„Mintha újra a nyolcvanas évek végén volnánk” - interjú Jeszenszky Gézával

Publikálás dátuma
2019.06.15. 07:30

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Mindenkit személyes felelősség terhel, aki asszisztált Orbán rossz irányváltásához – jelentette ki Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere, volt nagykövet.
Láttuk, hogy ott volt a Magyar Tudományos Akadémia és a kutatás szabadsága védelmében rendezett tüntetésen. Sűrűn jár kormányellenes demonstrációkra?
Sűrűbben jártam 2002 után. Úgy gondolom, ha valaki elégedetlen az adott viszonyokkal, kötelessége kinyilvánítani a véleményét. Ennek legegyszerűbb formája, ha elmegy tüntetni, de az én esetemben talán többet ér egy interjú.

Amikor 2014 őszén a kormány a Norvég Alapot és az általa támogatott civil szervezeteket támadta, lemondott oslói nagyköveti posztjáról. Ez a lépése a Fidesszel való szakítás végpontja volt, vagy a kezdete annak?
Nagykövetként védtem, amit védeni lehetett. Volt, amit nem lehetett, arról igyekeztem nem beszélni. A Norvég Alap elleni támadások elindítása előtt engem senki nem kérdezett meg. Próbáltam jobb belátásra bírni a kormányt. Először táviratokat, leveleket küldtem, aztán találkozót kértem Lázár János minisztertől. Csak egy helyettes államtitkárig jutottam. Felajánlottam, diplomataként mindent elkövetek, hogy elsimítsam az ügyet Norvégiával, ha van ilyen igény. Ha nincs, akkor lemondok. Államközi szerződést sértő ügyet nem akartam képviselni.

Kedvenc hobbija után lehetne a síszövetség elnöke, de akár a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet főigazgatója is. Egyetlen pillanatig sem bánta meg? Külügyminiszterként már elnyertem a síszövetség tiszteletbeli elnöki címét. A rendszerváltást kutató intézet vezetése még nem jutott eszembe, de – most, hogy mondja – valóban szép történészi feladat lenne a korszakot elfogulatlan, tudományos módszerekkel vizsgálni. Persze, a lemondásomkor pontosan tisztában voltam azzal, hogy elkerülnek majd ezek a vonzó kormányzati megbízások. Erkölcsi indítékokból adódó döntést hoztam.

Személyes kapcsolatai mennyire sínylették meg a politikai térfélcserét? Szerzett új barátokat, vagy inkább csak elvesztett régieket?
Nincs szó politikai térfélcseréről, nem én változtam meg. Fontos régi barátokat nem vesztettem, újakat pedig 77 éves korában már nem nagyon keresgél az ember. Ugyanakkor vannak olyanok, akikkel egykor politikai ellenfelek voltunk, de ma már sokkal kedvezőbben ítélik meg az Antall-kormány működését, és baráti viszonyba kerültünk. Remélem, nem haragszik meg rám Szent-Iványi István, ha az SZDSZ-ből őt említem példaként.

Köztudott, hogy fia – DJ Jeszy, azaz Jeszenszky Zsolt – a kormánytábort erősíti.
Elfogadom, hogy a fiam másként gondolkodik a politikáról, mint én. Szerintem ennek elsősorban nem is politikai, inkább pszichológiai okai vannak. Egy volt külügyminiszter apával a háta mögött azt szeretné, ha saját jogon szerezne ismertséget és népszerűséget.

Harminc évvel ezelőtt, 1989. június 16-án tartották Nagy Imre és társai újratemetési szertartását a Hősök terén. Orbán Viktor ekkor vált a Fidesz országosan ismert politikusává. Vissza tud emlékezni rá, hogy mit gondolt róla?
Természetesen, hisz én is díszőrséget álltam a Hősök terén. Akkor találkoztam először Orbán Viktorral. A beszéde után bemutatkoztunk egymásnak, gratuláltam neki. Aztán hozzátettem, hogy veszélyesnek, korainak tartom, amit mondott.

Követelte, hogy az összes szovjet katonát vigyék ki az országból. Pedig a részleges csapatkivonások ekkor már elkezdődtek.
De még atomfegyverek is voltak hazánkban. A teljes kivonásról csak 1990. márciusban írta alá az egyezményt Németh Miklós kormánya. Attól tartottunk, hogy a Szovjetunióban bármikor negatív fordulat történhet, aminek nagyon súlyos következményei lehetnek, elmarad a remélt rendszerváltozás.

