17 éves mélyponton a kínai ipar teljesítménye

Publikálás dátuma
2019.06.14. 11:15
Illusztráció
Fotó: SCOTT OLSON / Getty Images
Az ország GDP-je tavaly az utóbbi 28 év leggyengébb ütemében növekedett. A vártnál gyengébb májusi adatok most tovább erősítik a várakozásokat, hogy a pekingi vezetés újabb gazdaságélénkítő intézkedéseket tesz.
Több mint 17 éves mélypontra lassult az ipari termelés növekedésének üteme májusban Kínában, újabb jeleként annak, hogy gyengül a kereslet a világ második legnagyobb gazdaságában az Egyesült Államokkal való kereskedelmi háború kiszélesedésének közepette. A kínai statisztikai hivatal pénteken közölt adatai szerint az ipari termelés éves összevetésben 5,0 százalékkal nőtt májusban, ami 2002 februárja óta a legalacsonyabb ütem. Elemzők 5,5 százalékos emelkedést vártak az áprilisban mért 5,4 százalék után.
Az állóeszköz-beruházások is lassabban nőttek a vártnál, éves összevetésben 5,6 százalékkal emelkedtek január-májusban. Elemzők arra számítottak, hogy az első négy hónapban mért 6,1 százalékos növekedést tartani tudják.
A beruházások 60 százalékát kitevő magánberuházások növekedési üteme a január-áprilisban mért 5,5 százalékról 5,3 százalékra lassult az idei első öt hónapban, ami azt jelzi, hogy a szektor nehézségekkel küzd, dacára a jegybank erőfeszítéseinek, amellyel igyekszik még több hitelt biztosítani a készpénzhiánnyal küszködő vállalatoknak.
Az ingatlanpiaci beruházások 11,2 százalékkal bővültek január-májusban, ugyancsak lassult az ütem az első négyhavi 11,9 százalékhoz képest.
Az adatsor kevés pozitívumai közé tartozik, hogy a kiskereskedelmi forgalom viszont a vártnál is erősebben bővült. Éves összevetésben 8,6 százalékkal nőtt, jóval meghaladva az elemzők által várt 8,1 százalékot, illetve az áprilisban mért, közel 16 éves mélypontot jelentő 7,2 százalékot.
A meglepően jó, a gazdaság erősödésére utaló márciusi adatok után az áprilisi és a májusi hónap arról tanúskodik, hogy a gazdaság lendülete elfogyóban van, párhuzamosan az amerikai nyomás erősödésével.

Nincs látótávolságban az Egyesült Államok és a Kína között dúló kereskedelmi háború lezárása, és a legtöbb elemző nem bízik abban, hogy érdemi megállapodásra jut a világ két legnagyobb gazdasága június végén a G20-csoport oszakai csúcstalálkozóján.
A vártnál gyengébb májusi adatok tovább erősítették azokat a várakozásokat, hogy a pekingi vezetés újabb gazdaságélénkítő intézkedéseket tesz. Liu Ho miniszterelnök-helyettes már csütörtökön felszította a várakozásokat, amikor felszólította az illetékes hatóságokat, hogy tegyenek többet a gazdaság támogatására, megjegyezve, hogy Pekingnek még egy sor eszköz áll rendelkezésére erre a célra.
Kína hazai összterméke (GDP) tavaly 6,6 százalékkal, az utóbbi 28 év leggyengébb ütemében növekedett. A kínai vezetők az idei évre azt tűzték ki célként, hogy a gazdasági növekedés üteme a 6,0 és 6,5 százalékos sávba essen. Az első negyedévben a vártnál erősebb ütemben, éves szinten 6,4 százalékkal nőtt a gazdaság.

Kína növelte az egyes amerikai és európai acélcsövekre vonatkozó dömpingellenes vámokat

