Rejtélyes szabotázsakciók a Perzsa-öbölben

Publikálás dátuma
2019.06.15. 08:30

Fotó: TASNIM NEWS / AFP
Újabb szállítóhajók ellen követtek el támadást a Hormuzi-szoros közelében. A bizonyítékok Iránra mutatnak, ami az atomalkut is romba döntheti.
Rejtélyes szabotázsakciók szítják a feszültséget a Perzsa (Arab)-öbölben. Csütörtökön két tankerhajót ért támadás az Ománi-öbölben, a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros közelében. A részletek egyelőre homályosak. Egyelőre annyi bizonyos, hogy először a japán Kokuka Courageous szaúdi metanolt Szingapúrba szállító hajónál történtek robbanások, majd nem messze az Egyesült Arab Emirátusokból származó kőolajjal feltöltött, norvég tulajdonú Front Altairt is megtámadták. A hajók megsérültek, egy matróz is megsebesült és a legénységet kimenekítették, ám ezt leszámítva nagyobb kár nem keletkezett. Hogy, kik, hogyan és miért követték el az akciót, arról egyelőre kevés biztosat tudni. A támadásért senki nem vállalta magára a felelősséget. Az Egyesült Államok azonban nyilvánosságra hozta egy éppen a térségben haladó amerikai katonai repülőgép felvételtét, amin állításuk szerint az látszik, ahogy az iráni Forradalmi Gárda tagjai éppen leszerelnek egy fel nem robbant tapadóaknát (olyan robbanószert, amelyet mágnesesen a hajótesthez lehet rögzíteni) a Kokuka Courageous-ről. Ugyanakkor a japán tanker leírása alapján a robbanás messze a tengerszint felett, valamilyen „repülő gránáttól”, tehát valószínűleg valamiféle tüzérségi eszköztől, és nem aknától következett be. Teherán a vádakat kategorikusan tagadja. Dzsavad Zaríf iráni külügyminiszter szerint a „B-csapat” (utalva ezzel John Bolton héja amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóra, valamint az izraeli, szaúdi és emirátusokbeli vezetésre) a B-terv végrehajtásába kezdett, „szabotázs-diplomáciába”, amivel igazolni próbálják a perzsa állam elleni „gazdasági terrorizmust”. A perzsák szerint már csak az is bizonyítja, hogy nem ők követték el az akciót, hogy a közeli iráni hajók voltak az elsők, melyek a bajba jutott legénység segítségére siettek. Nem ez volt az első eset, hogy a Hormuzi-szoros közelében tankerekre támadtak: májusban két szaúdi, egy emirátusokbeli és egy norvég hajónál történt súlyos károkkal járó robbanás. A vizsgálatok arra jutottak, hogy jól kitervelt, valószínűleg állami szereplő által végrehajtott akcióról volt szó. Az Egyesült Államok nem is habozott Iránt gyanúsítani, ám az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt bemutatott informális jelentés már nem nevezte meg konkrét felelősként a perzsa államot. Kérdés, hogy kinek állhat érdekében a feszültség fokozása a térségben? Az iráni kommunikáció szerint az amerikaiak és szövetségeseik próbálják befeketíteni őket, hogy igazolják a perzsa állam elleni intézkedéseket. A másik oldal szerint viszont Teherán próbál zavart kelteni. Ráadásul közben az iráni támogatású jemeni húszi lázadók is aktivizálták magukat, szerdán egy szaúdi repülőtérre mértek csapást, amiben 26 civil sérült meg, majd pénteken újabb öt drónt hatástalanított a szaúdi légvédelem. Mindenesetre a szabotázs csak olaj a tűzre. Miután Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan kilépett a 2015-ben tető alá hozott, az iráni nukleáris programot korlátozó úgynevezett atomalkuból, és újabb szankciókat vezetett be, múlt hónapban a perzsa állam is jelezte, részben felfüggeszti a megegyezésben vállaltakat. Közben mindkét fél keményen veri a harci dobokat. Ugyan a háború esélye csekély, az atomalkunak nem használ a feszültség. Pedig a napokban Iránban járt az amerikaiak egyik fő szövetségese, Abe Sindzó japán kormányfő, - ezért is különösen kényes a japán tanker elleni támadás – aki felajánlotta a közvetítést Washinton és Teherán között. Nemrégiben Heiko Maas német külügyminiszter is az iráni fővárosba látogatott, hogy mentse a menthetőt. A politikai csatározásokon kívül a szabotázs a gazdaságot is érzékenyen érinti, a támadás hírére emelkedni kezdett az olajár. A Hormuzi-szoroson halad át a tengeren szállított kereskedelmi olajforgalom nagyjából húsz százaléka, ha a hajózása nem biztonságos, az az egész világra kihat. 
Szerző

