Elszakadt a cérna: akcióban az orvosi kamara

Publikálás dátuma
2019.06.18. 11:29

Fotó: Népszava
Kérdőívben derítik ki, meddig hajlandók elmenni a kollégáik a nyomásgyakorlás következő lépéseként, miután a megegyezés ellenére sem kapták meg, amit a kormány ígért nekik.
Valljanak színt – kéri a Magyar Orvosi Kamara az orvosoktól, miután a megegyezés ellenére sem kapták meg a kormánytól, amit ígértek nekik. A kamara által szerkesztett kérdőívben azt tudakolják meddig hajlandók elmenni a kollégáik a nyomás gyakorlás következő lépéseként. A több mint 37 ezer hazai orvos e héten naponta megkapja majd a szavazásra buzdító köztestületi felszólítást arról, hogy akar-e, és ha igen, mit tenne a jobb bér- és munkakörülményeiért. Az önként vállalt túlmunka kollektív felmondása, országos demonstráció, a tárgyalóasztal melletti egyezkedés a kormánnyal éppúgy a része a kamara által felkínált válasz lehetőségeknek, mint az, hogy nem tesznek semmit. (Ha valóban egyidejűleg valamennyi orvos felmondja az önként vállalt túlmunkáját, az megbéníthatja az ellátást.)   A köztestület döntéshozó fóruma a tagokat szavazásra buzdító levelében közzé tette a kormányzat által május elején egyszer már jóváhagyott bértáblát is. Eszerint legkésőbb jövő év januárjától újabb orvosi béremelés kezdődne és összesen három lépcsőben két év alatt a kezdő szakorvosok is elérhetnék a milliós fizetést. A tábla újdonsága, hogy azt valamennyi Magyarországon dolgozó orvosra (fogorvosokra is) kiterjedne attól függetlenül, hogy hol dolgozik. Így például az egyetemet orvosként befejezők jövő januári bruttó bére nem lehetne bruttó 342 ezer forintnál kevesebb, és 2022-re 567 ezerre nőne. A szakorvosok esetében ez a kötelező bér 510 ezer forintról indulna és egymillió-tízezer forintra emelkedne az utolsó lépcsőben. A tudományos minősítéssel dolgozó kezdőbére 627 ezerről nőne egymillió- harmincnyolcezerre „Elszakadt a cérna, ezért felmérjük a terepet, aztán meglátjuk hogyan tovább” - mondta lapunknak Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arra a kérdésre, hogy mi az a minimális szavazat, amely után lépnek. Hozzátette: úgy tűnt van egy eredményes megállapodás, amire azt mondták: májusban aláírjuk. Ez azonban elmaradt. A helyzet rendezéséhez minden feltétel adott, a politikai akaraton kívül. Azt is többször elmondtuk, hogy az egész ágazat rendbetételéhez (a bérekkel, a kórházi adósságokkal együtt) bő ezer milliárdra lenne szükség. Ez az összeg a 2018-as GDP növekmény egyharmada – mondta.   
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke
Fotó: Molnár Ádám / Népszava

Az orvosi kamara követelései

Az érdekképviseletekkel egyeztetett kötelező minimális béreket tartalmazó bértábla bevezetése haladéktalanul, de legkésőbb az ütemezés szerint. A bértábla valamennyi orvos számára azonosan kötelező legyen tekintet nélkül arra, hogy gyógyító munkáját kórházban, járóbetegellátóként, vagy az alapellátásban orvosként, fogorvosként végzi! No para! Tisztességes, értéktartó és kiszámítható fizetésért akarunk dolgozni, érdemi lépéseket követelünk ehhez a döntéshozótól a paraszolvencia megszüntetésére. Nem majd, hanem MOST! Nyugdíjas korú kollégáink, munkatársaink méltatlan, diszkriminatív helyzetét szüntessék meg. Azonos jogokat és feltételeket bármely más nyugdíjas munkavállalóval!

