Újra keresztbe tesz a kormány a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek

Publikálás dátuma
2019.06.13. 07:53
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Társadalmi érdekre hivatkozva kivezetik a magántanulói jogviszonyt, lesz helyette egyéni tanrend. A Taigetosz-törvénybe is belenyúlnak.
A kormány a 2020/21-es tanévtől kivezetné a magántanulói jogviszonyt, helyette az érintettek a jövőben egyéni tanrendet kérhetnek, szúrta ki az index.hu az Emmi szerdai közleményében, amelyben a köznevelési törvény új módosítását ismertetik. Azt írják,
"össztársadalmi érdek, hogy a gyermekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek".

Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, akkor kérhető az egyéni tanrend.
A társadalmi érdekről szóló érvelés komolyságát megkérdőjelezi persze, hogy a kormány korábban - mikor a közoktatásból köznevelés lett - leszállította a tankötelezettséget 18-ról 16 éves korra. A tanárok fizetése is régóta van messze a megélhetéshez szükséges bérezés alatt, és az állandó pénzhiánnyal küzdő közoktatási intézményekre szánt szűkös forrásokból most már egy Klebelsberg Központ is falatozik. Bár, az "iskolába járást" szigorúan véve szolgálja kormányzati intézkedés: a kötelező testnevelés, hittan és más hasonlók bevezetésével elérték, hogy sok tanulónak napi 8-9 tanórája is van, így ők jóformán csak házi feladatot írni és aludni járnak haza.
A magántanulói jogviszony kivezetése sokban hasonlít a Taigetosz-törvényhez is, mellyel ugyancsak a nehézségekkel küzdő fiatalok életét nehezítette meg durván a kormány. A nagy felháborodást kiváltó törvény többek közt megszüntette annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel (például diszkalkulia, diszlexia enyhébb formáival) küzdő gyerekek bizonyos tantárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályzás alól. Ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy - megfelelő számú szakember híján - ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel. Különben,
a mostani törvénymódosítás a Taigetosz-törvényként emlegetett szabályozást is korrigálja, az Alkotmánybíróság felhívására.

Most egy új fogalmat illesztenek a köznevelési törvénybe, a fejlesztő pedagógiai ellátást, vagyis beilleszkedési, tanulási, magatartásbeli (BTM) tanuló tantárgyi felzárkóztatására és készségfejlesztésére irányuló kötelező foglalkozást. Azt szeretnék, hogy az érintett gyerekek fejlesztése a tantárgyi felzárkóztatást végző közismereti pedagógus és a speciális tudású fejlesztő pedagógus közös összehangolt tevékenységének eredményeként valósuljon meg.
Változik a diákok nyilvántartását ellátó állami szerv is "annak érdekében, hogy minden gyermek és minden tanköteles tanuló időben megkapja a számára szükséges fejlesztést, nevelést-oktatást". Az indoklás szerint egységes, országos hatáskörű szervre telepített nyilvántartási feladatokkal átláthatóvá, egyben kezelhetővé válik a gyermekek, tanulók intézményes nevelésben-oktatásban való részvétele. A nyilvántartást vezető szerv minden egyes esetben megteszi a szükséges lépéseket, kezdeményezve a megfelelő eljárást azon gyermekek, tanulók érdekében, akik óvodai, iskolai elhelyezése nem valósul meg
Szerző

A Hableány tragédiájának újabb áldozatát emelték ki a folyóból

Publikálás dátuma
2019.06.13. 07:39

Fotó: Szergej Markoszov
A holttestet Madocsáig sodorta a Duna.
A Dunai Vízirendészeti kapitányság munkatársai 2019. június 12-én késő délután a Duna Bölcske és Madocsa közötti szakaszán a vízből egy férfi holttestét emelték ki, írja a police.hu. A holttest azonosítása megtörtént, az eddig eltűntként keresett férfi a 2019. május 29-én történt dunai hajóbaleset áldozata. A kutatásban résztvevők a Duna Margit hídi szakaszától a déli országhatárig továbbra is keresnek még három dél-koreai utast. Az alábbi térképen azt láthatja, hol bukkantak rá a hatóságok a tragédia áldozataira. 
Szerző

Csúcsra járatná a titkosítást a kormány, hogy elkerülje az olyan kellemetlenségeket, mint a pervesztés