Hiába ígérték, eddig nem küldtek pénzt a Notre-Dame újjáépítésére a milliárdosok

Publikálás dátuma
2019.06.15. 08:25

Fotó: LIONEL BONAVENTURE / AFP
Április óta 150 munkás dolgozik folyamatosan a helyreállításon.
Egyelőre úgy tűnik, csak hangzatos szavak voltak a milliárdosok részéről, hogy vagyonokkal segítik a Notre-Dame újjáépítését, ugyanis egyházi és üzleti hivatalos személyek szerint főként amerikai és francia „közemberek” azok, akik alapítványokon keresztül igyekeznek anyagilag támogatni az építkezést – derül ki a Bloomberg cikkéből, a hírt a Portfolio vette észre. Franciaország leggazdagabb családjai és jól menő cégei korábban közel egymilliárd dollárt ajánlottak fel. A Notre-Dame szóvivője szerint a milliárdos adakozók forintra pontosan tudni akarják, mire lesz elköltve a pénzük, és amíg ezek a pontos tervek nincsenek meg, nem hajlandóak pénzt utalni az építkezéshez, holott április óta 150 munkás dolgozik folyamatosan a helyreállításon.
A több mint 850 éves gótikus székesegyházban április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, a Cité-szigeten található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel.
Szerző
Frissítve: 2019.06.15. 15:19

Az FPÖ sem kér Strachéból

Publikálás dátuma
2019.06.15. 08:00
Heinz-Christian Strache hétfőig eldönti, hol folytatja
Fotó: GEORG HOCHMUTH / AFP
A korábbi alkancellár jelenléte a pártban egyre nagyobb tehertétel.
Hétfőig nyilatkozik Heinz-Christian Strache, a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnöke politikai jövőjéről. A korábbi alkancellár jelenléte a pártban egyre nagyobb tehertétel az új vezetés, kivált a nála mérsékeltebb ideiglenes pártelnök, Norbert Hofer számára. Bár a párt népszerűsége nem esett vissza annyira drámaian a botrányt kiváltó Ibiza videó megjelenése óta, amelyből kiderült, hogy Strache egy az Orbán Viktoréhoz hasonló médiaimpériumot akar kialakítani, illetve pártja illegális finanszírozása fejében zsíros állami megbízásokat helyezett kilátásba egy állítólagos orosz befektetőnek, de az európai politikában mintha partvonalon kívül rekedt volna. Matteo Salvini olasz belügyminiszter európai parlamenti mozgalmának csütörtöki megalakulásakor érezhető volt, hogy az FPÖ itt sem szívesen látott vendég. Az osztrák választási rendszer sajátos rendelkezésének köszönhetően Strache az Európai Parlament tagja lehet. A kérdés az, valóban az EP lesz-e a következő munkahelye, vagy sem. Az FPÖ jelenlegi vezetése számára nagyon kellemetlen lenne, ha Strache bármilyen funkciót megkaparintana, pedig befolyása ma sem jelentéktelen, hiszen a Facebookon mintegy 800 ezer követője van, s sokan közülük áldozatnak látják. Norbert Hofer többször is egyeztetett Strachéval a jövőről, aki jelezte: hétfőig jelenti be, hogy az Európai Parlament tagja lesz-e vagy sem. A Der Standard osztrák napilap értesülései szerint Hofer több ajánlatot is tett annak fejében, hogy a volt pártelnök lemond európai parlamenti mandátumáról. Az egyik például az volt, hogy az FPÖ-ben fontos szerepet szánnak feleségének, Filippának, aki eddig is komoly érdeklődést mutatott a politika iránt, s a párt állatügyi megbízottja volt. Hírek szerint neje a szeptember végi parlamenti választáson parlamenti képviselőként indulhat. Hofer ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy Strache az EP-ben folytassa politikai pályafutását, de csak abban az esetben, ha az illegális pártfinanszírozás kapcsán ellene indított eljárás során kiderül ártatlansága. Mint az osztrák közszolgálati média jelezte, Hofer a legutóbbi, csütörtöki Strachéval folytatott megbeszélések után „több mint elégedett volt”, jelentsen ez bármit is. Az FPÖ egyébként három képviselőt delegálhat az Európai Parlamentbe.