Az idő Orbánt igazolta.
Ennek őszintén örülök, jól néztünk volna ki, ha visszatér a pártállam. A félelmeink azonban egyáltalán nem voltak alaptalanok, ennek bizonyítéka az 1991-es – végül meghiúsított – moszkvai puccskísérlet. A visszarendeződés lehetősége egészen komoly fenyegetés volt. Felhívott Manfred Wörner, a NATO főtitkára, és együttérzését hangsúlyozta. Azt nem mondta, mert nem mondhatta, hogy ha visszajönnek a szovjet csapatok, számíthatunk a NATO fegyvereire.

A rendszerváltáskor alakult 1956-os Intézet nem érte meg a harmincéves évfordulót, a kormány beolvasztotta a Szakály Sándor-féle VERITAS-ba. Rainer M. János, az intézetet vezetője szerint ez egyet jelent a megszűnésükkel. Mit jelképez a döntés?
Az intézetet kiváló barátom, akit máig gyászolok, Litván György hozta létre. Fájdalmas. Az, amit a kormány emlékezetpolitikának nevez, eufemisztikus kifejezése a történelemhamisításnak. Most éppen Nagy Imrét akarják kiretusálni a forradalomból. Korábban historizálásnak hívták, amikor a történetírás a politika szolgálólányává válik. Az viszont nem történész, aki hajlandó a hatalmat így szolgálni.

Az első szabad választás után, 1990-ben a jobboldali MDF alakíthatott kormányt…
...bocsánat, az MDF nem volt jobboldali.

Hanem?
Centrista, nemzeti konzervatív párt volt. A jobb- vagy baloldali kategória túlságosan leegyszerűsítő kifejezés, ma már nem is lehet értelmezni.

Mindenesetre a Fidesz abban az időben liberális ellenzéki párt volt, a legendárium szerint Antall József miniszterelnök a halálos ágyán mégis Orbán Viktort nevezte meg politikai örökösének. Van valamilyen magyarázata erre?
Leginkább az, hogy cáfolom az állítást. Antall József nővérének lánya az én feleségem. Életének egy részét Antall ebben a lakásban töltötte, ahol most ülünk, elég jól ismertem a véleményét. Amikor válságosra fordult az állapota, határozott álláspontja volt, hogy nem akarja megkötni az MDF kezét, ezért nem nevez meg senkit utódjának. A tehetségesnek és felkészültnek tartott ellenfeleit viszont mindig is becsülte. Halála előtt nem csak Orbán Viktorral beszélt, hanem az SZDSZ-es Tölgyessy Péterrel is. A legendából csupán annyi igaz: számoltunk a lehetőséggel – mi több, kívánatosnak tartottuk volna –, hogy az 1994-es választás után az MDF koalíciót kössön a Fidesszel. Ebből semmi nem lett, vesztettünk.

Lehet, hogy Antall József az ellenfeleit becsülte, de az újságírókat már nem annyira. Kegyeleti okokból most ne merüljünk el az MDF által kirobbantott médiaháború részleteiben...
Antall József a szabad véleménynyilvánítás elkötelezett híve volt, de azt rendkívül rosszul viselte, hogy korábbi kommunisták kérték rajta számon a demokráciát, és hogy a sajtóban folyton azzal vádolták, a kormány restaurálni akarja a Horthy-korszakot.

Csodálkozik? Horthy Miklós kenderesi újratemetésére „magánemberként” több miniszter is elment.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a hamvai hazai földben nyugodjanak. Nem gondoltuk volna, hogy az újratemetésnek ekkora nemzetközi visszhangja lesz. Még nem beszéltem erről, de most elmesélem. A Horthy-temetés előtti kormányülésen Antall megkérdezte, hogy kik akarnak részt venni az eseményen. Néhányan felemelték a kezüket, mire csak annyit mondott: „Sok!” Antall József sosem volt horthysta.

Hajdani minisztertársai közül Boross Péter, Kádár Béla vagy Kónya Imre most is tisztséget vállal a fideszes kormány környékén. Mekkora az MDF felelőssége az Orbán-rendszer kiépülésében?
Boross Péter csak 1993-ban lépett be az MDF-be. Ekkor lett kormányfő. Előtte belügyminiszter volt.
A miniszterséghez nem kellett a párttagság. Boross nem volt igazi MDF-es.

