Fellázadt az aranytojást tojó tyúk

Publikálás dátuma
2019.06.15. 09:30
Vasárnapra újra utcára szólították az embereket a szervezők.
Fotó: HECTOR RETAMAL / AFP
Óriási tömegek tiltakoznak a kiadatási törvény módosításának tervezete ellen. Salát Gergely sinológus szerint azonban többről szólnak a tüntetések.
Hongkongban pénteken visszatért az élet a normális kerékvágásba, a tüntetők java hazatért, újra kinyitottak a bankok és intézmények. Könnyen lehet azonban, hogy ez csak a vihar előtti csend: vasárnapra újra az utcára szólították az embereket a szervezők. Egyelőre csak csatát nyertek, de háborút nem, a több százezres tüntetések után a vezetés egyelőre meghátrált, és elhalasztotta a kiadatási törvény módosítását. A kérdés most az, hogy végleg, vagy csak átmenetileg? „Hongkong 1997-ig brit gyarmat volt. Még a ’80-as években egyezett meg Margaret Thatcher brit kormányfő és Teng Hsziao-ping kínai vezető, hogy a várost „visszaadják”, azzal a kikötéssel, hogy ötven évig, tehát 2047-ig az alapvető társadalmi, politikai, jogi, gazdasági berendezkedését nem változtatják meg a kínaiak. Ez Peking számára is elfogadható megoldás volt, hiszen az aranytojást tojó tyúkot ők sem akarták levágni. Hongkong tehát azóta a Kínai Népköztársaság része, úgynevezett különleges közigazgatású terület, amire viszont más törvények vonatkoznak, mint Kína többi részére. Például saját mini alkotmánya, teljesen önálló és angolszász alapú jogrendszere van, de az autók is a bal oldalon közlekednek. Ez a Teng Hsziao-ping által – eredetileg egyébként Tajvanra – megálmodott „egy ország, két rendszer elv” – írta le röviden Hongkong és Kína történelmi viszonyát lapunk megkeresésére Salát Gergely. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének tanszékvezetője szerint azonban az elmúlt két évtizedben azt láthattuk, hogy ebből a kínaiak inkább az „egy országot”, a hongkongiak pedig a „két rendszert” hangsúlyoznák. A kiadatási törvény módosítása miatt Hongkongon végigsöprő több százezres tüntetések kapcsán a szakember úgy vélte, kétségtelenül van egy lyuk a hongkongi szabályozásban. Elmondása szerint elvileg eddig is ki lehetett volna adni embereket a Népköztársaságnak, de eddig a törvényhozó gyűlés hozzájárulása kellett hozzá. A mostani nagyon vitatott módosítás azt tenné lehetővé, hogy már a hongkongi bíróság is dönthetne ez ügyben. „Az egész kérdés egy konkrét bűneset miatt került napirendre: egy hongkongi üzletember meggyilkolta várandós tajvani barátnőjét, de kiderült, hogy nem tudják kiadni Tajvannak, mert nincs rá jogi lehetőség. Ezután a rendelkezéseket átnézve kiderült, hogy számos országgal és területtel, köztük a szomszédos Kínával, Tajvannal és Makaóval sincs kiadatási egyezményük. A módosítás célja tehát, legalábbis a hivatalos indoklás szerint, hogy