Törvénytelenül bebörtönzött újságírókért tüntettek Moszkvában, ezúttal engedélyt is kapott a demonstráció

Publikálás dátuma
2019.06.16. 19:39

Fotó: YURI KADOBNOV / AFP
Egy Ukrajnában hazaárulásért bebörtönzött, orosz propagandában is utazó újságíró mellett épp úgy kiálltak, mint a hamisan gyanúsított Ivan Golunov mellett.
Mintegy kétezer tüntető követelt törvényességet és méltányosságot vasárnap Moszkvában. A fővárosi hatóságok által engedélyezett tüntetésen, amelynek eredeti célja a hamis bizonyítékok alapján őrizetbe vett, de már elengedett Ivan Golunov újságíró szabadon bocsátásának kikövetelése volt, petíciót fogadtak el. Ennek aláírói követelték a Golunov elleni törvénytelen fellépés kivizsgálását és az abban szerepet vállaló rendőrök felelősségre vonását, az orosz büntető törvénykönyv kábítószer vásárlásáról és birtoklásáról rendelkező 228. cikkének enyhítését, valamint azt, hogy dolgozzanak ki szabályozást a rendőrök és az újságírók nyilvános rendezvényeken tanúsítható magatartására.
Maga Golunov, noha meghívást kapott rá, nem jelent meg a részben a moszkvai újságíró szövetség által szervezett rendezvényen. Egy korábbi tüntetésen sem vett részt.
A résztvevők szolidaritásukat fejezték ki más, megítélésük szerint törvénytelenül felelősségre vont újságírók, így az Ukrajnában hazaárulással megvádolt Kirill Visinszkij, a RIA-Novosztyi Ukraina főszerkesztője és a Moszkvában áprilisban egy Kremlhez közeli milliárdos, Aliser Uszmanov rágalmazásával megvádolt Alekszandr Svarjov, a Roszbalt hírügynökség tudósítója mellett.
Golunov mellett - engedély nélkül - szerdán mintegy 1200-an tüntettek. A rendőrség akkor mintegy félezer embert, köztük Alekszej Navalnij ellenzéki politikust, valamint több ellenzéki és külföldi újságírót őrizetbe vett.
A 36 éves Golunovot június 7-én vette őrizetbe és bántalmazta a moszkvai rendőrség, azt állítva, hogy a hátizsákjában és lakásán kábítószert találtak. Az ügy széles körű, politikai hovatartozástól független felháborodást váltott ki Oroszországban, mert felmerült a gyanúja annak, hogy a hatóságok hamis vád alapján próbálták meg elhallgattatni az újságírót, aki cikkeiben moszkvai önkormányzatokkal összefonódott gátlástalan uzsorásokról és egy, a temetkezési ágazatra rátelepedő szervezetről írt.
A bűnügyeknek az újságíró szerint moszkvai városi tisztségviselők és biztonsági szervek vezetői is részesei voltak. A kábítószer-ügyben Golunov mindvégig kitartott ártatlansága mellett, noha ezért még bordatörést is szenvedett kihallgatása során. Az újságírót kedden kiengedték házi őrizetéből, az ellene emelt vádat pedig ejtette a bíróság. A botrány nyomán Vlagyimir Putyin két rendőrtábornokot leváltott és a hamis bizonyítékokat Golunov dolgai közé becsempésző rendőrök ellen vizsgálat indult, amelynek keretében az újságírót tanúként kihallgatták.