Kik az igazi MDF-esek?
Azok, akik ’90 előtt léptek be. És azok az „antallisták”, akik az MDF-ből kiválva 1996-ban velem együtt létrehozták a Magyar Demokrata Néppártot, az MDNP-t. Nagyon drukkoltunk, hogy a Fidesz 1998-ban nyerje meg a választásokat. A Fidesz győzött ugyan, de helyettünk a Lezsák Sándor-vezette MDF-fel lépett koalícióra. Ettől függetlenül bíztunk Orbán Viktorban, aki 2002-ig más ember volt. Mindenkit személyes felelősség terhel, aki látta, hogy Orbán rossz irányba fordul, de asszisztált ehhez, és máig kitart mellette. Az, amit a mai Fidesz képvisel, teljesen ellentétes a rendszerváltozás szellemiségével, céljaival, módszereivel. Semmiképpen sem tudtam volna elképzelni például, hogy a parlament egy mindenre rábólintó intézménnyé válhat, amilyen Kádár idején volt.

Döntően konzervatív személyiségek – olyanok, akik már nyíltan szembefordultak a Fidesszel – nemrég mozgalmat indítottak Felelős Értelmiség néven. Az alakuló ülésen ön is felszólalt. Mit akarnak elérni?
Próbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy az ország érdekében radikális változásra van szükség. Rengeteg a különbség a két korszak között, de a Felelős Értelmiség fórumán úgy éreztem magam, mintha újra a nyolcvanas évek végén volnánk. Ahogy az MDF létrehozásakor sem hittük, hogy meg tudjuk változtatni a rendszert, most sem hisszük, hogy küszöbön a kormányváltás. Elsődleges célunk az EU-ellenes hangulatkeltés, propaganda leállítása. Hamis állítás, hogy „Brüsszel”, Európa nyugati fele Magyarország rosszakarója, vesztére tör. Magyarország is az Európai Unió része és haszonélvezője. Az EU, annak néppárti vezetése ellen a Fidesz kampányokat szervezett, és olyan nemzeti konzultációkat indított, amelyeknek a bugyuta kérdéseire csak egyféle választ lehetett adni. Szeretnénk világosan megmutatni: nem nyugszunk bele, hogy hülyének nézzék a magyar társadalmat, és a Nyugat helyett ismét a Kelet felé fordítsák.
Szerző