Levelet írtak a pénzügyminiszternek a fogorvosok is

Karászi Zsolt és Kárász Anikó társaik nevében ismét levelet írtak ezúttal Varga Mihály pénzügyminiszternek jelezték nyomatékosan: nem tudnak tovább várni. Mint írták: mintegy 3500 alap- és szakellátó fogorvos nem tud. és nem is akar a szakmunkásokat is megszégyenítő 2-3 ezer forintos órabérét dolgozni. A piaci ár töredékéért, 320 Ft-ért fogat húzni, 1700-2000 Ft-ért tömést készíteni, valamint számos beavatkozást nulla forintért, a saját költségén végezni. „Tisztességes bért és megélhetést, és ehhez megfelelő finanszírozást követelnek. A közfinanszírozott fogorvosi szolgálatok a jelenlegi finanszírozási keretek között elértek ahhoz a kritikus határhoz, ahol már nem csak a praxisokban dolgozó szakemberek egzisztenciája, hanem a mindennapi betegellátás biztonsága is veszélyeztetve van. Abban az esetben, ha az alapellátást végző fogászatok finanszírozásában záros határidőn belül nem lesz érdemben változás, látva az egyeztető tárgyalások eddigi sikertelenségét, helyzetük reménytelenségét, újabb nyilvános érdekérvényesítési akció várható a fogorvosi szakma részéről" - írták.

Szerző
Frissítve: 2019.06.18. 11:38

Segítségnyújtás elmulasztása miatt is felelhet a Viking Sigyn kapitánya

Publikálás dátuma
2019.06.18. 11:20

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Ha időben érkezik a segítség, hétnél több túlélőt is ki lehetett volna menteni a vízből- fejtegette a Hableányt üzemeltető cég ügyvédje.
Az ukrán kapitányt nemcsak gondatlanság miatt terheli a felelőség, hanem azért is, mert nem kellő mértékben nyújtott segítséget vagy azt teljesen elmulasztotta – mondta a köztévében Sógor Zsolt, a Hableányt üzemeltető Panoráma Deck Kft. egyik ügyvédje, nyilatkozatát pedig az MTI is idézte. A szállodahajó a baleset után nyolcszáz méterrel feljebb állt meg. Száz méterrel mögötte azonban közlekedett egy másik Viking hajó is, amely egy kis időre megállt, de nem biztos, hogy teljesen meggyőződött arról, mi történt a helyszínen – közölte. Az ügyvéd szerint több embert is meg lehetett volna menteni, mert nemcsak a hét túlélő esett a vízbe, annál - elmondása szerint - többen álltak a Hableány fedélzetén. 
Sógor megjegyezte, az ukrán hajóskapitánynál nem merült fel ittasság kérdése, inkább figyelmetlenségről van szó. Az ügyvéd - hangsúlyozva, hogy ez nem tényállás - felvetette, a Viking kapitánya esetleg telefonján internetezhetett a baleset bekövetkeztekor, ez vonta el a figyelmét, és emiatt törölt ki adatokat a telefonjából. Kitért arra is, hogy az ügyet várhatóan 2020 márciusáig fejezhetik be, akkor történhet vádemelés az ügyben. Az ügyvéd korábban a Magyar Nemzetnek beszélt arról, hogy a hajókatasztrófa ügyében további tanúmeghallgatásokat is kezdeményeznek.  A Hableány sétahajó május 29-én este süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet; hét távol-keleti turista élte túl a balesetet, a Duna Margit hídi szakaszától a déli országhatárig továbbra is keresnek három dél-koreai utast. A témában írt cikkeinket ide kattintva olvashatják.
A Viking Sigyn kapitánya és ügyvédje
Fotó: STR / AFP
Szerző
Frissítve: 2019.06.18. 14:41

Lengyel és magyar jogvédők szerint is ketyegő bomba a halasztott bírósági törvény

