Jászai lett a Mészáros Lőrinc-féle 4iG főrészvényese, felkészül a T-Systems

Publikálás dátuma
2019.06.17. 09:53

Fotó: Népszava
Jászai Gellért lett az eddig Mészáros Lőrinc kezében lévő 4iG Nyrt. új főrészvényese.
A 4iG hétfői közleménye szerint az elnök-vezérigazgató tőzsdén kívüli ügyletekkel, a Mészáros Lőrinccel kötött megállapodás eredményeként szerzett irányító befolyást. A tranzakciósorozat első lépéseként Jászai Gellért megvásárolta a Konzum PE Magántőkealaptól a 4iG részvények 22,57 százalékát birtokló KZF Vagyonkezelő Kft.-t. Ezt követően a vagyonkezelő társaság a Konzum PE Magántőkealaptól 4,26 százalékos, egyéb tőzsdén kívüli ügylettel pedig további 5,19 százalékos részvénycsomagot szerzett, és további 8,2 százalékos részvénycsomagot is vásárol a Konzum PE Magántőkealaptól. A jogszabályi előírásoknak megfelelően 15 napon belül kötelező nyilvános vételi ajánlatot tesz a társaság részvényeseinek is. A változást követően Jászai Gellért legalább 40,2 százalékos ténylegesen irányító részvénycsomagot szerez a 4iG Nyrt.-ben, míg Mészáros Lőrinc a Konzum PE Magántőkealapon keresztül 11,63 százalékos, az Opus Global pedig 9,95 százalékos tulajdonnal rendelkezik. Jászai Gellért a közlemény szerint az informatika és digitalizáció robbanásszerű fejlődésével indokolta a befektetést. A valódi ok a következő mondatból sejthető. Jászai ugyanis elmondta:  „Munkatársaimmal azért dolgozunk, hogy a 4iG a piac éllovasává váljon. Ennek érdekében olyan jelentős akvizíciókra készülünk, melyeknek köszönhetően a társaság még az idei évben a legnagyobb hazai tulajdonú informatikai vállalatcsoporttá alakulhat”. A piacon már régóta beszélik, hogy a 4iG a T-Systems Magyarország Zrt. megvásárlására készül. Sokan ennek az üzletnek az előkészítését látták abban, hogy márciusban a Mészáros Lőrinc jobbkezeként számon tartott Jászai lett a 4iG elnök-vezérigazgatója.
Szerző
Frissítve: 2019.06.17. 14:22

Kedveszegett felújítók: az állami támogatás mellett sem éri meg lecserélni a konvektorokat

Publikálás dátuma
2019.06.17. 08:30
Sokan cserélnék parapetes rendszereiket kazánosra, ezért inkább annak kiírására várnak
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az építőipari költségek ugrása miatt a jelek szerint 60 százalékos állami támogatás mellett sem éri meg lecserélni a konvektorokat. Ma új pályázatot hirdetnek.
Az Orbán-kormány számára meglehetős kínos módon máig nem jegyezte le a lakosság a vissza nem térítendő állami konvektorcsere-támogatás kétmilliárdos forrását. Bár a lehetőség közel egy hónapja, május 22-e óta adott, az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) legutóbbi, május végi közlése szerint addig háromezer pályázat a keret több mint felére támasztott igényt. A több mint hárommillió hazai konvektor túlnyomó többsége elavult, pazarló, környezetszennyező, csereérett - közölte korábban a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. Az előző Orbán-kabinet 2017 őszén másfélmilliárdos kerettel ki is írt egy 80 százalékos támogatási arányú pályázatot, amiben egy lakásra legfeljebb félmillió forint jutott. Ezt a várakozásoknak megfelelő, hatalmas érdeklődés kísérte. Így a 13 ezer konvektor cseréjét ígérő hatezer szerencsés a hét térségből öt esetében néhány óra alatt lemerítette a keretet. Miközben tavaly az állam minden korábbinál több pályázati forráshoz jutott, a tárcák választások utáni átszabása egy év szünetet eredményezett. A következő konvektorhirdetmény így idén májusban érkezett. Bár a támogatási arány 60 százalékra csökkent, a lakásonként elkölthető összeg 750 ezerre, a keret pedig kétmilliárdra nőtt. Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatósági államtitkára ettől 15 ezer konvektor cseréjét remélte. Szakértők úgy látták, a könnyített feltételek miatt ez a forduló sem igényel több önrészt. Az előtt, hogy most nem hogy órák, de még hetek alatt sem jegyezték le a forrást, az általunk megkérdezett szakértők is értetlenül állnak. Czabarka Mihály, a pályázatelőkészítéssel foglalkozó Projecdoctor Kft. ügyvezetője a lehetséges okok közé sorolja az építőipari költségek ugrását: az alapanyagok és a kivitelezés drágulása nyomán még 60 százalék állami támogatás mellett sem éri meg belevágni. Sokan cserélnék parapetes rendszereiket kazánra is, így inkább annak kiírására várnak. Áfa nélkül, feketén még így is sokan olcsóbban jönnek ki. Koritár Zsuzsanna, a MEHI ügyvezetője mindehhez a szakemberhiányt is hozzáfűzi. Czabarka Mihály szerint jelen helyzetben a felújítókat csak kétharmadnál magasabb támogatási arány mozgatná meg. Más szakértők úgy vélik: bár nem feltétlenül üdvözlendők a néhány óra alatt kifogyó pályázatok, az, hogy több millió elavult készülékből néhány ezer támogatott cseréjére sincs jelentkező, a feltételek kudarca. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre az ITM-től vasárnap estig nem kaptunk választ.