Publikálás dátuma
2019.06.13. 07:10

Fotó: Mészáros János / MTI
Törvényben engedélyezné magának a kormány azt, hogy elhallgathassa, kinek, mennyi befektetésösztönző támogatást ad.
– Még jobban el akarja titkolni a kormány, hogy mire költi a közpénzt. Ez a mostani eset nagyjából olyan, mint amikor az MNB-alapítványok pénze elveszíti közpénz jellegét – így minősítette Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese a Fidesz-KDNP egy friss törvénymódosító-javaslatát. E szerint a „befektetések ösztönzésére nyújtott támogatásokról szóló adatkéréseket meg kell tagadni az adat keletkezésétől számított öt évig”. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szignójával, június 4-én benyújtott javaslat még az elszámolás és a visszakövetés folyamatát is titkosítaná. Harangozó szerint ez elképesztő. Ráadásul – folytatta a szocialista képviselő –, nem pár millió forint a tét. A politikus szerint most évi 50 milliárd forintról van szó. Érdekes egybeesés, hogy a Transparency International (TI) Magyarország a kormány által 2015. és 2017. között a beruházás ösztönzési célelőirányzat terhére kifizetett támogatási döntések megismerése miatt – a G7.hu gazdasági portál újságírójával, Wiedemann Tamással együtt – két pert is indított a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen. – Egyrészt a megítélt támogatások háttérdokumentumaira, másrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy mely cégek kérelmeit és milyen indokok miatt nem fogadta be a kormány – magyarázta lapunknak Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Mivel sokmillió eurót felemésztő, közpénzből fizetett állami támogatásról van szó, Ligetiék meggyőződése, hogy joga van a polgároknak tudni, melyik cégek kapnak ebből a pénzből, és mely társaságok kérelmét utasítják el. – Mindkét pert jogerősen megnyertük, adatokat azonban még nem kaptunk, mivel a kormány a Kúria által elbírálható felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő – mondta Ligeti. A jogi igazgató szerint épp ezért a mostani törvényjavaslattal az lehet a kormány célja, hogy egyszer és mindenkorra véget vessen az olyan kellemetlenségeknek, mint amilyen a bíróság előtti jogerős pervesztés, ezért törvényileg titkosítják a beruházás ösztönzésre szolgáló közpénz milliárdok felhasználására vonatkozó adatokat. Ligeti emlékeztetett, hogy a hatalom nem először folyamodik ehhez „a kicsit sem elegáns megoldáshoz”. Ugyanezzel a trükkel próbálkozott a kormány például az úgynevezett látvány-csapatsport támogatások (tao) adatainak a nyilvánosságért indított perek során, ám akkor nem jött be ez trükk, az információkat végül ki kellett adnia. A mostani titkosítás – Harangozó szerint álságos – indoka egyébként az, hogy egy-egy beruházásért folyó versenyben Magyarország hátrányt szenvedne a különböző projektekben. Az infótörvény azon passzusára hivatkoznak, hogy külügyi érdekek esetén, valamint nemzetbiztonsági okokból is megtagadható az adatok kiadása. – A törvény szavaiból ugyanakkor kiderült, hogy az említett beruházás-támogatások magyarországi telephellyel, vagy uniós székhellyel rendelkező cégeknek adhatók – fogalmazott Harangozó, hozzátéve, az infótörveny vonatkozó része állam és állam közötti kapcsolatról, nem pedig céggel kötött megállapodásról szól. Harangozó szerint a mostani törvényjavaslat vélhetően ütközik az uniós jogokkal is, de az alkotmányosság próbáját sem bírja ki. A javaslatról ma lesz az általános vita, jövő héten vélhetően módosításokkal együtt a bizottságok elé viszik, és két hét múlva már szavazhat is róla a parlament.

Minden titok

 Az utóbbi néhány évben a Fidesz-kormány előszeretettel titkosít gyakorlatilag minden olyan ügyet, amely kellemetlen helyzetbe hozhatná. Emlékezetes volt még 2017 végén: a Soros - és migránskampány közepén húsz évre titkosították az úgynevezett Soros-hálózatokról szóló jelentést. A legfrissebb titkosítási manőver a fóti Károlyi István Gyermekközponthoz kötődik: hiába próbált közérdekű adatigényléssel konkrétumokat megtudni az intézmény tervezett megszüntetéséről Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, az Emmi elutasította az adatok kiadását. Azokat ugyanis tíz évre titkosították.

Szerző