Mégsem végzik ki a szaúdi tinédzsert

Publikálás dátuma
2019.06.16. 18:41

Fotó: OZAN KOSE / AFP
Szaúd-Arábia cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint ki akarják végezni Murtadzsa Kuríríszt, a most 18 éves fiút, aki a vádak szerint még tíz évesen követett el bűncselekményeket.
A Reutersnek nyilatkozó szaúdi források szerint a tinédzser 12 év börtönt kapott, amibe beleszámítják az eddig letöltött időt, és kedvezményt is kap fiatal kora miatt, így már 2022-ben szabadulhat. Még fellebezhet az ítélet ellen. A vádak szerint a fiatal fiú a 2011-es tüntetések során Molotov-koktélokat gyártott és használt rendőrök ellen, továbbá egy német diplomáciai autót is megtámadott. Bántódása senkinek nem esett, ám a jármű felgyulladt. Kurírísz ügye akkor került a nemzetközi érdeklődés középpontjába, mikor a CNN többek között az Amnesty International jogvédő szervezet forrásaira alapozva arról közölt riportot, kivégezhetik a fiút, aki mindössze tíz éves volt a bűncselekmények elkövetésekor. Az amerikai hírcsatorna olyan felvételrészleteket mutatott be, melyeken a tindédzser felhúzott símaszkkal a fején az apja mögött álldogál, máskor egy tiltakozó biciklis felvonulást vezet. A jogvédő szervezetek szerint meghurcolása mögött valójában az állhatott, hogy a síita kisebbséghez tartozik, apja ismert aktivista, testvére pedig egy erőszakba torkolló demonstráción veszítette életét. Rijád ugyanakkor tagadja, hogy bármiben megkülönböztetné a síitákat, akik a lakosság nagyjából 15-20 százalékát teszik ki. Szaúd-Arábiában tavaly 139 rabot végeztek ki, és idén áprilisban is 37 emberen hajtottak végre halálos ítéletet. Ennek ellenére elemzők már korábban egyetértettek abban, hogy Kuríríszt valójában aligha fenyegeti a legfőbb büntetési forma. Az iszlám királyságban a halálos ítéletet egyébként három különböző bíróságnak is jóvá kell hagynia. Rijád szerint csak az egyértelműen bizonyított, legsúlyosabb esetekben - például terrorizmus, gyilkosság - születik meg a legsúlyosabb ítélet. A nagy nemzetközi médiavisszhang, és a kivégzés lehetősége is elég volt mindenesetre ahhoz, hogy Ausztria azzal fenyegetőzzön, bezárják a bécsi központú vallások közötti párbeszédet hirdető központot (KAICIID). Ezt a szervezetet Szaúd-Arábia, Spanyolország és Ausztria alapította, - de a Vatikán is tagja megfigyelőként – hogy oktatással, felvilágosítással segítsék a vallások közötti dialógust világszerte. A szervezet közleményben hangsúlyozta, egyetlen országnak – így Szaúd-Arábiának – sem politikai eszköze, és nem szeretnék, ha a közelgő osztrák választások miatt könnyű célpontként őket használnák fel politikai célokra. 
Szerző

Visszavette Madridot a spanyol jobboldal

Publikálás dátuma
2019.06.16. 16:01

Fotó: Oscar Gonzalez / NurPhoto
Szépített a spanyol Néppárt, az április 28-ai előrehozott parlamenti választásokon elszenvedett történelmi veresége ellenére, szombaton visszaszerezte Madrid polgármesteri tisztségét.
Igaz, akárcsak a tavaly év végi andalúziai regionális parlamenti győzelmét, ezt is a szélsőjobboldali Vox párt segítségével érte el. Spanyolországban az európai parlamenti választásokkal egyidőben tartottak önkormányzati választásokat, a polgármestereket pedig nem közvetlenül választják, hanem a felállt testületek voksolnak. Madridban a szombati voksolás nyomán Jose Luis Martinez-Almeida, a Néppárt (PP) jelöltje lett a polgármester a Vox és a Ciudadanos képviselőinek támogatásával. A spanyol főváros évtizedek óta a jobboldal erőssége, 2015-ig, amikor szocialista polgármestert választottak, 24 éven át állt a Néppárt irányítása alatt.  Az alpolgármester a liberális Ciudadanos jelöltje, Begona Villacís lett. A Néppártnak és a Ciudadanosnak nincs többsége a városi tanácsban, a szélsőjobboldali, újfasiszta formáció, a Vox négy tanácsosa nélkül nem tudták volna megszerezni a főváros vezetését. Korábban úgy tűnt, hogy a Ciudadanos- Néppárt koalíciója ezúttal nem követi el azt a hibát, mint Andalúziában, vagyis nem fogadja el a Santiago Abascal vezette szélsőjobb támogatását, de megtette. Ez azonban kényes helyzetbe hozza a liberális spanyol formációt az Európai Parlamentben. Emmanuel Macron francia államfő a szombati voksolás előtt figyelmeztette Albert Riverat és pártját, hogy az általa létrehozott új EP-frakció, az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) számára elfogadhatatlan, hogy bármely tagja helyi szinten együttműködjön a szélsőjobbal. Utólag pedig közölte, a Ciudadanos döntésének lesz következménye. Hasonló szellemben nyilvánult meg a francia külügyi tárca is. A Vox vezér Santiago Abascal azonnal Twitteren bírálta a párizsi reakciókat, elképesztő és elfogadhatatlan belügyekbe való beavatkozásként értékelte. Azt írta „Franciaország úgy kezeli Spanyolországot, mintha egy francia gyarmat, provincia lenne.”    Katalónia fővárosban, Barcelonában viszont nem sikerült élre törniük a szeparatistáknak, itt ismét Ada Colaut választották meg a város vezetőjének. A radikális baloldali Colaut egy civil lista támogatja, ezúttal pedig visszalépett az ő javára a tisztségért ugyancsak harcba szálló korábbi francia miniszterelnök, Manuel Valls is. Colaut támogatták a szocialisták is, annak érdekében, hogy a katalán főváros ne kerüljön a szeparatista Katalán Republikánus Baloldal kezére, amely az autonóm régióban a legerősebb és egyre erősödő párt, az április végi választáson is jobb eredményt ért el, mint legutóbb.
Szerző