legyen egyfajta mechanizmus, ami leegyszerűsíti az eljárást– magyarázta a hatalom indítékait a sinológus. Salát Gergely szerint azonban a százezreket megmozgató felvonulások nem csak a törvénynek szólnak, hiszen nyilván a túlnyomó többség soha nem lesz kiadva Kínának. Úgy vélte, a hongkongiak jelentős része inkább attól tart, hogy ez egy újabb lépés a terület autonómiájának visszanyesése felé, hogy szépen lassan körbebástyázzák őket. Úgy értelmezik, hogy Peking nem tartja be a megállapodást, nem várja ki a 2047-et, hanem megpróbálja Hongkongot – legalábbis politikai szempontból – visszasüllyeszteni egy dél-kínai nagyváros szintjére. A szakember szerint félelmeik annyiból megalapozottak, hogy ezután ha valaki Kínából Hongkongba menekül, mert például csúnyát mondott Hszi Csin-pingre, akkor a hongkongi hatóságok kiadhatnák, ami valóban a jelenleg élvezett autonómia csorbulása. Ez egyébként nem is elképzelhetetlen forgatókönyv, eddig is előfordult, hogy valaki Kínából menekülve egy ideig Hongkongban húzta meg magát.  A szakértő emlékeztetett, a mostani események sem egyedülállóak, legutóbb 2014-ben volt jelentősebb tüntetéssorozat, az úgynevezett esernyős megmozdulás, akkor a választási rendszer átalakítása ellen tiltakoztak. Nemrégiben a kínai himnusszal kapcsolatos törvény módosítása, korábban a nemzetbiztonsági törvény vagy a nemzeti oktatási törvény módosítása korbácsolt hasonló indulatokat. A sinológus ugyanakkor hozzátette, a hongkongiakat az is egyre jobban zavarja, hogy Hongkong kezdi elveszíteni jelentőségét. Míg 20 évvel ezelőtt a legfejlettebb, leggazdagabb város volt, mára felnőtt hozzá több tucat kínai település, amelyek már egyenként is Hongkong GDP-jét ostromolják. A jelenlegi megmozdulások hatásaival kapcsolatban a szakértő rámutatott, legutóbb 79 napra foglalták el a városközpontot a tüntetők, és végeredményben azt a fajta pekingi választási rendszer módosítást, amit a pekingiek kezdeményeztek, sikerült is megakadályozniuk. „Most viszont az látható, hogy sokkal keményebben, határozottabban lép fel a rendőrség. Egész egyszerűen szétverték a demonstrációkat, a hírek szerint legalább 70-80-an vannak kórházban, erőszakkal megtisztították a törvényhozás körüli utcákat. Ráadásul az egész ügyet úgy kommunikálják, hogy a tüntetések mögött gonosz külföldi erők, az amerikaiak és mindenféle civil szervezetek állnak, akik szeretnék Kínát meggyengíteni, széthúzást gerjeszteni. Ez viszont azt is jelenti, hogy nem teheti meg a hongkongi vezetés, hogy teljesen meghátrál, hiszen az a gonosz külföldi erők győzelmét jelentené. A törvényt máris felvizezték valamennyire, így hogy ha kompromisszumosan is, de lesz valamiféle kiadatási törvénymódosítás, arra mérget vennék” – latolgatott Salát Gergely.      
Szerző
Frissítve: 2019.06.15. 14:02

