Elítélték Netanjahu feleségét költségvetési csalásért

Publikálás dátuma
2019.06.16. 13:49
Benjamin és Sarah Netanjahu
Fotó: Anadolu Agency / Pool / Israeli Prime Ministry Press
Maga a miniszterelnök, Benjámin Netanjahu nem volt gyanúsított ebben az ügyben, de két másik korrupciós ügyben nyomozás folyik ellene.
Költségvetési csalás ügyében egy jeruzsálemi bíróság bűnösnek találta vasárnap Szara Netanjahut, az izraeli miniszterelnök feleségét, és pénzbüntetésre ítélte. Szara Netanjahu ellen 2017-ben emeltek vádat amiatt, hogy
hosszú éveken át közpénzből fizette a háztartásában élők étkeztetését, miközben alkalmazott szakácsot, és ezzel több mint 360 ezer sékel (28 millió forint) kárt okozott az államnak.

Törvény szerint csak abban az esetben költhetett volna közpénzt az étkeztetésre, ha nincs saját szakácsa.
A per tavaly októberben kezdődött el. Szara Netanjahut börtönbüntetés nem fenyegette az ügyben. A kormányfő felesége vádalkut kötött az ügyészséggel, amely szerint nem bűncselekmény követett el, hanem csak szabálysértést, mert jóváhagyta a kormányfői rezidencia akkori főgondnokának gyakorlatát, ami költségvetési csalásnak minősül. Az ügyészség enyhítő körülménynek tekintette, hogy a vádlott büntetlen előéletű volt, hogy az ügy miatt megalázást kellett elszenvednie a közvéleménytől, valamint hogy a csalás évekkel ezelőtt történt.
A bíróság 45 ezer sékel (3,5 millió forint) kártérítésre és 10 ezer sékel (780 ezer forint) pénzbüntetésre ítélte őt.

A volt főgondnok, Meni Naftali szintén vádalkut kötött az ügyészséggel, és 10 ezer sékel pénzbüntetést kell fizetnie.
Maga a miniszterelnök, Benjámin Netanjahu nem volt gyanúsított ebben az ügyben, de két másik korrupciós ügyben nyomozás folyik ellene, egy korrupciós ügye februárban a vádemelésig is eljutott. Szara Netanjahut egy polgári perben három évvel ezelőtt 144 ezer sékel (11 millió forint) kártérítésre kötelezte egy munkaügyi bíróság, mert megsértette Meni Naftali főgondnokot.

A brit külügyminiszter állítja, az EU igenis hajlandó még többet tárgyalni a Brexit-megállapodásról

Publikálás dátuma
2019.06.16. 13:36
Jeremy Hunt
Fotó: Alberto Pezzali / NurPhoto
Az Európai Bizottság és több uniós vezető különben többször is határozottan leszögezte, hogy amit most Jeremy Hunt mond, az egyáltalán nem lehetséges.
A brit külügyminiszter szerint megfelelő brit javaslat esetén az Európai Unió hajlandó lenne újratárgyalni a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást, annak érdekében, hogy megoldás szülessen az ír-északír határellenőrzés problémájára. Jeremy Hunt, a kormányzó Konzervatív Párt és a kormány éléről távozó Theresa May utódlásáért folyó versengés egyik résztvevője a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette:
ha az európai vezetőket megkeresi "egy olyan brit miniszterelnök, akivel készek tárgyalni", és ötleteket terjeszt eléjük az ír határprobléma megoldására, akkor "hajlandók lennének a csomag újratárgyalására".

Az EU-val May kormánya által novemberben elért Brexit-megállapodást a londoni alsóház eddig háromszor visszautasította. Az Európai Bizottság és több uniós vezető többször is határozottan leszögezte, hogy nem lehetséges a kilépési egyezségről folytatott tárgyalások újraindítása.
Hunt arra a kérdésre, hogy Emmanuel Macron francia elnök vagy Angela Merkel német kancellár kifejezte-e neki valaha is készségét a kilépési megállapodás újból megnyitására, a brit külügyminiszter a vasárnapi BBC-műsorban úgy fogalmazott: a két vezető politikus hajlandó lenne "szemügyre venni a csomag egészét", különösen azt, hogy a csomagnak a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszerrel foglalkozó részét nem lehetne-e a jelenleginél sokkal részletesebbé tenni. Jeremy Hunt szerint ezzel el lehetne érni, hogy ne legyen szükség az ír-északír határkérdésben problémát okozó tartalékmegoldásra.
Az EU-val May kormánya által novemberben elért 585 oldalas Brexit-megállapodást és a jövőbeni kapcsolatrendszert egyelőre vázlatosan körvonalazó 26 oldalas politikai nyilatkozatot a londoni alsóház eddig háromszor visszautasította. A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-tábora mindenekelőtt a megállapodás azon záradékát utasítja el, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben megkötni egy átfogó kétoldalú kereskedelmi egyezményt. E tartalékmegoldás (backstop) célja az, hogy ebben az esetben se kelljen visszaállítani a rendezési folyamat egyik fő vívmányaként felszámolt ellenőrzést Írország és Észak-Írország 499 kilométeres, jelenleg gyakorlatilag semmiféle fizikai formában nem létező határán, amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz. Leo Varadkar ír miniszterelnök az RTÉ ír közszolgálati rádiónak a hétvégén kijelentette: a backstop-mechanizmus nélkül nem képzelhető el Brexit-megállapodás, e záradék eltávolítása az egyezményből egyenlő lenne a megállapodás nélküli Brexittel. Varadkar szerint a backstop-megoldás a jogilag kötelező garancia arra, hogy Írország és Észak-Írország között soha ne legyen ismét fizikai határellenőrzés.

