Újra dörögtek az ágyúk Donyeckben, egy kilenc éves gyerek is megsérült

Publikálás dátuma
2019.06.15. 09:10
Illusztráció
Fotó: ALEXANDER KHUDOTEPLY / AFP
Többen kórházi ellátásra szorulnak, egy 86 éves férfi válságos állapotban van.
Újra dörögtek az ágyúk Ukrajna keleti felén, a Donyec-medencei válságövezetben pénteken. A lövedékek kárt tettek három épületben, ami miatt négy polgári személy megsérült – adta hírül a régió rendőrsége. A négy civil egyike egy 9 éves lány, aki csak könnyebb sérülést szenvedett. Kórházi ellátásra szorul két nő és egy 86 éves férfi. Utóbbi állapota válságos. Az ENSZ a hét elején tette közzé, hogy az idén eddig 12 polgári személy vesztette életét, 58 pedig megsérült az ukrajnai konfliktusban. A háborús cselekmények kezdete, 2014 óta több mint 3300 civil halt meg az összecsapások miatt, a sérültek száma meghaladja a 7 ezret.
Szerző
Témák
Ukrajna Donyeck

Rejtélyes szabotázsakciók a Perzsa-öbölben

Publikálás dátuma
2019.06.15. 08:30

Fotó: TASNIM NEWS / AFP
Újabb szállítóhajók ellen követtek el támadást a Hormuzi-szoros közelében. A bizonyítékok Iránra mutatnak, ami az atomalkut is romba döntheti.
Rejtélyes szabotázsakciók szítják a feszültséget a Perzsa (Arab)-öbölben. Csütörtökön két tankerhajót ért támadás az Ománi-öbölben, a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros közelében. A részletek egyelőre homályosak. Egyelőre annyi bizonyos, hogy először a japán Kokuka Courageous szaúdi metanolt Szingapúrba szállító hajónál történtek robbanások, majd nem messze az Egyesült Arab Emirátusokból származó kőolajjal feltöltött, norvég tulajdonú Front Altairt is megtámadták. A hajók megsérültek, egy matróz is megsebesült és a legénységet kimenekítették, ám ezt leszámítva nagyobb kár nem keletkezett. Hogy, kik, hogyan és miért követték el az akciót, arról egyelőre kevés biztosat tudni. A támadásért senki nem vállalta magára a felelősséget. Az Egyesült Államok azonban nyilvánosságra hozta egy éppen a térségben haladó amerikai katonai repülőgép felvételtét, amin állításuk szerint az látszik, ahogy az iráni Forradalmi Gárda tagjai éppen leszerelnek egy fel nem robbant tapadóaknát (olyan robbanószert, amelyet mágnesesen a hajótesthez lehet rögzíteni) a Kokuka Courageous-ről. Ugyanakkor a japán tanker leírása alapján a robbanás messze a tengerszint felett, valamilyen „repülő gránáttól”, tehát valószínűleg valamiféle tüzérségi eszköztől, és nem aknától következett be. Teherán a vádakat kategorikusan tagadja. Dzsavad Zaríf iráni külügyminiszter szerint a „B-csapat” (utalva ezzel John Bolton héja amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóra, valamint az izraeli, szaúdi és emirátusokbeli vezetésre) a B-terv végrehajtásába kezdett, „szabotázs-diplomáciába”, amivel igazolni próbálják a perzsa állam elleni „gazdasági terrorizmust”. A perzsák szerint már csak az is bizonyítja, hogy nem ők követték el az akciót, hogy a közeli iráni hajók voltak az elsők, melyek a bajba jutott legénység segítségére siettek. Nem ez volt az első eset, hogy a Hormuzi-szoros közelében tankerekre támadtak: májusban két szaúdi, egy emirátusokbeli és egy norvég hajónál történt súlyos károkkal járó robbanás. A vizsgálatok arra jutottak, hogy jól kitervelt, valószínűleg állami szereplő által végrehajtott akcióról volt szó. Az Egyesült Államok nem is habozott Iránt gyanúsítani, ám az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt bemutatott informális jelentés már nem nevezte meg konkrét felelősként a perzsa államot. Kérdés, hogy kinek állhat érdekében a feszültség fokozása a térségben? Az iráni kommunikáció szerint az amerikaiak és szövetségeseik próbálják befeketíteni őket, hogy igazolják a perzsa állam elleni intézkedéseket. A másik oldal szerint viszont Teherán próbál zavart kelteni. Ráadásul közben az iráni támogatású jemeni húszi lázadók is aktivizálták magukat, szerdán egy szaúdi repülőtérre mértek csapást, amiben 26 civil sérült meg, majd pénteken újabb öt drónt hatástalanított a szaúdi légvédelem. Mindenesetre a szabotázs csak olaj a tűzre. Miután Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan kilépett a 2015-ben tető alá hozott, az iráni nukleáris programot korlátozó úgynevezett atomalkuból, és újabb szankciókat vezetett be, múlt hónapban a perzsa állam is jelezte, részben felfüggeszti a megegyezésben vállaltakat. Közben mindkét fél keményen veri a harci dobokat. Ugyan a háború esélye csekély, az atomalkunak nem használ a feszültség. Pedig a napokban Iránban járt az amerikaiak egyik fő szövetségese, Abe Sindzó japán kormányfő, - ezért is különösen kényes a japán tanker elleni támadás – aki felajánlotta a közvetítést Washinton és Teherán között. Nemrégiben Heiko Maas német külügyminiszter is az iráni fővárosba látogatott, hogy mentse a menthetőt. A politikai csatározásokon kívül a szabotázs a gazdaságot is érzékenyen érinti, a támadás hírére emelkedni kezdett az olajár. A Hormuzi-szoroson halad át a tengeren szállított kereskedelmi olajforgalom nagyjából húsz százaléka, ha a hajózása nem biztonságos, az az egész világra kihat. 
Szerző

Hiába ígérték, eddig nem küldtek pénzt a Notre-Dame újjáépítésére a milliárdosok

Publikálás dátuma
2019.06.15. 08:25

Fotó: LIONEL BONAVENTURE / AFP
Április óta 150 munkás dolgozik folyamatosan a helyreállításon.
Egyelőre úgy tűnik, csak hangzatos szavak voltak a milliárdosok részéről, hogy vagyonokkal segítik a Notre-Dame újjáépítését, ugyanis egyházi és üzleti hivatalos személyek szerint főként amerikai és francia „közemberek” azok, akik alapítványokon keresztül igyekeznek anyagilag támogatni az építkezést – derül ki a Bloomberg cikkéből, a hírt a Portfolio vette észre. Franciaország leggazdagabb családjai és jól menő cégei korábban közel egymilliárd dollárt ajánlottak fel. A Notre-Dame szóvivője szerint a milliárdos adakozók forintra pontosan tudni akarják, mire lesz elköltve a pénzük, és amíg ezek a pontos tervek nincsenek meg, nem hajlandóak pénzt utalni az építkezéshez, holott április óta 150 munkás dolgozik folyamatosan a helyreállításon.
A több mint 850 éves gótikus székesegyházban április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, a Cité-szigeten található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel.
Szerző
Frissítve: 2019.06.15. 15:19