Újra dörögtek az ágyúk Donyeckben, egy kilenc éves gyerek is megsérült

Publikálás dátuma
2019.06.15. 09:10
Illusztráció
Fotó: ALEXANDER KHUDOTEPLY / AFP
Többen kórházi ellátásra szorulnak, egy 86 éves férfi válságos állapotban van.
Újra dörögtek az ágyúk Ukrajna keleti felén, a Donyec-medencei válságövezetben pénteken. A lövedékek kárt tettek három épületben, ami miatt négy polgári személy megsérült – adta hírül a régió rendőrsége. A négy civil egyike egy 9 éves lány, aki csak könnyebb sérülést szenvedett. Kórházi ellátásra szorul két nő és egy 86 éves férfi. Utóbbi állapota válságos. Az ENSZ a hét elején tette közzé, hogy az idén eddig 12 polgári személy vesztette életét, 58 pedig megsérült az ukrajnai konfliktusban. A háborús cselekmények kezdete, 2014 óta több mint 3300 civil halt meg az összecsapások miatt, a sérültek száma meghaladja a 7 ezret.
Szerző
Témák
Ukrajna Donyeck

Rejtélyes szabotázsakciók a Perzsa-öbölben

Publikálás dátuma
2019.06.15. 08:30

Fotó: TASNIM NEWS / AFP
Újabb szállítóhajók ellen követtek el támadást a Hormuzi-szoros közelében. A bizonyítékok Iránra mutatnak, ami az atomalkut is romba döntheti.
Rejtélyes szabotázsakciók szítják a feszültséget a Perzsa (Arab)-öbölben. Csütörtökön két tankerhajót ért támadás az Ománi-öbölben, a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros közelében. A részletek egyelőre homályosak. Egyelőre annyi bizonyos, hogy először a japán Kokuka Courageous szaúdi metanolt Szingapúrba szállító hajónál történtek robbanások, majd nem messze az Egyesült Arab Emirátusokból származó kőolajjal feltöltött, norvég tulajdonú Front Altairt is megtámadták. A hajók megsérültek, egy matróz is megsebesült és a legénységet kimenekítették, ám ezt leszámítva nagyobb kár nem keletkezett. Hogy, kik, hogyan és miért követték el az akciót, arról egyelőre kevés biztosat tudni. A támadásért senki nem vállalta magára a felelősséget. Az Egyesült Államok azonban nyilvánosságra hozta egy éppen a térségben haladó amerikai katonai repülőgép felvételtét, amin állításuk szerint az látszik, ahogy az iráni Forradalmi Gárda tagjai éppen leszerelnek egy fel nem robbant tapadóaknát (olyan robbanószert, amelyet mágnesesen a hajótesthez lehet rögzíteni) a Kokuka Courageous-ről. Ugyanakkor a japán tanker leírása alapján a robbanás messze a tengerszint felett, valamilyen „repülő gránáttól”, tehát valószínűleg valamiféle tüzérségi eszköztől, és nem aknától következett be. Teherán a vádakat kategorikusan tagadja. Dzsavad Zaríf iráni külügyminiszter szerint a „B-csapat” (utalva ezzel John Bolton héja amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóra, valamint az izraeli, szaúdi és emirátusokbeli vezetésre) a B-terv végrehajtásába kezdett, „szabotázs-diplomáciába”, amivel igazolni próbálják a perzsa állam elleni „gazdasági terrorizmust”. A perzsák szerint már csak az is bizonyítja, hogy nem ők követték el az akciót, hogy a közeli iráni hajók voltak az elsők, melyek a bajba jutott legénység segítségére siettek. Nem ez volt az első eset, hogy a Hormuzi-szoros közelében tankerekre támadtak: májusban két szaúdi, egy emirátusokbeli és egy norvég hajónál történt súlyos károkkal járó robbanás. A vizsgálatok arra jutottak, hogy jól kitervelt, valószínűleg állami szereplő által végrehajtott akcióról volt szó. Az Egyesült Államok nem is habozott Iránt gyanúsítani, ám az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt bemutatott informális jelentés már nem nevezte meg konkrét felelősként a perzsa államot. Kérdés, hogy kinek állhat érdekében a feszültség fokozása a térségben? Az iráni kommunikáció szerint az amerikaiak és szövetségeseik próbálják befeketíteni őket, hogy igazolják a perzsa állam elleni intézkedéseket. A másik oldal szerint viszont Teherán próbál zavart kelteni. Ráadásul közben az iráni támogatású jemeni húszi lázadók is aktivizálták magukat, szerdán egy szaúdi repülőtérre mértek csapást, amiben 26 civil sérült meg, majd pénteken újabb öt drónt hatástalanított a szaúdi légvédelem. Mindenesetre a szabotázs csak olaj a tűzre. Miután Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan kilépett a 2015-ben tető alá hozott, az iráni nukleáris programot korlátozó úgynevezett atomalkuból, és újabb szankciókat vezetett be, múlt hónapban a perzsa állam is jelezte, részben felfüggeszti a megegyezésben vállaltakat. Közben mindkét fél keményen veri a harci dobokat. Ugyan a háború esélye csekély, az atomalkunak nem használ a feszültség. Pedig a napokban Iránban járt az amerikaiak egyik fő szövetségese, Abe Sindzó japán kormányfő, - ezért is különösen kényes a japán tanker elleni támadás – aki felajánlotta a közvetítést Washinton és Teherán között. Nemrégiben Heiko Maas német külügyminiszter is az iráni fővárosba látogatott, hogy mentse a menthetőt. A politikai csatározásokon kívül a szabotázs a gazdaságot is érzékenyen érinti, a támadás hírére emelkedni kezdett az olajár. A Hormuzi-szoroson halad át a tengeren szállított kereskedelmi olajforgalom nagyjából húsz százaléka, ha a hajózása nem biztonságos, az az egész világra kihat. 
Szerző