Hírességek csatasorban: sikeres és sikertelen civilek a politikában

Publikálás dátuma
2019.06.15. 06:30

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A kormánypárt nem először állít jelöltnek ismert sportolókat, az ellenzéket most inkább médiaszemélyiségek erősítik.
Más a motiváció a kormányoldalon és más az ellenzéknél, amikor ismert civileket indítanak politikusként – ezt mondta lapunknak Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. A politológus szerint a kormánypártok jól láthatóan azokon a helyeken próbálkoznak ezzel, ahol kisebb a népszerűségük. Szombathelyen például, ahol az ellenzék már át is vette a hatalmat a közgyűlésben, és Pécsen is, ahol országosan is kínos ügyekbe keveredett a városvezetés. Mindkét településen esett a kormánypártok népszerűsége, így vélhetően úgy gondolkodnak, hogy a hozzájuk kevésbé kapcsolható jelöltek sikeresebbek lesznek, mint egy pártpolitikus. Szombathelyi polgármester-jelöltnek kérte föl a Fidesz-KDNP Király Gábort, a 108-szoros magyar válogatott, nemrég visszavonult focikapust egy pénteki hír szerint, így próbálva visszavágni az ellenzéknek az év elején elvesztett vasi megyeszékhelyen. Király furcsa közleményben reagált, megalapozatlan hírről beszél, de se azt nem írta le, hogy nem kérték föl, se azt, hogy amúgy sem vállalná. Pécsett a kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázót, Vári Attilát indítja polgármesternek a Fidesz-KDNP, de országosan ismert a gyöngyösi jelöltjük, Klausmann Viktor is. A kormánypártok nem először állítanak csatasorba ismert sportolókat. Borkai Zsolt olimpiai bajnok tornász 2006 óta Győr polgármestere, öt éve Pakson az ötszörös kenuvilágbajnok Kozmann Györgyöt indították, aki simán kikapott a ma már miniszter Süli Jánostól. Az ellenzéknél is akadnak ismert arcok: a televíziós újságíró Kálmán Olga a DK jelöltjeként indul a főpolgármesteri előválasztáson, a rádiós Pikó András pedig ellenzéki támogatással száll harcba Józsefváros polgármesteri székéért.
Tóth Csabának, a Republicon stratégiai igazgatójának felvetettük: az ellenzék leginkább káderhiány miatt próbálkozik ismert arcokkal, ám szerinte elenyésző a „civilek” aránya az ellenzékiek között. – Téves elgondolás, hogy a politikus csak a káderképzőkből kerülhet ki – magyarázta. – Nyugaton bevett gyakorlat, hogy valaki a szakmai életútját politikaira cseréli. Ez amúgy idehaza sem ismeretlen, hiszen Karácsony Gergely például egy közvélemény-kutató elemzője volt. A baloldali-liberális világban pedig amúgy is nagyobb az igény a civil világból érkezőkre, nevezhetnénk ezt afféle Messiás-vágynak is. A politológus hozzátette: a civilek politikai karrierje kezdetén érezhető előny rövid idő alatt eltűnik, s csak az számít, mire képesek politikusként. – Meg kell nézni Kálmán Olga eddigi médiaszerepléseit, mint főpolgármester-jelölt, a tévében sokkal magabiztosabbnak tűnt. Azaz az ismertség egyáltalán nem jelent automatikusan győzelmet is. Jó példa erre Schmitt Pál: annak idején a Fidesz elhitte, hogy sikeres sportvezetőként megverheti Demszky Gábort. Aztán mégsem lett belőle főpolgármester.
Számos civil próbált már szerencsét a politikában hol több, hol kevesebb sikerrel. Deák-Bárdos Mihály, volt Európa-bajnok birkózó második ciklusát tölti a Fidesz-KDNP színeiben önkormányzati képviselőként Miskolcon. Bálint Antónia műsorvezető, egykori szépségkirálynő – akiről aktfotók is kiszivárogtak – öt éve indult az önkormányzati választáson, a szocialistáknak erős, fővárosi XIII. kerületében próbálkozott, és nagyon kikapott. Vágó István évek óta a Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja: a nyugdíjas műsorvezető 2016-ban a pártból távozó Kerék-Bárczy Szabolcs helyét átvéve, 2018-ig volt XII. kerületi képviselő. 2010-ben függesztette fel a tevékenységét Pálffy István újságíró, műsorvezető az MTV-ben: a Fidesz sima győzelme után könnyedén jutott listáról a parlamentbe. A szélsőjobboldali nézeteiről és antiszemita kijelentéseiről elhíresült egykori újságíró, Franka Tibor 2006 óta Kerepes polgármestere, az utóbbi években a település inkább a botrányoktól hangos, nemrég a jegyző is lemondott. Nem tudni, újrázik-e, de tavaly azt üzente az ellenzéknek, legyenek jobbak, erre gyúrjanak, mert közeledik az újabb választás. Az ismertség nem segített győzni Erdei Sándornak, művésznevén Rokker Zsoltti humoristának, amikor tavaly időközi választáson ringbe szállt az egyik megüresedett miskolci képviselői posztért: a fideszes jelölt 60,6 százalékkal győzött. A helyiek akkor azt mondták: most azt kellett nézni, kinél van a kassza kulcsa, a nép tojik a demokráciára, az érdekli, hogy ki csináltatja meg a járdát.

Dömsödi Gábor: Pusztán "tévésztárságból" nem lehet jól csinálni

- Egy faluban, de akár egy közepes méretű városban a közismertség, a televíziós múlt inkább hátrány, mint előny: az itt élők szeretik személyesen ismerni a jelöltet, s inkább szavaznak egy szomszédra, mint egy celebre. A százezer fő feletti városokban már fordul a kocka, ott feltétlenül előnyt jelen, ha nem nulláról kell kezdeni megtanulni valakinek a nevét – mondta lapunknak Dömsödi Gábor, aki televíziós műsorvezetői múltja után lett előbb egy Nógrád megyei falu, Bokor majd egy város, Pásztó polgármestere. Szerinte sokan elfelejtik, hogy a „polgármesterség” egy komoly szakma, amit lépésről lépésre kell megtanulni, s pusztán „tévésztárságból” nem lehet jól csinálni. - Azt nem szeretem, amikor viccet csinálnak ebből a mesterségből, például amikor Győzike elindult Nógrádmegyeren a polgármesteri székért csak a hecc kedvéért – mondta. Megkérdeztük, ringbe száll-e ismét Pásztón, azt felelte: ezen még gondolkodik. D. J.