Publikálás dátuma
2019.06.18. 10:30
Pardavi Márta a Magyar Helsinki Bizottság vezetője
Fotó: Népszava
Négy civil szervezet szeretné eléréni, hogy az Ab törölje a közigazgatási bíróságokról szóló szabályozás alkotmányellenes pontjait. A törvény jegelték, de bármikor elővehetik.
Az Alkotmánybíróság munkáját segítő beadványban kéri négy, magyar és lengyel jogvédő szervezet a közigazgatási bíróságokról szóló törvény alkotmányellenes rendelkezéseinek megsemmisítését – derül ki a Magyar Helsinki Bizottság közleményéből. A négy szervezet – a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Amnesty International Magyarország és a lengyel Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (HFPCA) – ezzel csatlakoztak az ellenzéki politikusok által indított korábbi eljárásokhoz, mert szerintük a kormánytöbbség által elfogadott szabályok sértik a bírói függetlenséget, és politikai befolyásnak rendelik alá az igazságszolgáltatás működését. 

Félretették, de nem örökre

Aggodalmuk nem alaptalan: bár a kormányzat bejelentette, hogy határidő nélkül elhalasztja a közigazgatási bírósági rendszer bevezetését, és az elhalasztásról szóló jogszabályt jelenleg tárgyalja az Országgyűlés, az egyelőre nem biztos, hogy a kormánytöbbség le is mond a Trócsányi László igazságügyi miniszter által kidolgozott modellről. „A közigazgatási bíróságokról szóló szabályok a jogrendszer és az Alaptörvény részei maradnak, és a nemzetközi egyezményeket, valamint a bírói függetlenséget is sértő szabályokat a jövőben bármikor életbe léptetheti a kormánytöbbség, ha elcsendesülnek a jogállamiság magyarországi sérelméről szóló nemzetközi viták" – mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
„Azért fordultunk az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület egyszer és mindenkorra mondja ki: a közigazgatási bíróságok kormányzati gyámság alá helyezése alaptörvény-ellenes, és sérti a bíróságok függetlenségét" – ezt már Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója emelte ki.  

A hivatalnok bosszúja

Az Országgyűlés ellenzéki tagjai még télen fordultak az Alkotmánybírósághoz a közigazgatási bíróságokról szóló törvények vizsgálatát kérve. A kritikusok szerint a most jegelt törvények alapján miniszter szinte kontroll nélkül dönt arról, hogy milyen szakmai háttérrel lehet valaki bíró, továbbá a miniszter választja ki a bírói tisztségre jelentkezők közül a nyertes pályázót is, érdemi kontroll-mechanizmusok nélkül. 
Így előfordulhat olyan helyzet, hogy a közigazgatásból érkező hivatalnokból lett bírók a kinevezésük után rögtön dönthetnek a korábbi munkáltatójuk ellen indult közigazgatási perekben.

 A szakértők úgy vélik, hogy olyan, felülről irányított, hierarchikus rendszer jönne létre, amely teret enged a politikai befolyásnak a bíróságok döntésében.    Azok a nehézségek, amelyekkel az Országos Bírói Tanácsnak szembe kell néznie, jól mutatják, milyen fontos a bíróságok igazgatásának hatékony ellenőrzése. A beadvány készítői szerint a közigazgatási bíróságok irányításának ellenőrzése a jelenlegihez képest is gyengülne, az ellenőrzésre hivatott testület nem rendelkezne érdemi hatáskörökkel a hierarchikus igazgatási rendszer kontrollállására. A Felállításuk esetén a közigazgatási bíróságok politikailag érzékeny, gazdasági szempontból jelentős, valamint alapvető jogokat is érintő ügyekben döntenének. „Nem szabad esélyt hagyni annak, hogy egy ilyen veszélyes jogszabály maradjon a jogrendszerben, mert azt a jövőben a mindannyiunkat érintő választási, közbeszerzési vagy adóügyekben is bevetheti a kormánytöbbség" – mondta Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója.  
Szerző