készségfejlesztésére irányuló kötelező foglalkozást. Azt szeretnék, hogy az érintett gyerekek fejlesztése a tantárgyi felzárkóztatást végző közismereti pedagógus és a speciális tudású fejlesztő pedagógus közös összehangolt tevékenységének eredményeként valósuljon meg.
Változik a diákok nyilvántartását ellátó állami szerv is "annak érdekében, hogy minden gyermek és minden tanköteles tanuló időben megkapja a számára szükséges fejlesztést, nevelést-oktatást". Az indoklás szerint egységes, országos hatáskörű szervre telepített nyilvántartási feladatokkal átláthatóvá, egyben kezelhetővé válik a gyermekek, tanulók intézményes nevelésben-oktatásban való részvétele. A nyilvántartást vezető szerv minden egyes esetben megteszi a szükséges lépéseket, kezdeményezve a megfelelő eljárást azon gyermekek, tanulók érdekében, akik óvodai, iskolai elhelyezése nem valósul meg