Új svéd követ érkezik a pesti kémparadicsomba

Publikálás dátuma
2019.06.15. 06:00
Rijádban folytatja diplomata-pályafutását Niclas Trouvé, Svédország eddigi budapesti nagykövete
Fotó: Soós Lajos / MTI
A skandináv állam új budapesti nagykövete egy komoly hírszerző-lehallgatási központ vezetője volt idáig – tudta meg a Népszava. Ugyanakkor távozik Budapestről David Kostelancik amerikai nagykövethelyettes.
Rijádban folytatja diplomata-pályafutását Niclas Trouvé, Svédország eddigi budapesti nagykövete, utódja szeptemberben érkezik majd. Trouvé az egyik legtekintélyesebb tagja volt a budapesti diplomataközösségnek, nem nagyon titkolta, hogy kritikusan szemléli a magyar kormány számos intézkedését, legyen szó a civilek vegzálásáról, a médiatér szűkítéséről, az állandó migránsozásról vagy éppen az Oroszországnak tett rengeteg gesztusról. (A diplomata egyébként a magyar kabinetet érintő svéd kormánykritikák miatt az elmúlt években többször is élvezhette a Külügyminisztérium vezetőinek vendégszeretetét, miután bekérették.) A Szaúd-Arábiába készülő Trouvé helyére szintén tekintélyes személyiség érkezik: a Népszava információi szerint Dag Hartelius személyében szeptembertől olyan ember lesz Svédország budapesti nagykövete, akinek bőven lehetnek tapasztalatai a térséget érintő orosz hatalmi törekvésekről. Az 1955-ben született diplomata volt már hazája tallinni és varsói nagykövete (Észtországban a Dancing with the Stars tévés vetélkedő helyi műsorában is szerepelt), de dolgozott Oroszországban is, ezen kívül Berlinben, New York-ban, Londonban és Svédország uniós nagykövetségén. 
DAG HARTELIUS - A volt kémfőnök nagyköveti kinevezésében szerepet játszhatnak a térségbeli orosz hatalmi törekvések
Fotó: Hans Berggren / FRA
Hartelius jelenleg a svéd védelmi minisztériumhoz tartozó Nemzeti Rádióvédelmi Szolgálat (svédül: Försvarets radioanstalt, angolul: National Defence Radio Establishment) vezetője. Szakmai forrásaink szerint ez az elektronikus felderítéssel (lehallgatással és ellenséges lehallgatási kísérletek elhárításával), valamint kiberbiztonsággal foglalkozó szervezet a svéd nemzetbiztonsági szakszolgálatok és a kémelhárítás egyik legfontosabb intézménye. (Persze, ahogy egy szakmai forrásunk megjegyezte, mivel Svédország Magyarország szövetségese, "nem illik" kémnek minősíteni egy ottani titkosszolgálati vezetőt, pontosabb a "hírszerző" kifejezés. Kémei mindig az ellenségnek vannak - ironizált forrásunk.) Mindenképpen figyelemre méltó, hogy egy diplomata ilyen szakmai háttérrel érkezik Budapestre. Azt természetesen sosem fogjuk megtudni, hogy a svéd kormány döntésében lehet-e szerepe annak, hogy az utóbbi időben Magyarország egyre nyitottabbá vált a térségbeli orosz geopolitikai törekvések iránt. Arról már több elemzés született, hogy a Budapestre invitált orosz Nemzetközi Beruházási Bank milyen biztonsági kockázatokat jelent, mivel a bank tisztviselői diplomáciai mentességet élveznek majd, és a leendő székház épületét senki nem vizsgálhatja. Egy szakmai forrásunk most egy újszerű körülményre is felhívta a figyelmünket: mivel NATO és uniós szövetségeseinkben komoly a gyanú, hogy a bank tisztviselői (vagy legalábbis egy részük) valójában kémek lesznek, ezért a közeljövőben számos országból telepíthetnek hírszerzéssel, kémelhárítással foglalkozó szakembereket a magyar fővárosba valamilyen formában. Egy forrásunk egyenesen úgy fogalmazott, „kémparadicsommá válhat Budapest az EU-ban”. Csakhogy ezeket az embereket – még ha elvileg baráti, vagy szövetséges országból érkeznek is – azért a magyar kémelhárításnak is minimum figyelemmel kellene kísérnie, de ilyen mértékben megnövekedett feladatra a magyar szakszolgálatok nincsenek felkészülve. Úgy tudjuk, ezt jelezték is a döntéshozóknak, de a politikai szempontok fontosabbak voltak. Szintén diplomáciai hír, hogy információink szerint hamarosan távozik posztjáról David Kostelancik, az Egyesült Államok budapesti nagykövet helyettese. Érdekes, hogy ő szintén „orosz specialista” volt a maga nemében, és kinevezése szintén nem függetleníthető a magyarországi orosz törekvésektől. Az ő utódjáról egyelőre nincsenek információk.
Frissítve: 2019.06.16. 13:52