Peking megemelte az Egyesült Államokból és az Európai Unióból származó, egyes acélcsövekre és vezetékekre vonatkozó dömpingellenes vámokat - közölte a kínai kereskedelmi minisztérium pénteken. A magas hőmérsékletű, vagy nagy nyomású környezetben használt, acélötvözetből készült, varratmentes csövekre és vezetékekre vonatkozó dömpingvámok június 14-től 57,9 és 147,8 százalék között mozognak, vagyis esetenként tízszeresére nőttek a korábbi, 13 és 14,1 százalék közötti tarifákhoz képest, melyeket Kína 2014 óta az ilyen cikkeket beszállító amerikai és európai uniós cégekkel szemben alkalmazott. A korábbi tarifák érvényessége május 10-én járt le. A minisztérium azt követően döntött az újabb, emelt dömpingellenes vámok kivetéséről, hogy vizsgálatot folytattak le a Belső-Mongóliai Északi Nehézipari Csoport nevű vállalat panasza nyomán. A társaság panasza szerint az európai uniós és amerikai cégek a dömpingellenes vámok okozta nehézségek kiküszöbölésére tovább csökkentették az áraikat, hogy fenntartsák, illetve tovább bővítsék piaci részesedésüket Kínában. A vállalat emiatt arra kérte a minisztériumot, hogy a dömpingvámok érvényességi idejének lejárta után további dömpingellenes vámokkal akadályozza a szóban forgó cégek káros tevékenységét a hazai vetélytársakkal szemben.
2017-es adatok szerint Kína csaknem 9500 tonnát importált a dömpingvámok érintette acélcsövekből és vezetékekből, melyeknek közel 95 százaléka érkezett az Egyesült Államokból és az Európai Unióból. A dömpingellenes vámok nagy mértékű emelésével egyidőben Peking és Washington között egyre elmérgesedik a kereskedelmi konfliktus, melynek során az Egyesült Államok eddig 250 milliárd dollárnyi kínai importcikkre, Peking válaszul pedig összesen 110 milliárd dollárnyi amerikai árura vetett ki pótvámokat.

Drágul a postai csomagküldés, más változások is jönnek

Publikálás dátuma
2019.06.14. 09:44
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Több belföldi és nemzetközi csomagtermék díjszabását módosítja a Magyar Posta július elsejétől.
A lakossági csomagterméknél a postacsomag ára 2 kilogrammos súlyig 1550 forintról 1630 forintra változik július elsejétől. Az üzleti csomag esetében a szintén 2 kilogrammos súlyhatárig, 70 forintos emeléssel 1860 forint lesz a kézbesítés díja.

A csomagautomatákra küldött csomagok árát a korábbiaktól eltérően súlykategóriánként differenciálja a Magyar Posta annak érdekében, hogy optimalizálja az automaták kihasználtságát. A szolgáltatás díja 2 kilogrammig továbbra is 890 forint marad, 10 kilogrammig 1030 forint, 20 kilogrammig 1340 forint lesz - részletezte a Magyar Posta.

Változik a törékeny és terjedelmes extraszolgáltatások árazása is. A két szolgáltatás elválik egymástól, a törékeny felár 100 százalékról, 75 százalékra csökken, valamint többletszolgáltatásként bevezetik az időgaranciát.

A belföldi árakkal párhuzamosan változnak egyes nemzetközi csomagszolgáltatási díjak is. Július elsejétől az Európai Unión kívüli országok esetén módosulnak az árak, a nemzetközi EMS gyorsposta - ami a világ 114 országába időgarantált csomagkézbesítést nyújt - átlagosan 6,4 százalékkal nő, míg a nemzetközi postacsomag esetében az áremelés átlagos mértéke 1,5 százalék. Az Európai Unió országaiba tartó csomagküldemények feladási díja változatlan marad.

Fél deci olaj a tüdőben és a halálhozó szénhidrogén - így dolgoznak a magyar melósok