Ma lebben fel a fátyol

Az ITM ma új vissza nem térítendő energiafelújítási támogatásokat jelent be. Korábban lapunknak Weingartner Balázs egy ötmilliárdos keretű, családi házaknak szóló, szigetelési, nyílászárócsere-, cirkó- és napelemtelepítési programot valószínűsített, ahol a támogatási arány a vállalt feladatokkal együtt nőne. Kaderják Péter, az ITM energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára egy minapi előadásában távhőpályázatot is említett. Czabarka Mihály szerint a felújítási kedv jelentősen nőhet a falusi csokban érintett településeken.

Szerző

Önök kérték? Lopakodva közelít a rövidített vasárnapi nyitvatartás

Publikálás dátuma
2019.06.17. 08:29
Illusztráció
Fotó: Nepszava
A kereskedők maguk dönthetnének a vasárnapi rövidített műszakról– vetette fel egy, a boltzár mellett is kampányoló szakszervezet. A kormánynak persze nincs köze az ötlethez.
„Önszabályozó módon”, egységes üzletpolitikai döntéssel rövidíthetik vasárnapi nyitvatartásukat a kereskedők a jövőben, ha a vásárlók elfogadják a munkavállalók szempontjából kedvező és egyes cégeknek kifizetődőbb változást — írja a Magyar Nemzet.    A kormánypárti lap szerint céges kezdeményezésre az egyik szakszervezet már elkezdte felmérni a hét végi munkavégzés anomáliáit, az üzletekben ugyanis a színvonalas kiszolgáláshoz még mindig kevés a dolgozó. Az elképzelések szerint a mostaninál két, de akár négy vagy hat órával hamarabb bezárhatnak a boltok vasárnaponként, ha a lakosság körében kedvező fogadtatásra talál a „racionalizáló lépés”. 
Tegyük hozzá, a kereskedelmi láncok és boltok most is maguk döntenek nyitvatartásuk időtartamáról, így a felvetésnek látszólag nincs sok értelme -ha csak az nem, hogy hivatkozási alapot teremtsen egy jövőbeli szabályozhoz.

Hogy melyik cég kérésére vizsgálják az önkéntes rövidített nyitvatartás hatásait és fogadtatását, a cikkből nem derül ki, a feladattal megbízott szakszervezet viszont nem okoz meglepetést: ez a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ), ami tavaly a bukással felérő vasárnapi boltzár újbóli bevezetése mellett kampányolt. 
A szakszervezet elnöke, Bubenkó Csaba nyilatkozott is a lapnak: mint mondta, a versenyhelyzet miatt egyik piaci szereplő sem vállalja nyíltan, hogy támogatná a rövidebb nyitvatartást vasárnaponként az áruházaiban, holott több cég ki sem nyitja a boltjait ezen a napon, és több olyan is van, amelyiknek veszteséges az egész napos működés. Az újság hozzteszi, a kormány határozottan elzárkózik attól, hogy jogszabályban korlátozza a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi nyitvatartására vonatkozó körülményeket. A „határozott elzárkózásnak” azért némileg ellentmond, hogy a KDNP nyomására 2015 és 2016 tavasza között csak rákényszerítették a kereskedelemre a vasárnapi nyitvatartás tiltalmát, 2018 októberében pedig az innovációs minisztérium képviselete ült le a boltzárról tárgyalni a téma mellett kitartó KDFSZ-szel. Igaz, a tavalyi megbeszélések eredmény nélkül zárultak.
Szerző