Boris Johnson esélyesebb

Jeremy Hunt a vasárnapi BBC-interjúban utalást tett arra, hogy miniszterelnökké választása esetén nem kötelezné el magát "bármilyen áron" a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapjának tartása mellett. Bírálta a vezetőválasztási verseny éllovasát, Boris Johnson volt külügyminisztert, aki a kampányban leszögezte, hogy ha ő lesz az új miniszterelnök, az Egyesült Királyság október 31-én mindenképpen kilép az EU-ból, akár lesz addig elfogadott Brexit-megállapodás, akár nem.
A vezetőválasztási folyamat csütörtökön tartott első frakciószavazásán Boris Johnson végzett az első helyen: a 313 fős tory frakcióból 114-en szavaztak rá. Hunt a második helyre került 43 frakciószavazattal. A pártvezetői tisztségért tízen indultak. Az első fordulóban hárman kiestek, egy jelölt pedig visszalépett, így hatan vesznek részt a kedden esedékes második szavazási körben. A menetrend szerint jövő csütörtökre már csak két jelölt marad versenyben, és közülük - ha egyikük sem lép vissza a másik javára - a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja meg postai szavazással Theresa May utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lap megbízásából elvégzett friss felmérésében kimutatta, hogy a brit választók 47 százaléka szerint Boris Johnson miniszterelnökként meg tudná nyerni a következő parlamenti választást; Jeremy Huntról csak 15 százalék gondolja ugyanezt. Johnsont ugyanakkor a relatív többség megosztó személyiségnek tartja: a megkérdezettek 48 százaléka szerint a volt külügyminiszter nem tudná egységbe terelni a Brexit ügyében megosztott országot.
Frissítve: 2019.06.16. 14:10

Aszad területeiről lőtték a szíriai török állásokat, orosz repülők viszonozták a tüzet

Publikálás dátuma
2019.06.16. 12:02
A török hadsereg szíriában - illusztráció
Fotó: Mustafa Kamaci / Anadolu Agency
Először csütörtökön lőttek aknagránátokat Ankara állásaira, akkor három katona megsérült. Vasárnap csak anyagi kár keletkezett.
Néhány nap elteltével egy újabb török megfigyelőpontot ért aknagránátos támadás a szíriai kormányerők által ellenőrzött térségből az északnyugati Idlíb tartomány úgynevezett feszültségcsökkentési övezetében - közölte a török védelmi minisztérium vasárnap. A közlemény ezúttal is szándékosnak nevezte a támadást, amely az előzőhöz hasonlóan az övezeten belülről, Tall Bazan térségéből érte a kilences számú török megfigyelőpontot.
A létesítményben és a felszerelésben kisebb károk keletkeztek. A támadásra a török hadsereg a helyszínen állomásozó nehézfegyverzettel válaszolt a tárca szerint.

A török védelmi minisztérium először csütörtökön jelentette be, hogy 35 aknagránátot lőttek ki a Bassár el-Aszad szíriai elnök híveinek fennhatósága alatt álló Asz-Sariah környékéről a tízes számú megfigyelőállásra. Akkor három katona megsebesült. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján az esetre reagálva jelezte:
amennyiben a támadás folytatódik, Törökország megteszi a "szükséges" lépéseket.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtöki közleménye szerint harci repülőgépeik Ankara kérésére csapást mértek Idlíb tartományban militánsoknak azokra az állásaira, ahonnan tüzérségi eszközökkel lőtték a török hadsereg megfigyelőpontját. A támadások nem sokkal azután kezdődtek, hogy orosz kezdeményezésre, török közvetítéssel szerdán teljes tűzszünetről szóló megállapodás lépett életbe az idlíbi feszültségcsökkentési övezet területén.
Míg Moszkva a damaszkuszi vezetést támogatja a szíriai polgárháborúban, Ankara a mérsékelt ellenzékiek oldalán áll. Törökország és Oroszország tavaly szeptemberben a kazah fővárosban arról állapodott meg, hogy Szíria északnyugati részén egy 15-20 kilométeres sávban demilitarizált övezetet alakítanak ki, elválasztva a kormányerőket a felkelőktől. A zóna magában foglalja a lázadók utolsó bástyájának számító Idlíben kívül a szomszédos Latakia, Hama és Aleppó tartomány egyes részeit is. A török hadsereg 12 megfigyelőpontot állított fel a térségben. Noha bizonyos előírásokat az egyezményt követően sem tartottak be a szemben álló felek, és rendszeresek voltak a fegyveres provokációk is, április végéig viszonylagos béke uralkodott az övezetben.
A szíriai elnök márciusban leszögezte, hogy kész akár erővel is visszavenni a különböző ellenzéki milíciák fennhatósága alatt álló területeket, majd a kormányerők és a velük szövetséges orosz csapatok április végén offenzívát indítottak Idlíbben és Hamában. Idlíb nagy részét és a vele szomszédos Aleppó, Hama és Latakia tartomány egy részét a Haját Tahrír as-Sám (HTS) szélsőséges iszlamista ernyőszervezet tartja uralma alatt. A HTS élén a Dzsabhat Fatah es-Sám dzsihadista csoport áll, amely korábban an-Nuszra Front néven az al-Kaida szíriai ága volt.