Publikálás dátuma
2019.06.14. 09:30

Fotó: Shutterstock
Manapság egyre többet halljuk, hogy egy magyar munkásnak is ugyanolyan megbecsültség jár, mint egy nyugat-európainak. Ám ez a kijelentés főleg a bérekre vonatkozik, pedig akad valami, ami fontosabb a pénznél: az egészség. Magyarországon viszont borzasztóan szennyezett sok munkahely levegője.
Évi fél deci olaj. Ennyi szennyeződés jut a hazai dolgozók tüdejébe, ha napi 8 órában egy a megengedett határértéknek még éppen megfelelő levegőjű üzemben dolgoznak. Magyarországon ugyanis egy minisztériumi rendelet 5 mg/m3-ben határozza meg, legfeljebb mennyi olajköd lehet egy gyártócsarnok belterében. Összehasonlításképpen ugyanez a szám Svédországban 1, Franciaországban 0,5, Svájcban pedig 0,2 mg/m3. De nem is kell messzire menni szigorúbb szabályokért, hiszen a határérték a szomszédos Szlovákiában is 1 mg/m3. Azt már csak halkan tesszük hozzá, hogy itthon még ennek az extrém magas küszöbnek a betartását sem ellenőrzik elég hatékonyan. Megoldást egyrészt egy egységes európai szabályozás bevezetése jelenthetne: már a sok országban bevett 1 mg/m3-es érték is kész felfrissülés lenne a honi munkavállalóknak. A hazai szereplőknek viszont alighanem első körben nagyobb esélyük van a magyar jogalkotókból kikényszeríteni egy, a munkavállalók egészségét szem előtt tartó, alacsonyabb határértéket. Különösen fontos lenne ez azért, mert jól látszik egy olyan kormányzati törekvés, hogy Magyarország váljon autó- és fémipari megmunkáló központtá a régióban, márpedig ezek a szektorok különösen érintettek az olajköd-problémában. A legtöbb ilyen szennyeződés ugyanis a fémmegmunkálás során kenőanyagként használt olajból kerül a levegőbe, apró cseppecskék formájában. És ahogy a gépek korszerűsödnek, gyorsulnak, úgy válnak egyre apróbbá ezek a részecskék, és okoznak még súlyosabb egészségügyi bántalmakat. Az csak a „jéghegy csúcsa”, hogy a lecsapódó olaj rendkívül síkossá, így balesetveszélyessé teszi az üzem padlóját, és a közvetlen tünetek sem állnak meg a bőrirritációnál és a nehéz látásnál. A szervezetbe jutva a nagyobb és a közepes méretű részecskék az orrban és torokban okoznak irritációt, de a legapróbbak eljutnak a tüdőbe, majd a hörgőcskéken át egyenesen a vérkeringésbe, ahol a legsúlyosabb hatást fejtik ki. Lenkei Péter levegőtisztasági szakértő a benzo(a)pirén nevű szénhidrogént csak „halálhozóként” emlegeti. A forgácsolóüzemek levegőjében nagy koncentrációban megtalálható anyag beépül az emberi örökítőanyagba, ott mutációt okoz, és többek közt leállítja a egy, a ráktól védő fehérje termelését, jelentősen növelve a tüdő-, a bőr- vagy épp a hólyagrák kockázatát. A szakembernek ezen kívül is rossz hírei vannak a légszennyezettségről. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség átfogó vizsgálata szerint Európában évente 400 ezer ember idő előtti elhalálozásáért felel a káros levegő. Ezt a számot Magyarországon 12 800-ra becsülik. Mivel a kutatások szerint ezeknek az embereknek az életéből mintegy 10-12 esztendő vész el így, elmondható, hogy a légszennyezettség miatt évente 140 ezer életév lesz oda hazánkban. A téma szerencsére kezd egyre nagyobb teret kapni, a szmogriadók idején a média is kiveszi a részét a vészharangok kongatásából – azonban hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a munkahelyünkön, ahol napi 8 órát töltünk, és átlagosan nagyjából 3700 liter levegőt szívunk be, kulcsfontosságú a tiszta levegő. Dr. Falus Ferenc tüdőgyógyász emlékeztet, mértékadó tanulmányok kimutatták, hogy az olajköddel szennyezett levegőnek való kitettség már 90 nap után jelentősen növeli a légzéselégtelenséggel járó betegségek, valamint többféle rák kockázatát. Falus hozzáteszi, ha tudományról van szó, az Egyesült Államok hadseregének adataira mindig érdemes adni, hiszen őket a legkiválóbb tudósgárda szolgálja ki. Az USA haditengerészetének kutatása pedig 0,3 mg/m3-nél húzta meg azt a határt, ami felett az olajköd-koncentráció már tartós egészségkárosodáshoz vezet. Márpedig egy fémüzemben ilyen alacsonyra csak hatékony szűrőberendezésekkel lehet leszorítani az értéket. Fentebb szóba került, hogy szükség lenne a szabályok szigorítására, ám amíg ez nem történik meg, a megoldás „alulról” is érkezhet. Geszti Sándor, az ipari levegőszűrőket forgalmazó Pure Air Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, egyre több vállalat keresi meg őket azzal, hogy sorra hagyják el őket a dolgozóik a rossz levegőre panaszkodva. Ezen nem is nagyon lehet csodálkozni, hiszen ezek a berendezések évi akár 3,5 tonna olajat vonnak ki a levegőből, vagyis el lehet képzelni, megfelelő szűrés nélkül milyen körülmények között kell produktívnak maradnia egy itthoni fémipari munkásnak. És az sem meglepő, hogy néhányan már fel-felszólalnak az egészséges munkavégzés feltételeinek biztosításáért. Egyre több olyan kutatásról hallani, amelyben – ha a munkahelyválasztás szempontjairól van szó – a többség már a fizetés elé rangsorolja a munkakörnyezetet. Úgy fest tehát, hogy egyre többen ébrednek rá, hogy a tiszta levegő is természetes jog, amely segíthet egészségesebbé, motiváltabbá tenni a munkaerőt. Különösen hangsúlyos ez a folyamatos szakemberhiánytól hangos ipar területén, ahol így a minőségi légszűrés a munkaerő megtartásának fontos eszköze is lehet. 
Szerző